Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-04-26 / 1160. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, Emberirtás a Balkánon 1941 APRIL 26 NUMBER 1160 SZÁM Harc szervezkedési szabadságért — A BÁNYÁSZHARC TANULSÁGAI _ A világtörténelem egyik leg­véresebb csatája tombol a gö­rögországi hegyláncolatok tö­vében. Jugoszlávia egyrészének véres behóditása után a német názi hadsereg (teljes technikai felkészültségével bele vetette magát a Balkánt keresztül vá­gó cél végrehajtására. Már több minit két hét óta dúl a harc Eu­rópa iparilag legvisszamaradot- tabb földrészén a két technikai­lag legfejlettebb hadsereg kö­zött, mely ezideig még eldön­tetlen maradt. Érdekes figyelni az ellentétes híradásokat, melyek a hadako­zó felek érdekeinek megfelelően állítják be a Balkánon történő eseményeket, melyekről az igaz valóságot még hosszú ideig nem fogjuk megtudni. így pl. a balkáni háború első napjaiban a berlini rádió híradások szerint az angolok azonnal megkezdték a Balkán kiürítését és a nagy hajók egész sora állt készen a kikötőkben az angolok hazaszál­lítására. Hitler elit csapatának bátor előőrsei még a hírét sem látták az angol katonáknak — mondta az egyik berlini rádió. Másnap pedig ugyanolyan nyu­godtsággal jelentették, hogy 17 ezer angol katonát ejtettek fog­juk A londoni jelentések ugyan­olyan szemrebbenés nélküli el­lentétes hazugság híreket kö­zölnek a történtekről. Ha össze­adnánk a heti jelentéseket, hogy naponta hány német katona maradt a harctéren, már nem igen volna egyetlen divíziója sem egészben a németeknek. Az egyik jelentésük szerint, mint a hangyarajok özönlöttek a hegyaljában a fiatal názi kato­nák, akik közül egy ütközetnél több mint 50 ezret szedtek le az angol gépfegyverek. Ilyen há­borús hírekkel traktálják je­lenleg az amerikai újságok ol­vasó közönségét, akiknek ugy- látszik minden nagybetűs head­line hir jó arra, hogy lépre csal­ja őket. Az európai terror cenzúra mi­att, nincsen semmiféle olyan hírszolgálati összeköttetés, me­lyet határozottan megbízható­nak nevezhetnénk, igy tehát minden híradást fenntartással kell, hogy vegyünk. Ez alól nem képezhet kivételt a Bér­munkásban közölt háborús hí­rekre való következtetések sem. A mi részünkre a szomorú tény és igazság az, hogy mind­két oldalon a munkásemberek és gyermekeik véreznek el, akik mint testvérek élhetnének bol­dogan egy igazságos társadal­mi rendszerben. A múlt héten történt vehe­mens názi harcok mögött a gö­rög fronton, állítólag az volt a mozgató erő, hogy mindenáron akartak valami nagy dolgot csi­nálni a Führei^ születés napjára. Ugyanis április 20-án ünnepel­ték Németországban Hitler 52- ik születésnapját és erre az al­kalomra akarták föltálalni az elintézett Balkánt, mint szüle­tésnapi pástétomot. Állítólag ezért volt a gyors elindítása Jugoszlávia ellen a názi hadse­regnek és legfeljebb tiz napi időt számítottak a balkáni mű­velet befejezésére. A názi har­ci propagandát intéző vezetőség véleménye szerint, ha ezt igy sikerrel elintézik, annak felbe­csülhetetlen morális értéke lett volna a villám győzelmekhez hozzá szokott, de az utóbbi idő­ben már türelmetlenkedő názi nép idegeinek a lecsillapítására. Mert a nagy felsőbbségi erővel biró názi hadsereg, mely olyan modernül felszerelt orszá­gokat hódított meg, mint Bel­gium, Hollandia és Franciaor­szág 6 nap leforgása alatt, a részükre kitűzött 10 nap a Bal­kán meghódítására egész biz­tosan elegendő időnek látszott. Csakhogy a német felsőbbségi erő, mint már többször megír­tuk, csak ott volt látható, ahol az elfoglalt országok kormá­nyaiban belül, mint kedves ven­dégeket várták őket. Jugoszlá­viában ezt csak részben készí­tették elő, ezért nem volt olyan könnyű a besétálás, mig Gö­rögországban ezideig még rész­ben sem tudták a názi fogadta­tás alapjait lerakni. A bevonu­lás ezért nem olyan könnyen megy. így tehát a názi felsőbb- ség Hitler születésnapjára nem vált be. A Balkán ügye tehát még mindig nincs elintézve és a gö­rögök behódolása esetén sem lesz még elintézve véglegesen. A balkánt ugyszokták nevezni, hogy Európa boszorkánykony­hája, ahol nagyon vigyázni kell, mert mérgezett ételeket koty­vasztanak. Ha a názi hadsereg föl is falja a Balkánt, még kér­dés az, hogy nem-e lesz gyomor rontás azután ? Mindenféleképp Végig