Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-09-14 / 1128. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 szeptember 14. EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. POLITIKAI “CIRKUSZ” Az IWW forradalmi Ipari Szervezet és egy oly társadal­mi rendszer megteretésén fá­radozik, amely feleslegessé te­szi a politikai, vagy indirekt kormányzati rendszert. A jelen­legi politikai gépezet funkció­ját — amely nagyrészben fe­lesleges — az IWW elgondolása szerint a Közszolgálati Ipari Osztály venné át, amely szer­ves része az Egy Nagy Szerve­zetnek és igy a közigazgatás nem volna elkülönítve a terme­lés és szétosztástól, vagyis a két fő mozgató erőtők amelyek körül társadalmi életünk forog. Az IWW felfogása hogy a je­lenlegi politikai közigazgatási rendszer ma nem egyéb, mint az uralkodó osztály akaratának végrehajtója. Osztály társada­lomban élünk, amelyben az uralkodó osztálynak a hatalmát a termelő eszközök és termelt javak feletti kontrol adja meg és ezen hatalmánál fogva ké­pes a számbelileg sokkal na­gyobb tömeg nincstelenek osz­tályát irányítani az uralkodó osztály érdekeinek megfelelő keretek között. Ezt azonban az uralkodó osztály nem direkt végzi el, hanem indirekt a po­litikusokkal végezteti el. Ismerve a politikusok szere­pét a jelen rendszerben és kü­lönösen igy választások idején, gyakran a politikusokat “bohó­coknak s a politikai arénát “cir­kusznak” szoktuk nevezni .És, hogy ezen elnevezések nem túl­zottak, arról bárki könnyen meggyőződhet, ha elfogulatla­nul figyeli a politikusok szerep­lését. Nincs olyan gúnyos jel­ző, amit a jelölést elnyerni igyekvő politikusok ne hasz­nálnának versenytársaik k al szemben és az ilyen kortes be­szédek gyakran felérnek a bo­hócok szereplésével a cirkuszok­ban. A mi felfogásunk a politiku­sokat illetőleg a társadalmi ese­mények következménye és tel­jesen igazolt, de mit szólnak azok, akik még ezért is meg­sértődnek, ahhoz az elbánáshoz, amelyben a Demokrata Párt al- elnök jelöltjét részesítették ép­pen azok, akik hqltkomolyság- gal veszik a politikai pártok és politikusok szereplését — az átlagos amerikai szavazó polgá­rok. Az elmúlt héten, véletlenül, vagy szándékosan, de úgy tör­tént, hogy Henry A. Wallace a demokrata párt al-elnök jelölt­jének kortes beszéde egybee­sett az all-star football gém­mel, melyet a közép-nyugaton a WGN és az egész országot behálózó Mutual közvetítő vál­nökei, a munkás uniók raketer- jei viszik. Az IWW a fasizmus elleni harc sikerét csak a munkásosz­tály megszervezésében látja. Ezért megnem szűnő akarással végzi ezt a történelmi hivatá­sát. Ezekért az okokért nem vett részt az IWW a chicagói cécón, amelynek az igazi célja, Sztá­lin, Hitler, Willkie támogatása volt. Kovács Ernő lalat továbbított. Mint ismere­tes a WGN a “Chicago Tribu­ne” állomása, amely lap a leg- elkeseredettebb ellensége a new deal kormánynak és annak min­den szereplőjének. Wallace be­szédét nem is jószándékból to­vábbították, hanem előzetes megállapodás folytán, mely sze­rint mindkét párt jelöltjeinek hasonló időt adnak a rádión és Wallace beszéde éppen arra az időre esett, amikor már a foot­ball gém folyamatban volt. A “Chicago Tribune” szerint, öt percei Wallace beszédének kezdete után megszólalt a tele­fon a WGN irodájában és egy fél órán át állandóan tartott a legaljasabb megjegyzés eket mondták a telefonba amiért Wallace megzavarta a football gém közvetítését. A táviratok ezrei érkeztek be, mint a legel- itélőbb hangon nyilatkoztak Wallaceről és a demokrata párt­ról, mert azok szerint a foot­ball gém sokkal fontosabb, mint az al-elnök jelölt megnyitó be­széde. A mi felfogásunk szerint jó politikai kormányzat nincsen. Csak rossz és még rosszabb. Ha a munkásság törődne saját sor­sával és ahelyett, hogy a kapi­talista osztály báb-szinészeire — a politikusokra — bízza sor­sát, szervezkedne a termelés színterén az IWW útmutatása szerint, ezen kérdéssel foglal­koznunk felesleges is volna. De sajnos nem igy van. A munkás­ság nemtörődömsége folytán uton-utfélen beleütközünk a ka­pitalista osztály akaratának végrehajtóiba és nem haladha­tunk el az események felett anélkül, hogy rá ne mutassunk a hibákra. De még ily felfogá­sunk mellett is határozottan megbotránkoztató az az indife- rencia, amellyel az amerikai nép viseltetik sorsának intéző­ivel szemben és sokkal fonto­sabbnak tart egy football gém meghallgatását, mint annak az embernek a mondanivalóját, akinek esetleg jelentős szerepe lesz a következő kormány' ad­minisztrációjában. Ezek után csoda-e ha a kapitalista osztály és a politikusok csürhének te­kintik a népek alsó ütegeit? “LABOR DAY” Amerikai munkássága az el­múlt héten “ünnepelt”. Hogy mit ünnepelt azt nagyon keve­sen tudják, az egészből csak annyit tudnak, hogy a gyárak zárva voltak és ilyenkor ünnep van. Amerikának van néhány ün­nepe, amelyeket tradicionálisan megünnepel, de amíg a többi­eknek van valami jelentősége, addig “labor day”-nek semmi jelentősége nincs. Az évben az első nemzeti ünnep “Decora­tion Day” melyet a polgárhábo­rúban elesettek tiszteletére tar­tanak meg minden évben május 30-án. Julius 4-én a független­ségi nyilatkozat aláírásának év­fordulóját ünnepük és novem­ber utolsó csütörtökjén “hála­adás” napját ünnepük, melyet az amerikai korai bevándorlók hoztak gyakorlatba annak örö­mére, hogy sok küzdelem után a föld bőséges termést nyúj­tott és nyugodtan néztek a tél elé. Labor Day-hoz azonban semmi ilyen tradíció nem fűző­dik. Sót “Labor Day” egy tra­díció ellensúlyozását célozza. Amerika munkássága 1886 május elsején Általános Sztráj­kot proklamált a 8 órás munka­nap törvényesitésére. A mun­kaadók természetesen vérbe igyekeztek fojtani a munkás­ság megmozdulását és Chica­góban, ahol a munkabeszünte­tés legjobban érvényesült vé­res zavargások voltak a rendőr­ség provokálása folytán. Ezen vérengzés következtében vád alá helyezték a sztrájk 8 veze­tőjét és közülök ötöt 1887-ben kivégeztek. Ezen örökké emlé­kezetes “Haymarketi Mártírok” emlékére az osztálytudatos munkásság nemzetközi kong­resszusa 1889-ben Május Else­jét a munkásság nemzetközi ünnepévé proklamálta. Amerika osztálytudatos mun­kássága éppen úgy, mint a töb­bi világrészek munkássága el­fogadta a Nemzetközi Kong­resszus proklamációj át és a kö­vetkező években május elsején letette a munkaszerszámot. Ez természetesen nem tetszett az amerikai kapitalistáknak, de nem tetszett az American Fe­deration of Labor és annak ak­kori reakciós elnökének Samuel Gompersnek sem és a munkás­ság saját maga által választott ünnep ellensúlyozására egy uj “munkás ünnepet” csináltak és annak szeptember első hétfő­jét nevezték meg. így lett szep­tember első hétfője “Labor Day”. Semmi tradiéió nem fű­ződik hozzá, csak amolyen “mondva csinált” ünnep, de mert a gyárak ezen a napon zárva vannak, tehát ünnepelni vagyunk kénytelenek. A “Labor Day” aktivitások is ilyen mondvacsináltak. Ha már munkás ünnep, hát legyen meg a formája is, gondolják a meg­teremtői és nincs hiány alkalmi szónoklatokból sem — már ahol akadnak hallgatók. A szakszer­vezetek szoktak rendezni ün­nepségeket és azok szónokait rendszerint a munkásfékerek és politikusok alkotják. Többek között a republikánus párt el­nökjelöltje Wendell Willkie is méltatta “Labor Dayt”-t és sze­rinte ezt a napot a kongresszus “a munkásság tiszteletére” ren­delte el ünnepnek. Willkie szerint az amerikai munkásság szerencsésnek érez­heti magát, hogy az