Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-05-17 / 1163. szám

Amiért a munkásság súlyos árat

fizethet

SZTRÁJK, MELY A SZAKSZERVEZETI BASÁK ÉS REAK- CIQS POLITIKUSOK ÉRDEKÉT SZOLGÁLTA.

Az“Ujrend”gazdaságtana

(Az Egyesült Államok egyik volt diplomatája, John Cudahy, jelenleg Németországban tartózkodik, ahol mint újságíró és ismert nemzetgazdász a németek által beígért “Ujrend” gazdasági rendszerét tanulmányozza. Tanulmányainak eredményét az alábbi, Berlinből küldött, tehát a német cenzúra által jóváhagyott cikkben ismerteti.)

(Szerk.)

Eddig még sikerült az amerikai szervezett munkásságnak megvédelmezni a szervezkedési éá sztrájk harci jogait. Azonban ahogyan az események alakulnak és amilyen őrült rohamban folyik a háborús készülődés nagy kérdés, hogy ez sikerülni fog-e a jövőben. A munkásság legerősebb fegyvere a sztrájk, amit életszínvonalának emelésére alkalmaz a tőkésekkel szemben, akiknek profitzsákjuk feneketlen és a munkás kis darab kenyeréből is szeretnének mindig többet lenyirbálni. Általános megállapítás volt a múltban, a munkásosztály hathatós fegyverének a tiszteletben tartása érdekében, hogy “minden sztrájk osztályharc” és ilyen értelemben vettünk minden sztrájkot.

Nagyon sok olyan AFL és különösen sok olyan bányász sztrájk volt, melyet az IWW teljes erejével támogatott, dacára annak, hogy a féker szak- szervezet által volt irányítva. Azonban a munkások pillanatnyi előnyeiért folyt a harc, amikor nagyobb kenyeret követeltek és az ilyen harc megkövetelte az osztályszolidaritást. Az ilyen sztrájkokat mindenkor az osztályharc javára könyveltük el. Az IWW tagjai nemcsak mint szimpatikus figyelői voltak sok esetben az ilyen sztrájkoknak, hanem harcos irányítói a picketvonalnak, részesei a nagyobb darab kenyérért fölyó sztrájknak.

Az események alakulása folytán különösen a jelenben olyan változások történnek a sztrájk harcvonalban, hogy éppen az osztályszolidaritás és az osztályharc érdekében a munkásságnak változtatnia kell a sztrájkokkal szemben elfoglalt egyirányú álláspontján és meg kell állapítanunk azt, hogy NEM MíNDEN SZTRÁJK OSZTÁLYHARC. Egy ilyen esemériyről számolqk be a Bérmunkás olvasóinak a sok közül.

A Boeing Airplane Co. Seattle városában van az egyik legnagyobb telepe, ahol éjjel-nappal dolgoznak a bombázó repülőgépek gyártásán. Az AFL- hez tartozó mashiniszták szavazás utján többséget nyertek és az övéké lett a szervezkedési jog a gyárban. Mivel többen voltak az ugyanolyan szakszervezeti uniónak CIO elnevezés alatt tagjai, akik szintén szerettek volna többségi kontrolt a gyárban, egyszerűen nem vették figyelembe az AFL többségi jogát. Ezeket, mint “left Wing” rendetlenkedőket az AFL szakszervezeti basák egyszerűen kizárták az unióból. Néhányat közülök a gyártulajdonosok elbocsájtottak. A stratégiai helyzet megvizsgálására a múlt hét folyamán Seattlebe utazott Wyndham Mortimer, a CIO autowerkers union egyik vezér alkalmazottja, aki kétfajta pi- cketvonalat rendelt el.

Az egyiket azon szálloda elé. ahol a konkurrens AFL unió elnöke Harvey Brown tartózkodott, a másikat a Boeing repülőgép gyár elé, A szálloda és a gyár előtt sétáló picketelők a CIO elismerését követelték az AFL-el szemben és ennek elérésére sztrájkra hívták a bent dolgozó munkásokat. Mint tudjuk, hogy a repülőgép gyártás ma a legfontosabb hadi ipar és azt is tudjuk, hogy a tőkés reakció, a háborús profit bizton sitása érdekében, megakarja fosztani a munkásságot a sztrákjogától. Ennek érdekében éppen a Boeing sztrájkkal egy- időben folytak a heves viták a washingtoni politikai arénában.

Tehát a munkásosztály ellenségeinek adtak a kezébe erős fegyvert a veszekedő szakszervezeti vezér urak, akik ki is használták az alkalmat és példának állították oda a Boeing sztrájkot, amiért törvényileg kell elvenni a sztrájk jogot a munkásságtól. Ebben a sztrájkban az osztályharcnak mégcsak egy parányi jele sem volt meg. Ha az elbocsátott munkások visszavételét követelték volna, még érthető lett volna a sztrájk és szolidaritásra érdemes. De ilyesmiről szó sem volt, sem pedig béremelésről avagy rö- videbb munkaidőről. Kizárólag csak azért sztrájkolni, hogy az iparban levő konkurrens, de egy. és ugyanolyan szakszervezetek közül, melyik kollektálja a havidijakat, ez egyáltalán nem osztályharc és a munkás- osztály részére semmiféle előnyt sem jelent.

Ha, tegyük fel pl. az olyan szervezet, mint az IWW, mint ipari szervezet harcra hívja a munkásokat egy gyárban, ahol valamelyik ózsdi szakszervezet hatalmában van a szervezkedési jog, ezt is nevezhetjük osztályharcos sztrájknak, mert a gyárban levő munkásokat, megMiután Amerikában igen sok embert érdekel, hogy az esetle- leges német győzelem milyen hatást gyakorolna a kereskedelmi és ipari világra, utasítást kaptam szerkesztőimtől, . hogy jöjjek Németországba és itt közvetlen szemlélet utján, továbbá a Harmadik Birodalom kereskedelmi és pénzügyi vezetői kikérdezése tévén állítsam össze az “Ujrend” gazdasági rendszerét. Az alábbiakban ennek igyekszek eleget tenni.

Amikor 1933 januárjában a názi párt uralomra jutott, a német kormánynak mintegy 25 milliót érő aranya és egy kevés idegen valutája volt. Ezzel (fezemben billiókkal tartozott a külföldnek. Mindenki természetesnek tartotta, hogy a 7 millió munkanélkülit eltartó német állam csődbe kerül. Dr. Hjalmar Schacht mentő akciója, azonban sikerrel járt. Schacht behozta az ideiglenes pénzt, a “jancsi bankót”, amelynek nem volt arany fedezete.

A Schacht által kiadott “kontrolált” márkát, miután sem arany, sem ezüst fedezete nem volt, a külföld nem fogadta el és csak az ország határain belül lehetett használni. így a külföldi kereskedelem igen nagy nehézségekbe ütközött egészen 1939-ig, amikor Romániával

mentené a szakszervezeti basák uralmától és osztályharcos ipari szervezkedési kiképzést adna a munkásságnak. A két reakciós szakszervezetnek a kontrolért folytatott sztrájkharcát azonban nem lehet és nem is szabad osztályharcnak minősíteni.

Az ilyen sztrájkokra osztályharcos kötelességünk inkább rámutattnunk, hogy a munkás- osztály érdekei ellen irányulnak és az ellenségeink érdekét szolgálják. A Boeing sztrájk kizárólag a szakszervezeti vezérek és a munkásosztály politikus ellenségeinek az érdekét szolgálta. Amikor tehát a munkás- osztály érdekének a sztrájk és szervezkedési jogáért sikraszál- lunk szem előtt kell tartanunk, hogy csak az a sztrájk osztályharc, ahol a munkásosztály pillanatnyi osztályérdekeinek és végső felszabadulásának szellemében irányítják azt.

(f.)

megkötötték az első csere-kereskedelmi szerződést, amelynek értelmében Németország kész ipari cikkeket szállít Romániának nyers anyagokért. Hamarosan ilyen szerződést kötöttek Magyarországgal és Bulgáriával is, később pedik kiterjesztették csaknem az ösz- szes európai országokra. Ezen kereskedelmi szerződések hatása alatt a német külkereskedelem hihetetlen gyorsasággal növekedett és csakhamar kiterjedt Délamerikára is.

Akikkel beszéltem rámutattak erre a megnövekedett kereskedelemre és érveltek, hogy Amrikának szintén ilyen kereskedelmi összeköttetést kellene fentartani N é m etország;gal, mert a két nagy nemzet egymásra van utalva. Németországnak például nagy szüksége van gyapotra, olajra, zsírra, dohányra és még számos olyan anyagra, amiben Amerika bővelkedik. Németország, miután aranya nincsen, hajlandó olyan gyártmányokkal fizetni, amiben Amerika szűkölködik, mint például festék, edényáru, villamossági és egyéb tudományos műszerek, gépek, stb.

A rendőr rendszer

Kérdeztem azon németektől, akikkel tárgyaltam, hogy arany és ezüst hijján, miképpen lehet megszabni a különböző országokból jövő áruk értékét? Rámutattam arra, hogy menynyivel magasabb az amerikai munkás életszínvonala, mint a német munkásé és igy ugyanazon áru előállítása mennyivel többe kerül az Egyesült Államokban, mint például Németországban. A munkaügyi minisztérium vezetői azonban biztosítottak arról, hogy a jövőben a német munkás életszínvonala is olyan magas lesz. Az általuk felépítendő uj gazdasági rendszer tervrajzát aztán ilyenformán festették le nekem.

Nemcsak politikai vezetők, de nemzetgazdászok, pénzű gyi szakértők és üzletemberek is igyekeztek kimutatni nekem, hogy Európában nem lehet a békét a nemzeteknek úgynevezett “egyensúlyozásával” fentartani. Európának szüksége van arra, hogy Németországnak rendőri hatalma, authoriHUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio

OF THE WORLD under lie Act ttf March, 3, 1879----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------VOL. XXIX. ÉVFOLYAM ' CLEVELAND, 1941 MAY 17. A? I•) NUMBER 1163. SZÁM.

^_ \ ■ t. - ,:■> /