tekintve az amerikai munkásmozgalom osztályhar­cain, nem találunk egyetlen pél­dát, amely hasonló és általános jellegű méreteket öltött volna a maihoz. Minden iparban, te- kintetnélkül az union tisztvise­lők határozott ellenőrzésének a tagság felett és megalkuvó haj­lamaiknak, a dolgozók minde­nütt nyilt lázadásban nyilvá­nítják elégedetlenségüket a munkáltatók szervezetet rombo­ló (tendenciája, ellen. A legkegyetlenebb üldözésben a bányászoknak van részük, a legembertelenebb viszonyokba a bányászokat szeretnék újból vissza sülyeszteni, ami ellen a legelkeseredettebben küzdenek. A bányászok ismét felvették a harcot szervezkedési szabadsá­gukért. Felébredtek eddigi al- él'tságukból, amelybe a vezéri szerepét játszó tisztviselőik rin­gatták. F e lismerték végre, hogy az a tervszerű hadjárat, amelyet a bányák tulajdonosai ellenük indítottak, jól megfon­tolt és előre megalapozott eljá­rás szervezetük letörésére. Mint már egy előbbi cikkben is nyil­vánítottam, a bánászok elkerül­hetetlen harc előtt állanak, szerződésük lejártával. Az elő­ző eszetendők munkanélkülisé­gének nyomorúsága, már úgy is elviselhetetlenné tette a ter­melő erők helyzetét, de a bá­nyászokét leginkább. Amint a nagy ipari harcokból látható, a nyomorúság felidézése terv­szerűen történt, hogy a kiéhe- tetett munkások termelőképes­ségét a legolcsóbban kihasznál­bajok vannak az uralkodási íor- mányfronton és ezek a bajok, megvannak az angol urak ré­szére is egyaránt. Nem tudja senki, mit hoz a közel jövő és a háborús hírek nyomában olyan események rejtőzhetnek, melyek nagy meglepetéseket jelenthetnek a munkásság hely­zetében is. hassák. Hiába voltak szerződé­sek, mert azok ellenére, minde­nütt történtek puhító eljárások amivel szemben a dolgozók te­hetetlenek voltak, mert a szer­ződés inkább őket kötötte, mint munkáltatóikat. Most aztán, különösen a bá­nyászok szerződésének lejártá­val, minek előtte Lewis már hetekig tárgyalt a bányatársu­latok megbizottaival, kitűnt, hogy a munkáltatóknak eszük- ágában sincs békés utón elin­tézni az ellentétes ügyeket. Gaz­dasági erejük tudatában, még vér árán is védelmezik érdekei­ket és eltökélt szándékuk még a maradi szervezetek kiirtása is azon a vidékeken, ahol a ro- botosok nem tanúsítanak ke­mény ellentállást. A vezérek nem szolgálják a tagságot A feltolakodott örökös vezé­rek, mint Lewis is, teljesen te­hetetlenül állanak szemben a munkáltatók nagy felkészültsé­gével. Most is mint a múltban annyiszor, a föld méhében ro­botoló és minden emberi képze­letet felülmúló kizsákmányolás­ban részesülő tagságnak kell harcát megvívni a tárnák előtt. Lewis a bányatulajdonosok, vagy azoknak megbízottai jó- lelküségében, igazságszereteté- ben bízott, sőt a harc óta is az emberszereteten felépülő szer­ződésről álmodozik. Még mindig riem látja, hogy a szervezet tagsága élet-halál harcot viv, hogy nem lehet béke még tör­vényes szerződés alapján sem, amig éhség és nélkülözés talál­ható a bányaplézeken. A bányászok már tudják, mert saját bőrükön tapasztal­ják, hogy munkáltatóiknak jó­szívűsége, emberiessége csak addig terjed, amig profitjuk azt engedi. Lehetetlen, hogy Lewis ne ismerné ezeket a té­nyeket, azonban bizonyos, hogy a maga bőrén nem érzi. Nem is érezheti annyira közvetlenül, mint a harcolók, mert hiszen nem éli át sem a tárnák mélyén, sem a bányaplézek nyomorta­nyáin azt a keserves küzdelmet, amiben a bányászoknak részük van mindennap egyformán, ő a zöldasztalnál otthonos, a pa- rolázás és szivarfüsttel erege­tett 'szószátyárkodás semmite­vésénél. Pedig ma már minden­ki más látja, hogy a bányászo­kat mindenükből kiforgatni szándékoznak a rajtuk »élőskö­dő haszonlesők. Látja a kormány is és a ma­(Folytatás a 7-ik oldalon) (L) KERÜLETI ÉRTEKEZLETET tartanak, MOST VASÁRNAP, április 27-én, a magyar nyelvű ipari unionisták Pittsburgh és környékéről, north side Pittsburghban, 805 James Streeten. Mind nagyobb feladat éár az ipari unionistákra a mun­kán folyó ipari harcokban, amelyek csak úgy lehetnek sike­resek, ha azok megvitatott tervszerűséggel történnek. A körzetbe eső csoportokat ezúton is kérjük, hogy képvi­seltessék magukat, valamint a lapkezelő munkástársak meg­jelenését kérjük. A Bérmunkás olvasóit is szívesen látjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents