Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-09-07 / 1127. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 szeptember 7. 1 TÁRCA | ÉLÜNK... VASÁRNAP A FŐVÁROSBAN Nem repülték át az óceánt, mint tették azt sokan Lind­bergh után. Sőt, még a spanyol- viaszt sem találták föl. Ebben és sok másban megelőzték őket mások, akik mindenben ügye­sebbek voltak. Hírnevük nem is jutott túl a külvárosi bérka­szárnya falain, én azonban igy is nagyon szeretem őket. Test­véreim. Elvégre ők is Ádám apánktól származnak. Ha néha- néha hosszabban is esik szó róluk, ez csupán azért van, mert az egész világ egy nagy falu és majdnem minden pesti lakásgyár egyforma. Madarat tolláról, Pavelkát gömbölyű, örökké mosolygó ké­péről, mig Máj er Lacit folyto­nos énekelgetéséről lehet fölis­merni. Azzal, hogy énekel, nem árt az égvilágon senkinek. Igaz, nem is használ. De legalább hangja volna! Varga bácsi szerint Laci hangja olyan, mint a repedt fa­zéké.' Pavelka véleménye pláne lesújtó: — Lacit egy rendesebb dalár­dába’ kicsinyálnák. Vagyis agyonütnék. Pavelka, házunk bölcse. Sok vihart meg­ért és ki tudja, mi van még hátra. Pavelka hatalom! Diktá­tor a mellényzsebben. Légvédel­mi parancsnok, felügyelő, a cu­kor- és zsirjegyek kezelője, az emberek alapos ismerője. Az utóbbit szentül hiszi. Egyik lakó kiköltözik, másik hurcolkodik helyébe. Minden lakás, szoba-konyhás, egyfor­ma. Az emberek nem. De meny­nyire, hogy nem! Emlékezetes, hogy Zabos szomszéd azért hagyta a t. házat faképnél, mert nem bírta a napi lármát. Az uj lakó birja. Mi az hogy? Nem kellett kiírni, hogy la­kás kiadó. Pavelkának mindig van egy sereg igénylő előjegy­zése. Nekem nem lehet vélemé­nyem az uj lakóról, azonban Duvedli lakótársam már az el­ső napokban igy sóhajtott föl: — Honnan a nyavalyából szedte fel Pavelka ezt a frankó dili mandrót?! Ez magyarul valahogy úgy hangzanék, hogy hol szerezte az öreg ezt a tisztára őrült em­bert, mármint az uj lakót. Er­ről azonban majd máskor. Vasárnap például, egész vé­letlenül nem történt semmi. Előfordul ez a frontokon is. Gyönyörű idő és éppen dél volt. Ezt onnan tudom ilyen ponto­san, mert Laci ordítása hallat­szott ki Kucseráné lakásából: — Kucseráné! Idő?! Laci rendesen minden szom­bat este kimarad, ennélfogva vasárnap délben kel fel. Már többször folyt arról vita, hogy azért van-e dél, mert Laci fel­kelt, vagy azért kelt-e fel Laci mert dél van. Első szava ilyen­kor: Kucseráné, idő! Valamit Laci szobaasszonyáról, Kucsera nénénkről is. A férje még él és tegyük hozzá azt is, hogy na­gyon él, furcsa egy ember. Ka­tona egyáltalában nem volt, te­hát természetes, hogy olyan szokásai vannak, mint egy zu- pás őrmesternek. Az egész ház visszhangzik a vezényszavaktól. Minden hó ötödikén ilyeneket kiabál: — Egy büdös vasam sincs, hátra arc, indulj! Mindenki tudja, hogy ez Pa­velka atyának szól, aki a ház­bérért volt fent. A fűszereshez valamivel finomabb, neki csak ennyit mond: — Lelépni ? Egy-kettő! Há­romra rugók! Amilyen vaddisznótermészet ez a Kucsera, tőle még ez is kitelnék. .Mindenkit megpistit az öreg a folytonos vezénysza­vaival. Pavelkával egyszerűen szalutáló viszonyban van. Ná­lunk a példa ragadósabb, mint a száj- és körömfájás, igy nem csoda, hogy Laci és'szállásadó­nője is