Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-04-05 / 1157. szám

KÖVETELÉSÜK TELJESÍTÉSÉVEL VETTÉKFEL A MUNKÁT A REPUBLIC BRASS MUNKÁSAI ÖTSZÁZALÉKOS AZONNALI BÉREMELÉS, KÉT ÉS FÉL SZÁZALÉKOS ÁLTALÁNOS FIZE- TÉSJAVITÁS KILENCVEN NAP MÚLVA, A MEGEGYEZÉS ALAPJA , CLEVELAND, O. — Az IWW 440-es gép­ipari szervezetéhez tartozó Republic Brass Co. 250 munkása, mint arról mult heti lapunkban jelentéssel voltunk a sztrájk fegyveréhez vol­tak kényszerülve nyúlni, mivel a társaság el­utasító határozatot adott az emelkedő' élet- standardal összehozni kívánó munkások bér­emelés követelésére. Amikor a munkáltatók bizonyságot sze­reztek arról, hogy a munkások a munkaterem helyett a piket vonalon vannak, ötvenszázalé­kos alkuba bocsátkoztak, amit a munkások gyűlése a leghatározottabban vissza utasított. Hogy helyesen döntött ez a gyűlés, bizo­nyíték erre, hogy a Republic Brass vezetősége, látva azt, hogy a 440-es gépipari szervezetben levő munkásai felismerték az összetartásban rejlő erőt, amely az egyedüli, melyet a mun­káltató osztály respektál — újabb tárgyalásra hívta meg a munkások megbízottait, aminek az eredménye, hogy az ötszázalékos béremelés azonnali hatályba léptetését elfogadta. A sztrájkba kényszerítést a munkások azzal viszonozták, hogy első követelésüket, az ötszázalékos béremelést megtoldottak két és fél százalékkal és ezt is kilencven napon belül folyósítani kell. A két heti sztrájk tanulságul szolgál a munkáltatóknak, hogy az IWW-ba szervezett munkásokkal nem lehet alkudozni, ugyancsak kitűnő harci gyakorlatozás a munkások ré­szére, a szervezettség önbizalmának a foko­zására. Katona! forradalom Jugoszláviában Amikor e sorokat Írjuk, kü­lönféle ellentétes híradások nyomán nagy headlinokban szá­molnak be az amerikai újságok a jugoszláviai forradalmi ese­ményekről. A háborús helyzet­ben nagy fordulatot jelenthet Jugoszlávia forradalmi ellent- állása a Hitleri Axissal szemben Mint ismeretes a Jugoszláv kor­mány képviselői a múlt hét fo- lyemán Bécsbe utaztak és alá Írták a paktumot Hitlerékkel, és kezükbe adták a megbízó ok­mányt Jugoszlávia kirablására. Mielőtt azonban a Hitler hor­dáknak arra alkalmuk lett vol­na, mint Magyarország, Romá­nia és Bulgária esetében a szerb vezérek fülöncsipték a Bécsből visszatért áruló társaikat és ünnepi diszlakoma helyett, mint azt Magyarországon tették, ki­verték őket hivatalukból és ka­tonai uralmat proklamáltak. Paul régens és két inasának helyébe oda tették a 17 éves if­jú Péter királyt, akit, mint is­ten kegyelméből trónra ültetett megváltót örömrivalgásokkal ünnepeltek a tömegek. Egyszó­val katonai forradalom történt Jugoszláviában, mely egyidőre sikeresnek látszik azok részére, akik előkészítették és a kor­mányhatalmat kicsavarták a Hitlerék által dirigált puppet kormány kezéből. Most már csak az a kérdés, hogy Hitlerék milyen lépéssel állnak elő az uj katonai kormány letörésére, vagy békés meghóditására. A jugoszláv kormány háborús le­törésében egész biztos, hogy nagy szerepe lehet Magyaror­szágnak, ahol a német hordák készenlétben állnak és a ma­gyar fasizták által uralt töme­gek készek velük harcolni Bács­ka visszaszerzésének reményé­ben. A jugoszláv kormány békés meghódítása Hitlerék javára, még nem teljesen kizárt dolog, mert azok a katona tisztek, akik az egyház segítségével a forra­dalmat megvívták, nem sokban különböznek a Hitler féle fasiz- táktól, csak annyiban, hogy nincsennek velük. Ahol a mai válságos világhelyzetben egy gyerkőcöt ültetnek oda egy or­szág élére, ott különösen a mun­kásnép szempontjából nem sok remélni való lehet. A mi ré­szünkről tehát nem is lehet örömrivalgás a Jugoszláv forra­dalom iránt, habár el kell is­mernünk, hogy közvetve segít­ségül szolgálhat azon céloknak, mellyel a hitleri barbár dikta­túrát elakarjuk törölni a föld színéről. De a hitleri barbár diktatúra helyébe, semmi esetre sem aka­runk másnéven elnevezett, de ugyanolyan kegyetlen militaris­ta diktatúrát. Már pedig a Ju- goszlávok a hitleri diktatúra helyett ezt az utat választot­ták. Mert az nem sok külömb- séget fog jelenteni a szerb népre, ha egy bandita által gyakorolt diktatúra lesz, vagy pedig a militarista banditák ál­tal kontrolált királyfi fogja gyakorolni a néptömegek fölött a diktatúrát. Persze egyelőre szabad remélnünk azt, hogy a Jugoszláv forradalom még nincs befejezve és folytatása követ­kezik. Következik, még pedig az igazi nép jogok, a munkás szabadság érdekében, az igaz­A lend-lease bili, vagyis a kölcsönözési törvény, amint lát­szik, bizonyos titokzatossággal van övezve. Advokálói vonakod­nak megmagyarázni, hogy mit tehet Anglia érdekében, amit az érvényben levő törvénykezé­sek esetleg nem tehetnének. Az utóbbi kérdésben csürés-csava- rás a szabály. Közvetlen vá­lasz egy irányból sem érkezik. Valószinü, hogy a kölcsönö­zési törvény egyáltalán nem is az, aminek azt beállítják. Ne­vezetesen, hogy azzal hatható­san segítenék Angliát, hanem inkább a helyi kapitalizmus ki­zárólagos felsegitésének lát­szik. Úgy tűnik fel, hogy a kérdés tényleges alapja azon a tényen nyugszik, hogy Britannia lehe­tővé tette az itteni háborús prosperálás kiépülését, amit vi­szont az összeomlás veszélye fenyeget, ha Britanniát határ­talan hitelben nem részesítik. Britannia azzal fenyegetődzött, hogy béketárgyalásokba bocsát­kozik, ha a szükséges és kivánt hitel rendelkezésére nem áll. Frank E. Hanighen “The Merchants of Death” (A halál kereskedői) segéd szerzője és a “Common Sense” (Józan Ész) washingtoni levelezője az 52-ik ságtalan jogtiprás és kizsák­mányolás ellen. Ugyanúgy, amikor az eddigi jelekből szabad remélnünk, hogy a hitleri diktatúrának nem is olyan nagyon sokára a végére fogunk érni, a diktatúra elleni szabadságharc még nem lesz befejezve. Sőt ellenkezőleg, az igazi harc csak azután fog kezdődni. Mert addig mig ta­lán a hitleri diktatúra barbár korszaka letünőben van, annak kisértete más formában, de ugyanolyan értelemben kezdi felütni a fejét az áldemokrati­kus országokban. Ennek példá­ját láthatjuk itt az Egyesült Államokban, ahol soha annyi támadás a munkásosztály sztrájkjogának a gúzsba köté­sére nem történt, mint jelenleg. Amikor tehát a munkásosz­tály saját felszabadulási céljai­nak szempontjából bírálja a mai helyzetet és ennek megfe­lelőig a hitleri diktatúra el­söprését látja sürgős feladat­nak, nem fog elkésni attól sem, hogy a Wall Street fasiztáinak rohamosan kibontakozó szár­nyait idejében lenyirbálja. A magántulajdon kizsákmányolási rendszerében, nem lehet fegy­verszünet csak akkor, ha a ki­zsákmányolás is szünetelni fog. Erre fog szolgálni szervezetileg kiépített ipari hatalmi erőnk. (f.) oldalon egy leírást közöl a kö­vetkezőkép : “Britannia béke alkuja? Ne­künk állandóan azt hangoztat­ják, hogy az Angolok morálja törhetetlen és valamennyi osz­tályréteg kész a küzdelmet a végsőkig folytatni. Tehát me­lyik réteg az, amely hajlandó béke alkuba bocsátkozni? Ter­mészetesen a város, (a londoni Wall St.)ha csak fel nem men­tik azon kötelezettsége alól, hogy meglévő financiális forrá­sát az Egyesült Államok ren­delkezésére bocsássa. Azonban a fenyegetődzés — mert hiszen nem egyébb — Washington fe­lett lebeg. Egy bizonyos promi­nens washingtoni levelező leg­utóbb azt mondotta: (csak ter­mészetes, hogy intervenciós lap jában nem Írhatta meg) Ez a legnagyobb zsarolási eljárás, amióta Walter Hines Page; Woodrow Wilsont figyelmez­tette, hogy ez az ország gaz­dasági felfordulásba rohan.” Olyan pénzügyőrök által sa­rokba szorítva, akiknél külömb civilizáció rombolókat a föld so­hasem hordott, mit tehet Mr. Roosevelt, aki viszont mindent tud, hindent lát, mindent hall és cselekszik csak megment­hesse uj osztását a teljes ösz­------------------------------------------------------v-------------—---------------------------------------------------— A kölcsönözési törvény relytélye HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INI>US TRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD v iß under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 APRIL 5. NUMBER 1157. SZÁM —__________________________________________________________'MlU1 . • )_________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents