Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-05-24 / 1164. szám
ö oldal BÉRMUNKÁS 1941 május 24. Amerika háborús idealizmusa —Irta: BENEDEK MÁRTON— A Chicagóban megjelenő “AZ ÍRÁS” legutóbbi számában jelent meg az alábbi cikk. Érdekességénél fogva, írója utólagos jóváhagyásával közöljük mi is. Olvasása eszünkbe juttatja a szeptemberi országos értekezletünk egyik delegátusának kijelentését: “az amerikai ipari harcok személyi és anyagi tülekedéséből az IWW kimarad. Az előttünk levő háborús helyzet újabb megpróbáltatások elé állítják szervezetünket, de a világ gazdasági rendszerének összeroppanása az ipari demokrácián felépülő társadalomnak kell, hogy helyet adjon.” — Komoly és komolytalan elgondolások, kíséretek elvezetik a népességet az IWW tanításához. Mi nem szűnünk meg ezt az utat egyengetni a Bérmunkáson keresztül a magyar munkások között. (Szerk.) A háború pusztító lavinája minden borzalma ellenére, mégis csak kitermel valami jót is, mert legalább gondolkozóvá, tervezővé teszi az emberiség józanabb részét, ami aztán ideális törekvésekben csúcsosodik ki. És ez leginkább itt, Ameriká- barf bontakozik ki a legerősebben, ahol fejünk fölött nem sivitanak az égből lehulló bombák, tehát aránylag nyugodtan álmodozhatunk. Igaz ugyan, hogy az amerikai energia teljes erejével belevetette magát' a nemzeti védelembe, de minthogy ez az energia nem merül ki a harctereken, arra is jut idő és energia, hogy ábrándozzunk és tervezgessünk, hogy milyen világot is kellene felépíteni a mostani háború befejezése után amely megteremtené az emberiség boldogulásának alapját. Nem akarunk afölött vitatkozni, hogy ezeknek az elgondolásoknak van-e praktikus értelmük, vagy hogy a felhozott tervek helyesek-e, hogy az ábrándoknak és kivánalmaknak van-e alapjuk és megfelelnek-e a tényeknek. A fontos az, hogy ilyen elgondolások léteznek, s ez már magában véve is jó jel egy olyan világban, amelyben csak pusztításról lehet hallani. Nemrég egy igen érdekes esemény játszódott le Amerikában amelyet a napi sajtó úgyszólván figyelmen kívül hagyott, mert nem tulajdonított neki komolyabb fontosságot. Ugyanis North Carolina törvényhozása rendkívüli gyűlésre jött össze, amelyen egyhangú határozatot hozott, hogy felszólítja az állam szövetségi képviselőit és szenátorait, hogy tegyenek lépéseket a szövetségi törvényhozás mindkét házában és a washingtoni kormánynál, hogy indítsanak meg egy világi mozgalmat egy általános világi kormány életbeléptetésére, hogy a világ összes népei egy kormány alatt legyenek megszervezve. Kétségtelen, hogy az átlagos olvasó erre azt fogja mondani, hogy ez egy fantasztikus ábránd. De hogyan van az, hogy egy teljes állami törvényhozás hagyta magát bevonni egy ilyen álomba? Elmondjuk tehát, hogyan jött ez létre és mi rejlik ebben a fantasztikusnak látszó ábrándban. Robert L. Humber, north ca- rolinai fiatal tudós, aki most lépett a negyvenes évekbe, húsz évvel ezelőtt az angliai Oxford egyetemen tanult, ahol egyike a legjobb tanulóknak volt elismerve. Az utóbbi tizenhat esztendőt Franciaországban töltötte, ahol egy amerikai olaj-céget képviselt. Tudós lévén, egyidő- ben figyelemmel kisért minden politikai jelenséget Európa minden országában és tanulmánytárgyává tette a Népszövetség minden mozzanatát nemzetközi vonatkozásokban. Ez a fiatal tudós Párisban volt, gmig a názik bevonultak oda, s azután sok viszontagság után visszakerült szülővárosába: Greenville, North Carolina. Nagyon természetes, hogy nagy vendég volt otthon, s körülötte egy gyón elevennek tetszik