katonásan diskurálgat- nak egymással. A nap állandóan szórja suga­rait, ilyenkor érezzük, hogy mégis érdemes élni. A gyerme­kek lármáznak, tányérok és evő­eszközök csörömpölnek. Fejünk fölött repülőgép zug, Giziké, a trafikoskisasszony azt a hirt terjeszti, hogy neki egy pilóta­főhadnagy udvarol és az jött őt üdvözölni. Hiszi a pici. Májer Laci se hiszi, azt mondja, úgy éljen Gizi kócos feje. Ez a Giziké kisasszony úgy hazudik, mintha könyvből ol­vasná. Még jobban. — Idő! — üvölti ismét Laci. Gregács Misiké felel Kucse­ráné helyett: — Csudaklassz! Most Kucsera mama válaszol: — Egy! Az idő egyest kapott Kucse­ra nénitől, majd egy kis párbe­széd következik az albérlő és a főbérlő között. Tekintve, hogy minden ajtó-ablak tárva, az egész ház fülehallatára folyik az eszmecsere: — Szóval: pazar idő van, igaz, egyides jó anyám! Ugy-e milyen jól tudom? — Maga mindent olyan jól tud: olyan mint az egyszeri ur. — Na, milyen volt az egysze­ri ur? De nehogy megint vala­mi butaság legyen a vége, mert akkor inkább el se mesélje. Most jön Kucsera mama: — Nem lehet mindenki olyan okos, mint maga. Az egyszeri ur uj inast vett föl és meghagy­ta neki, hogy minden reggel pontosan 8 órakor keltse föl és mondja be azt is, hogy milyen odakint az ájer. Laci hangja hallatszik: — Először is lesz szives föl­világosítani, hogy mi az az ájer? És miért nem beszél ma­ga magyarul? — A levegő kérem, de hagy­jon már kibeszélni. Hát a Já­nos minden reggel jelentette: — Nyolc óra van és fölkelt a nap. — Tudom fiam — felelte rá az ur. így ment ez napról-nap- ra. Egyik nap már harmadszor keltette a gazdáját János, de az csak nem akart fölébredni, mert tegnap is ma ment haza, ^kár maga. Végre fölnyitja a szemét és azt mondja: — Tudom, fiam, 8 óra van és fölkelt a nap. —Dehogy kelt fel — vágja rá Jancsi —, egész délelőtt esik az eső és mingyárt dél lesz. Lát­ja kedves, ezért ne mondja ma­ga se előre, hogy ezt vagy azt tudja. Nem tudunk előre sem­mit, mert mi csak gyarló em­berek vagyunk, akik tévedhe­tünk. — Ebben tökéletesen igaza van, Kucseráné. Rajtam kívül mindenki tévedhet. Az egész élet egy nagy tévedés. Pláne a magáé. Beszélt volna Laci még to­\ vább, de Kucsera tata bősz hangja elnyelte a szót. Ma me­gint rájött: — Miért nincs só ebben a le­vesben, mi? — kérdezte a pár­ját, az egész ház halhatta. — Kiköttetem! Bagázsnépség, én majd megtanitlak benneteket! Hatnapi kaszárnyaáristom! — Bolond már! — kiáltja va­laki. A t. ház lakossága haho­tába kezd. Nincs itt semmi baj. Az udvarunkban álló ecetfa már bontogatja leveleit, meleg van, mi kell még? Élünk, éldegélünk és ez is va­lami. B. Vizi szállítás Ezen osztályban vannak a matrózok, a gőzhajókon és uszály ha jókon dolgozó összes munkások, pincérekkel, szám­tartókkal, ápolókkal együtt, úgyszintén a parti raktári mun­kások, akik a ki- és berakodást végzik, valamint a hivatalno­kok, teherszállító kocsisok stb. C. Községi közúti szállítás Ebben az osztályba szerez­tetnek az összes városi személy­szállító munkások, villamos va­súti alkalmazottak, magas va­sutak munkásai, a hajtóerőt szolgáltató telepek, villanyte­lepek az összes munkásaival együtt, ebbe tartoznak a mü- helymunkások, valamint a bér­kocsisok, automobilvezetők, is­tállókban és garageokban alkal­mazott