Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-05-10 / 1162. szám
1941, május 10. BÉRMUNKÁS 7 oldal A japán veszedelem Most, hogy a “Lend and Lease” javaslatot elfogadták és, a Japánok részéről nagyon is fontos kőrúton volt Ma'tsuoka, japán külügyminiszter ur, igy időszerű a Japán veszedelemről és az azt előidéző előzményekről valamit Írni. Minden amerikai iskolás gyereknek azt mesélték be, hogy Japánt mi civilizáltuk, melynek a történetét elfogjuk mondanir amely egy kicsit nehézzé teszi majd ezen általunk civilizált Japán elleni háborút, amit már majdnem biztosra vehetünk. 1853-ban, tehát az európai forradalmak után, vagyis amikor a hübér rendszert felváltotta a magán kapitalista rendszer, Commodore Perry, amerikai tengernagy, négy hadihajó és 560 tengerész segítségével meglátogatta Japánt, amely akkoriban nagyon magába zárkózott nemzet volt, (sőt még a tengert járó hajók építését 'törvényesen tiltották) hogy az amerikai ipari cikkeket ott bemutassák és Japánt megnyissák az amerikai ipar és kereskedelem részére. Az első kirándulást békésnek állítják, ámbár a hadihajók teljes'hadi felszereléssel voltak ellátva, de az ágyuk mellett voltak játékszerek, varrógépek, játék vonatok, hajók, stb. Ez általános szokás volt az úgynevezett civilizált nemzeteknél, hogy a barbár nemzeteknek játékszereket, csillogó üvegdiszit- ményeket, stb. vittek ajándékba, melynek ellenében igyekeztek a piacot megnyitni az általános ipari termények részére. De az önimádásba merült Japánt ezzel nem tudták megnyerni, ők úgy hitték, hogy sokkal civilizáltabbak, mint az amerikaiak. így Perry újból, de nyomatékosabb felszereléssel ment vissza. A felszerelést már tiz hadihajó és két ezer ember szolgálta. Ezen második civilizáló misszióban már nem varró gépeket, hanem ágyukat és más öldöklő fegyvereket vittek és már — mint várható volt — aláíratták Japánnal a kereskedelmi szerződést, melyet az ajándékokkal nem voltak képesek. Mivel Japánt nem a varrógépek és játék szerek győzték vagy nyerték meg, hogy elzár- kózottságát megszakítva Amerikával kereskedelmi viszonyba lépjen, igy természetes, hogy Japán is ezen hathatós eszköz- zök, hadihajók, ágyuk és hadsereg megteremtését tartotta első és legszükségesebb teendőnek. A tengerit járó hajók építését már nemcsak, hogy el nem til- tatták, hanem direkt parancsba lett kiadva, azoknak az építése. Erre a célra Angliából importáltak szakértőket, mérnökökéit. Valamint a hadsereget is rohamosan kezdték kiépíteni, melyet viszont a Poroszokra bíztak. Amerikából is importáltak mérnököket, a játékszerek és varrógépek, valamint más ipar cikkek gyártásának megszervezésére. így Japán is megindult a civilizáció utján. Ha nem is haladta sokkal messzebb a tanító mestereit Japán, akiket a civilizált angolok, németek, amerikaiak szolgáltattak, de határozottan velük egyforma mértékben gyártották, nemcsak a játék szereket, hanem hadihajókat, ágyukat, más civilizáló eszközöket is. Még eddig leginkább csak játék szerekkel láttak el bennünket, mint örök hálájuk kifejezése képpen. Azonban a közeljövőben ellehetünk arra is készülve, hogy a haditéren elért eredményeket is érezhető- leg fogják Amerikának bemutatni. De hát ez a mai civilizáció útja. Először játékszereket, csecse becséket, aztán hittérítőket, végül a hadihajókat, katonaságot küldenek ki az erőszakos civilizációs munkák végzésére, melyet a gazdaságtanban, egyszerűen piacok szerzésének nevezünk. Ez első fejezetben elég szépen kifizetődő munka a civi- lizálás, de egy néhány év múlva, mikor már annyira civilizáltakká vállnak, mint mi, akkor ők is civilizáló kirándulásokat tesznek, sőt még nekünk is vissza akarják fizetni a civilizáló látogatásokat. Vi. Érdekes képet keres a Common Ground A legjobb fényképeket, amelyek a bevándorló életének bizonyos részletét örökitik meg az Egyesült Államokban—közölni fogják. A Common Ground magazin legutóbbi számában, számos hallatlanul érdekes fényképet közölt idegen születésű amerikaiakról. A lapot — mint annak idején mi is ismertettük — Louis Adamic szerkeszti és a Common Council for American Unity adja ki. Oly nagy sikere volt az említett fényképeknek és oly kedvező megjegyzéseket fűztek a laphoz ezzel kapcsolatban, hogy most a szerkesztőség fényképek után kutat, amelyeket a következő számokban szeretnének leközölni. A Common Ground meg van győződve e munka fontosságáról, mondotta Mr. Adamic. “A következő számokban hasonló témájú fényképeket igyekszünk leközölni. Jól esne, ha amatőrök fényezett képeket küldenének be, olyanokat, amelyek a lap keretébe beillenek. Lehet a kép régi, vagy uj, bemutathatja a bevándorlókat, sajátos otthonaikat, környéküket, társadalmi és szociális aktivitásaikat, lakodalmaikat, stb. A képet a következőként kell beküldeni, Mr. A. Alland, Photo Editor of Common Ground, 222 Fourth Ave. New York, N. Y. A közlésre alkalmas képekért darabonként $5.00-ig fizetnek, de a 'Common Ground nem vállal felelősséget a beküldött képekért. Csakis olyan képet küld vissza a szerkesztő, amelyhez a feladó, saját címével és bélyeggel ellátott borítékolt mellékel. A félelmetes mumus A félelem az embernek veleszületett tulajdonsága. Bizonyára magával hozta még abból a korból, amikor lépten-nyomon védekeznie kellett a vadon ragadozói ellen. Az ember félt, sőt fél még, ma is mindattól, amit nem ismer. Ezt az őstulajdonságot még segitik megerősbödni az anyák, akik még a bölcsőben fekvő zsenge gyermeknek bebeszélik, hogy van valami rémitő lény — a “mumus”, akitől félni kell, mert elviszi a rossz gyereket, stb. Nem csoda aztán, hogy mikor ez a gyerek felnő, még mindig hisz a mumusban, csak egy kicsit másformában, mint csecsemő korában. Egyes ravasz emberek, vagy embercsoportok NAGYON JÓL KITUDJÁK HASZNÁLNI AZ ÁTLAGOS EMBEREK ILY FÉLŐ HISZÉKENYSÉGÉT. Az ilyen embereknek már a rómaiak be tudták beszélni, hogy a keresztények milyen rossz emberek és mennyire kell félni tőlük. Az újabb időkben a zsidókat' jelölték ki a mumus szerepére és ezt alaposan kamatoztatták a Hitler által vezetett német nemzeti szocialisták. Itt, Amerikában is szorgalmasan dolgoznak azon, hogy egy- egy mumust állandóan felszínen tartsanak. Egy ideig az anarchistákat tisztelték meg ezzel az állással. Aztán minket, a Világ Ipari Szervezetének tagjait választattak ki. Az első világháborút megelőző időkben minden káros dologért, — talán még a földrengésért is a “woblikat” okolták. Most a kommunisták kerültek napirendre. Általánosan elfogadott és gyakorolt taktika, hogy mihelyt valahol béremelést vagy a munkaviszonyok javítását kérik, röktön kész az ítélet: kommunista izgatok kezdték a dolgot. E soroknak nem célja a kommunisták védelme, sem pedig a támadása. Itt csupán azt akarjuk kimutatni, hogy vannak olyan emberek, akik abból élnek, hogy valamilyen mumussal ijesztgetik a népet és az állítólagos mumus leveréséért vagy fékentartásáért JUTALMAT KÖVETELNEK. Hitler maga is ezzel a módszerrel jutott hatalomhoz. Amerika számos kisebb hitlerjei között első helyen áll Martin Dies texasi képviselő, aki a kommunista mumus hirdetésével szerzett magának kétes dicsőséget. És most aztán követeli is a díjazást. Texas állam egyik szenátora meghalt és a megüresedett szenátori széket a kommunista mumussal ré- mitgető Dies magának követeli. És állítólag jó kilátásai vannak arra, hogy meg is válasszák. (gb) ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1941 május 3-ig: M. Búza, Elgin ................... 1 N. Buday, Windber ............ 1 F. Bleier, Bridgeport ....... 1 J. Asztalos, Phila.............. 1 St. Blaskó, Palm City........... 1 M. Vlasits, New York......... 2 J. Fodor, Cuyahoga F........ 1 B. Spájl, Newark................... 1 L. Adler, Newark................. 1 A. Saytos, Detroit............... 1 J. Feczkó, New York............ 4 M. Fekete, Coroapolis......... 2 G. Scherhaufer, Cleveland.... 1 D. Majlák, Bridgeport....... 1 J. Pataky, Bridgeport......... 1 Anna Kovách, Detroit......... 2 A. Kucher, Pittsburgh....... 2 Ben. Talyai, Milmont........... 1 H. Loewy, Chicago............... 1 J. Zára, Chicago................... 1 J. Simicz, Chicago............... 1 A. Molnár, Cleveland........... 2 J. Szilányi, Cleveland......... 1 J. Hosszú, E. Chicago........... 1 Mrs. Horváth, Ravenna....... 1 A. Ács, New York............... 2 J. Kozsány, Sarasota Sp.... 2 B. Gyalokay, Cleveland___ 1 M. Bakos, Cleveland........ 1 J. Deák, Akron............... 1 J. Vizi, Akron......'................. 3 J. Kanchar, Bay City........... 1 J. Horváth, Chicago........... 1 A. Gergely, Toledo............... 1 St. Nagy, Cleveland........... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem 4 L. Fishbein, New York....... 1 M. Stefankó, New York....... 1 J. Miklós, Cleveland............. 1 Herceg-Kollár ....................... 1 R. Deutsch, Miami............... 1 m iPITÖ-GÄROlSt. Fazekas, New York .... 8.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 M. Vlasits, New York ....... 9.00 X231958 New York .........22.00 J. Bodnár, New York ....... 8.00 Nagy Gábor, New York .... 8.00 L. Fülöp, New York........... 9.00 M. Stefánkó, New York.... 12.00 J. Németh, New York....... 5.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. ..24.00' J. Fodor, Cuyahoga Falls..12.50 J. Pataky, Brooklyn ........ 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria .....:........ 2.00 J. Havel .............................12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport __ 6.00 J. Herold, Bridgeport ........ 5.00 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron.... 10.00 Vizi József, Akron ........... 8.00 Bercsa Jánosné, Clev......... 6.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ....... 6.00 A. Molnár, Cleveland..... 12.00 J. E. Takács, Cleveland.... 4.00 Hering Pál, Buffalo ....... 3.00 Hering Pálné, Buffalo..... 3.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 Steve Bukovszky, Cicero.. 5.00 P. Pika, Chicago............... 3.00 L. Gánch, Carolina ....... 6.00