lenni- Ugylátszik már elfelejtette azt, hogy a boldogult buffalói nemzetgyűlés idején, milyen alaposan elhallgattattam önt. Ma gyár Miska, akinek vaj van a fején, az ne menjen a napra, akinek olyan múltja van, az hallgasson, az ne szégyenkezzen mi miattunk, mert higyje el, hogy szégyenkeznie, van elég saját maga miatt. Mi csak egyszerű munkások vagyunk, nekünk nincs szégyenünk, a mi szakállunkra adnak az olvasók, de a Magyar Miska Szakál-ját még az uni- formisos múlt miatt se — vagy éppen azért — nem becsüli senki sem, SZTÁLIN ELISMER Ezideig is Sztálin volt a hatalom Szovjet Oroszországban, pedig “csak” a párt titkár címe volt, de most — eddig még benem vallott okokból — átvette a miniszterelnöki széket, amely után az első intézkedései a következők voltak: Megvonta a diplomáciai jogot mindazoktól az országoktól, amelyeket Hitler megszállt, a követeket egyszerűen kiutasította, ezzjel teljes elismerést adott Hitler hódításainak. Ugyan akkor elismerte Manchukot, a japán bábországot és felvette a diplomáciai kapcsolatot Irak nácibarát kormányával. Egyben jelzik a lapok azt is, hogy előkészítik Hitler és Sztálin találkozását, akik egy, az eddiginél is hatásosabb szövetséget készítenek elő. Ezeket a napilapok által közölt hireket csak azért csoportosítottuk, hogjy lássák azok is, -akik azt remélték, hogy Sztálin majd szembe kerül Hitlerrel, hogy ez a remény teljesen alaptalan. Sztálinban minden árulása dacára is van betyárbecsület, amellyel kitart a hü szövetségese, Hitler mellett mindhalálig. A munkásság felszabadulása érdekében reméljük, hogy ez mihamarább bekövetkezik. egész katlan kezdett lötyögni, s kifőtt az ő ideája — egy világi kormány. Természetesen először csak saját városában nyilvánult meg az érdeklődés iránta és körülötte, de később ez az egész államra ragadt át. Mindenki tudni akarta, hogyan történt az, hogy Franciaország összeomlott s hogyan van az, hogy egész Európa Hitler sarka alá került? És a fiatal tudós beszélt; véleményeket mondott, s helyzeteket festett le; meghívták előadások tartására, s a világ-kormány eszméje úgyszólván önmagától nőtt ki. Kétségtelen, hogy Mr. Humber nagyon energikus ember lehet. Konferenciákat hivott egybe, melyeken az állam teljes intelligenciája vett részt; köztük egyetemi tanárok, egyházi szellemi vezérek, a különböző vallásokat képviselve és újságszerkesztők. És amikor az intelligencia össze jön, a megbeszélés tárgya mélyebb és szélesebb mederben folyik. S igy arra a megállapodásra jutottak, hogy North Carolina állam történelmileg hivatott arra, hogy a világ testvériség, az összes nemzetek egy nemzetközi világkormányban való megszervezésének mozgalmát megindítsa. Ennek lett az eredménye az az egyhangú határozat az állami törvényhozásban, amelyben felszólították az állam szövetségi képviselőit és szenátorait, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket Washingtonban North Carolina állam nevében. ' Az eszme lényege az, hogy a washingtoni kormány hívjon össze egy világkongresszust, amelyben minden nép képviselve legyen; meg kell értetni velük, hogy minden népnek de- ! mokratikus körülmények között kell élnie; a népek kongresszu- j sa, a népek szövetségévé változzon át és ez a szövetség lén ne a világkormány. Ennek a világkormánynak legyen alkotmá- ! nya, mely minden népnek és minden egyénnek a legteljesebb szabadságot és állampolgárságot biztosítson a világ minden részében- Ne legyenek ország és ország közötti egyezmények, hanem nemzetközi törvények szabályozzanak mindent. Tudjuk, hogy a kérdések egész özönét lehetne felhozni ezzel kapcsolatban, de elhatároztuk, hogy nem kérdezünk és nem kutatunk semmit, s csipán a tényeket szögezzük le. Maga az ábránd nagyon érdekes mert a valóságban ez a nemzetközi szocializmus álma. És Amerikában egy egész állam ringatja magát ebben a skép álomban, sőt praktikusságot is lát benne. De ez nem az egyedüli idealista mozgalom, melyet a háború szült Amerikában. Sokan hallottak, sőt olvasták is Clarence Straight legújabb könyvét, amelyben a kiváló iró azt mondja, hogy teljes egyesülésnek kell létrejönni Anglia és az Egyesült Államok között., Ez a könyv óriási feltűnést keltett, amely mozgalomba ment át és azt mondják, hogy a mozgalom vezetői sok százezer aláírást gyűjtöttek már is a kitűzött cél érdekében. Mindenki tudja, hogy a mostani háború után a világ össze lesz törve gazdaságilag; politikailag pedig teljesen fel lesz kavarva:, tehát különböző uj világberendezésről álmodoznak az emberek. Terveket szőnek uj világszövetségről, az emberiség boldogabb jövőjéről. Van egy olyan jnozgalom, amely először az amerikai kontinensen akarja ezt a szövetséget létrehozni. A terv szerint az Egyesült Államok, Dél-, Közép Amerika és Canada között meg kell szüntetni a határokat. Az Amerikában élő skandináv népek is megindítottak egy mozgalmat, a m elynek célja, hogy Dánia, Norvégia és Svédország igyekezzenek egységet létrehozni, s törekedjenek Finnországot is megnyerni ennek az eszmének- Az itteni csehek és lengyelek is mozgalmat indítottak, hogy Kelet Európában is megszervezzék a nemzetek szövetségét. Erről a tervről nemcsak itt, hanem a száműzött európai kormányok, amelyek most Londonban tartózkodnak, szintén beszélgetnek. Egy másik érdekes mozgalom indult meg Amerikában az olaszok körében, akik azt akarják és propagálják, hogy Olaszország szakítson a fasizmussal, hagyjon fel a háborúval és lépjen a demokrácia útjára. Az olasz mozgalom azt tűzte ki céljául, hogy táviratokat és leveleket küldjenek szülővárosaikba* a különböző intézményekhez, amelyekben kifejtik céljukat és kérik a propaganda kiterjesztését az olasz nép körében. Legutóbb pedig olyan hírek is kerültek forgalomba, hogy az Angliábari élő magyarok is tanácskozásokat folytatnak az irányban, hogy egy uj magyar kormányt alakítsanak ^London- ban. Hogy ebből mi igaz és mi nem, azt nem tudjuk. Az ilyen ideális mozgalmak előtt csak két szempont állhat fenn: először megismertetni a világ népeivel a demokrácia előnyeit; másodszor kifejleszteni a demokráciát, mint egy nemzetközi ideált, mert a demokratikus országok tartoznak ezzel az emberiségnek, hogy a demokrácia kiterjesztéséért dolgozzanak. Tekintettel arra, hogy a diktátorok nemzetközi alapon dolgoznak, ezek a mozgalmak azon a véleményen vannak, hogy a demokráciáknak ugyanezen az alapon kell dolgozniok. Másszóval a demokráciáknak nem szabad bevárniok, amíg a demokratikus eszmék megmozdulnak a diktatórikus országokban, hanem ki kell hivniok az ilyen mozgalmakat, ami azt jelenti, hogy a demokratikus országoknak elő kell segiteniök a forradalmak kitörését a diktatórikus országokban. Ezekről az eszmékről lehet ma hallani az ország minden részében, s ez egy nagyon fontos és érdekes jelenség. UJ SEPRŰ, JÓL SEPER. West Virginia állam uj kormányzója, aki liberális gondolkozónak bizonyul, érzelmeinek gyakorlati érvényt is akar szerezni. Újabban utasítást küldött az állami munkahivatal yezető- jének, hogy lépjen érintkezésbe az állam munkaadóival, hogy a munkabíró 45 évet meghaladó munkásokat is alkalmazzák az iparokban, mert azok még lehetnek jó munkaerők.