munkások, ahol a szol­gálat közvetlen összeköttetés­ben van a közszállitási szolgá­lattal. D. Léghajózás Ez fogja magában foglalni a léghajózásban alkalmazott ösz- szes munkásokat, akik szemé­lyeket, postát vagy bármit szál­lítanak. E. Közlések továbbítása. A posta- és kereskedelmi tá­vírda- és telefon-alkalmazottak szerveztetnek ebben az osztály­ba: a hivatalnokok, levélhordók, posta-kocsisok, sürgöny- és te­lefon-operatorok, a házfelügye­lőkkel és tisztogató munkások­kal együtt. VI. ÁLTALÁNOS GYÁRIPARI OSZTÁLY Ha ezt a departmentet csak országos ipari szervezetekre osztanánk fel, nem lennénk igazságosak azokkal szemben, akik azon különféle ipari osz­tályokban vannak bevonva, me­lyek a valamennyit magában foglaló összetett szervezetet al­kotják. Ez a department olyan sok ipart foglal magában, hogy a helyes elrendezés végett bizo­nyos sorrend szükséges. Min­den egyes fajta használatra szolgáló kész áruvá — akár élelmiszerré, ruházattá, kényel­mi vagy általános használati célra szolgáló tárggyá vagy az előrehaladt termelési mód to­vábbi fejlesztéséhez szolgáló szerszámokká alakított nyers­DETROIT FIGYELEM! Az IWW 440-es fiókja vasárnap, szeptember 14-én, a Finnish Marxian Ground, Gordon Rd.-on levő piknik helyen (a Harper és Jeffer­son között) — ŐSZI PIKNIKET — rendez és kéri a magyar munkások megjelenését. A piknik hely már d. u. 2 órakor nyitva lesz. Játékok, tánc, hűsítők egész éjfélig. Belépő dij 25 cent. anyag a termelés aldepartment- jének számára alkot alapot. Minden egyes departmentnek meg van a maga országos al­osztálya. Más department szer­vezetekben meg vannak ezek jelölve, mint ugyanezeknek ré­szesei, mig ezen elrendezésben az országos alosztályok, vagy országos ipari szervezetek egy aldepartment alkotó részeit ké­pezik. Az Általános Árutermelési Department ennek megfelelően a következő al-departmentekei foglalja magában: a) Üveg és agyagáru ipar. b) Szövő- és ruhaáru ipar. c) Bőráru ipar. d) Fémáru és gépészeti ipar. e) Faáru ipar. f) Vegyészeti ipar. g) Élelmezési ipar. h) Nyomda ipar. Al-department A. ÜVEG ÉS AGYAG-ÁRU IPAR 1. Az üvegáruk termelésében alkalmazott összes munkások ebbe az al-osztályba szerveztet­nek. Ezek: a tűzkő üveg, zöld üveg, ablak üveg készítő mun­kások, olvasztók, keverők, fú­vók, gyűjtők, beégetők, üveg­vágók, fényezők, stb. 2. A fazekas műhelyek és porcellán gyárak összes mun­kásai, belefoglalva a diszitőket, minta rajzolókat, írnokokat, a cserép árukat árusítókat, kocsi­sokat, stb. 3. Téglagyárak, cserépzsin­dely gyárak s általában a föld­égető telepek összes munkásai. Al-department B. SZÖVŐ- ÉS RUHA-ÁRU IPAR Ezt az aldepartmentet a kö­vetkező ipari osztályok munká­sai alkotják: 1. A selyem-, vászon-, gyap- ju-áru gyártásban alkalmazott összes munkások, mint fonók, szövők s azok a munkások, kik a feldolgozandó anyagot a szö­vőszékekre kötik, orsón dolgo­zók, selejtelők, a gyárak és áru­házak irodáiban alkalmazott ír­nokok, gépírók, belefoglalva a vegyészeket, felügyelőket, úgy­szintén azokat a munkásokat, kik kötött áru (pl. harisnya) és zsinór áru-gyártásban van­nak foglalkoztatva. (Folytatjuk) EGY NAGY SZERVEZET (ONE BIG UNION) A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 15c. (Folytatás)

Next

/
Thumbnails
Contents