alkotmány­ban foglalt “szólás, sajtó, gyü­lekezési és vallás” szabadságot élvezheti, ami Európában a dik­tatúrák által uralt országokban már csak a múltak emléke. Idéz­te Leon Jounhaux francia mun­kásvezér üzenetét az amerikai munkássághoz, melyben Jou- haux figyelmezteti az amerikai munkásságot, hogy: “Hitleriz- mus és szabad munkás szervez­kedés nem létezhet ugyan azon világban” és felszólítja az ame­rikai munkásságot, hogy aka­dályozzák meg a diktatúra ter­jedését ezen országban. Willkie kijelentette, hogy ő hive a szabad munkás szervez­kedésnek, olyannak, amely nem csak egy bizonyos csoport mun­kás érdekeit tartja szemelőtt, hanem a munkáltatókét is. ígé­ri, hogy megválasztása esetén minden lehetőt elfog követni — legalább is a választásig — hogy gátat vessen a jelen ad- minisztrácia azon törekvése elé, hogy a “munkás szervezeteket kormány ellenőrzés alá helyez­DETROIT FIGYELEM! most szombaton Az IWW 440-es fiókja szombaton szeptember 14-én a Finnish Marxian Ground, Gordon Rd.Ton levő piknik helyen (a Harper és Jeffer­son között) — ŐSZI PIKNIKET — rendez és kéri a magyar munkások megjelenését. A piknik hely már d. u. 2 órakor nyitva lesz. Játékok, tánc, hűsítők egész éjfélig. Belépő dij 25 cent. zék”. Mert szerinte is: “amit a kormány ad azt el is veheti”. Ajánlatos volna ha a mun­kásság megszívlelné Willike sza­vainak utolsó idézetét és ne várna a kormányra — sem a jelen, sem a jövő kormányra, amelynek esetleg Willkie lesz a feje — hanem szervezkedne a termelés szinterén és szervezett erejével védelmezné meg a ki­vívott eredményeket. Mert: “amit a kapitalista osztály ad, azt el is veheti” amikor arra alkalom kínálkozik. Előfizetéseket küldtek szeptemeber 7-ig M, Odor, Glendale ................. 1 G. Bakos, Los Angeles ......... 2 A. Kucher, Pittsburgh ......... 2 St. Kota, Triadelphia ........... 1 A. Hulber, Richmond .......... . 2 M. Danka, Cleveland ..... 1 A. Saytos, Detroit ............... 1 A. Karácsonyi, Bridgeport .... 1 F. Pelargus, New York .......... 2 M. Stefankó, New York ___ 1 L. Fishbein, New York .......... 4 Herceg-Kollár, Cleveland __ 4 J. Herold, Bridgeport ....... 2 St. Hegyi Martins Ferry __ 1 M. Fekete, Coroapolis ..... 2 D. Grossman, Pittsburgh __ 1 B. Baranyay, St. Louis ___ 1 A. Réfy, Lodi ....................... 1 L. Décsy, Akron ................... 1 M. Vlasits, New York ........... 5 Bercsa Jánosné, Cleveland .. 1 J. Farkas, Akron ................ 1 F. Kezekovics, Phila ____ 1 J Hudik, Cleveland ............... 1 St. Török, Atlantic City ....... 1 L. Gáncs, Carolina ............... 1 H. Varjú, Chicago ................. 6 J Zára, Chicago ..................... 9 St. Sütő, Chicago ................. 2 Mrs. P. Bécsi, Phila ....... 1 P Hering, Buffalo .......... 1 A. Székely, Cleveland ........... 1 J. Kollár, Cleveland ___-....... 1 J. Vizi, Akron ....................... 2 Wm. Berkovics, Cleveland .... 1 J. Sike, Dearborn ................. 1 St. Bukovics, E. Chicago __ 1 A. Gross, Trenton ................. 1 L Lefkovits, Cleveland ....... 1 Felülfizetéseket adtak szeptember 7-ig M. Kaczibán, Cleveland .... 1.00 L. Décsi, Akron ............ 1.00 St. Török, Atlantic City .. 1.00 N N. Pittsburgh ............... 5.00 IWW cs. Chicago .............30.00 J. Vesselle, Chicago ......... 1.00 Fiilöp-estély, New York ..50,75 Mrs Fazekas sorsolás N.Y. 11.00 Anna Szedlacsek, N. Y. .... 1.00 Detroiti lapolvasók ......... 8.80 Orsz. értekezlet gyűjt......44.60 J. Vizi, Akron ................... 5.00 G. Rauch, Akron ............. 2.00 John Tomasi, Cleveland .. 5.00 A. Gross, Trenton ....... 3.00 G. Kuhn, Cleveland ........... 1.00 Mrs. Blatt, Phila ...... 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents