Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-09-07 / 1127. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 szeptember 7. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ..................$2.00 ./ne Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára ........... Be Single Copy ..................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ........ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 2 *____________________________________________________(------------Sztrájkok 1939-ben (. . . a . .1) A munkaügyi hivatal kimutatása szerint 1939- ben 2613 sztrájk folyt le az Egyesült Államok területén. Ezeknek egy negyedrésze olyan helyen volt, ahol kevesebb mint 20 munkás volt érdekelve. Az összes sztrájkoló munkásoknak a száma 1,710.000 a sztrájkoknak egy harmad része egy héten belül befejezést nyert. A nagyszámú sztrájk közül csak igen kevés történt azért, hogy a munkabéreket emelje és a munkaidőt megrövidítse úgy, hogy csak 699 helyen sztrájkoltak a munkások azért, hogy bér- javitást kapjanak és a munkaidőt megrövidítsék. A fentiek bizonyítják, hogy a számottevő szervezeteink teljesen nélkülözik a munkásszervezetek legfontosabb törekvését, ami a mai gazdasági viszonyok között a munkaidő rövidítésére kellene, hogy irányuljon azért is, hogy a munkanélküliségnek ez volna az egyedüli megoldása a mai rendszerben. De úgy az AFL-nek, mint a CIO-nak ma a legfontosabb, hogy a union tagsági dijakat a munkások befizessék, mert az élősdi munkásvezéreknek az a legnagyobb vívmány, hogy mennél több fizető alanya legyen a szervezetnek. A fenti sztrájkok közül sok csak azért lett életre hijva, hogy egyik szervezet a másik ellen harcoljon. Sok esetben, ahol az AFL hivott sztrájkot csak azért, hogy a CIO-nak ártson és viszont a CIO hasonlóképpen cselekedett az AFL-el szemben. Az ilyen szervezeti taktikák nem, hogy fejlesztenék a munkások között az ipari szolidaritást, hanem elkeseredett testvérharcot vívnak a kapitalista osztály javára. Hogy a fent nevezett szervezetek tagsága még is minden esetben hajlandó ilyen testvérharcok megvívására, csak annak tudható be, hogy egyik szervezetnek tagsága sem osztálytudatos és minden esetben — nem a saját munkás meggyőződésüknek adnak kifejezést — hanem vakon követik a vezérek utasításait, akik sohasem szolgálják a munkásosztály érdekeit. A jelenlegi munkásharcok nem tükrözik vissza a munkás- osztály ipari szolidaritását és ez azért van, mert sem az AFL-be, sem pedig a CIO-ban, a szervezetet fentartó tagság nem rendelkezik saját szervezeteinek kontrolja felett. Milyen más képet és eredményt tudott volna felmutatni abban a lefolyt 2613 sztrájkban az amerikai munkásság, ha azokat a tagság maga irányította volna a tényleges osztályharc alapján? Sokan azt mondják, de különösen azok, akik nem tudnak szervezet és szervezet között külömbséget tenni, hogy az IWW minden más munkásmozgalmat csak kritizál. A helyes kritikának mindig helye van, mert a munkásmozgalom, amely tényleg a munkásosztály érdekeit van hivatva szolgálni, nem hunyhat szemet akkor, amikor a munkásokat olyan szervezetekbe igyekeznek felsorakoztatni, amely jelenleg sem szolgálja a munkásosztályt. Ami pedig a legfontosabb a forradalmi munkásosztály célkitűzése helyett, kapitalista érdekeket vannak hivatva szolgálni. Letompitják a munkásság harci kedvét és letéritik teljesen az osztályharc útjáról, ez által harcképtelenné teszik. Minden munkásszervezet, amely a tagságnak egyáltalán nem ad nevelést; csak mindent a vezérek irányítanak, akiknek minden törekvésük nem lehet más, mint megnyerni a kapitalista osztály kegyét, hogy mikor azoknak szükségük van a munkásosztály felhajtására, akkor nem kell egy osztálytudatos munkástömeggel számolniok, hanem csak megegyezni a vezérurakkal, akik mindig hajlandók a tagságot kiszolgálni. És, hogy mi ipari forradalmárok ezt kritizáljuk, tesszük ezt azért, hogy megértessük a munkásokkal, hogy nem elégséges csak az, hogy valamelyik szervezetnek fizető tagjai legyünk, amely szervezetbe a fizető tagságnak semmi beleszólása nincsen.. Ha a munkásosztály tényleg szervezkedni akar saját osztályérdekében, akkor feltétlen olyan szervezetet válasszon magának, ahol a tagság maga az irányitó. Ilyen szervezet csak egy van az Egyesült Államokban, ez pedig az IWW. SZÁMADÁS SZEGÉNYEKNEK Csak néktek tartozom én számadással, a gyors folyóknak mondom el s tinéktek, hogyna törődne riadt szivem mással: a fáknak mondom el, a lassú égnek, tinéktek mondom: társaim, szegények! A nyárnak arany medre egyre szükül, az árnyak mögül látomások törnek, a homlokomon hervadt sötét lomb ül és barna nyári lányok meggyötörnek, az égő szív az alvásban se hüsül. Sötét folyosód vár . bizonytalanság, a szellem többé lámpafényt nem ad már, szemem hideg csirizzel leragasztják, szegény lábam, mint vaké, úgy botorkál, kinek az utat rémed mutatják. Látjátok, bevallom és szégyen nélkül egy lágy dombon szerettem volna élni nagy, lenge szakállt ereszteni végül és önnön-ásta vig síromba térni, ha nem lelek más helyet menedékül. A távolban, mint mesebeli lények, kis vonatok, szekerek zörögnének és szüretkor, mint anyamell a tejjel, megtelne szivünk részeg szerelemmel és táncba kezdenénk mi bus szegények. Lágy arany gyolccsal jönne el az alkony, hogy sebeinket szépen bekötözze, halak sétálnának a folyóparton és ezer gyerek énekelne őszre, _ mikor a szél játszani kezd a lanton. De játék ez! Oly jó, hogy elfeledtem az időt, melyben élek, mint a szilva, aszalódva, tétlen rettenetben: sürü ráncokat szivembe Írva, amiért tiétek nem lehettem. Hát gyerek vagyok, ki sosem öregszik? Kit kézenfog s vezet, vezet a végzet, ki tipeg akkor, amikor már felejtik és fehér inget ad rá az enyészet és barátai hűvös mélybe ejtik. ó, jöjjetek körém. Tiétek minden lélegzetvétel, tiétek, tiétek! Rólatok képzelődöm ezer színben, hadd gyónjak néktek, üldözött szegények, dadogva, lágy szavakban, röpke rímben! Vészi Endre ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. iák, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni- és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemrsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Ai ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül A Bérmunkás posta cime: BÉRMUNKÁS P.O.Box 3912 STA. S. S. CLEVELAND O.
