Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-09-07 / 1127. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 szeptember 7. felvéve a magyar nyelvű ipari unionisták országos értekezle­tén, Clevelandon, 1940 szeptem­ber 1-én 11306 Buckeye Rd. Lefkovits Lajos munkástárs központi titkár a Bérmunkás lapbizottsága nevében üdvözli a megjelenteket és kéri egy gyülésvezető megválasztását. Kovács Ernő munkástárs lett megválasztva gyülésvezetőnek, aki hivatkozva a munkásmoz­galmak előtt levő komoly és fontos időkre a tárgyalás me­netét is ahoz kéri alkalmazni, hogy az eljövendő esztendőben is végezhessük azt a munkát, amellyel közel három évtizede eljegyeztük magunkat, a neve­lés felvilágosítás munkáját. Kéri az értekezlet lefolyására két jegyző megválasztását, ami­re Kollár József és Vizi József munkástársak lettek megvá­lasztva. Gyülésvezető kinevezi Kuch­er András és Herczeg József munkástársakat a delegátusok tagsági könyveinek a felülvizs­gálására. A bizottság munkáját elvégezve jelenti 23 delegátus jelenlétét. Ezek a következők: AKRON, 0.: George Rauch, Joseph Vizi. BUFFALO, N.Y.: Hering Pál, Hering Pálné. CHICAGO, 111.: Zára János, Zára Jánosné, Varjú Henrik, Wagner József és Turucz Pál. CLEVELAND, 0. (West Si­de: Kollár József, Molnár An­tal, Herczeg József, Szilágyi János, Kovács Ernő. CLEVELAND, 0. (East Si­de) : Scherhaufer Géza, Leisz Józsefné, Lefkovits Lajosné, Danka Mihály, Takács József, Bercsa Jánosné és Bercsa Já­nos. DETROIT, Mich.: Mácsai Já­nos. DEARBORN, Mich.: Judith Sike. NEW YORK, N.Y.: Fischbein László, Feczkó János és Fisch­bein Lászlóné. PITTSBURGH, Pa.: Pika Jó­zsef és Kucher András. A bizottság jelentését az ér­tekezlet tudomásul veszi és a gyülésvezető üdvözli őket, mint az értekezlet delegátusait, va­lamint a teremben helyet fog­laló vendégeket. A napirend az alábbiakban lett megállapítva: Delegátusok igazolása, Lap­bizottság jelentése. Delegátusok jelentése. A jelentések tárgya­lása. Lapügy. Szervezés. Indít­ványok. Interpellációk. Lapbi­zottság és szerkesztő-titkár vá­lasztása. Panaszok. Jóléti ügyek. A lapbizottság részéről Lef­kovits munkástárs olvassa fel az írásos jelentést, amely üd­vözli a magyar nyelvű ipari unionisták országos értekezle­tét, amely huszonkilencedik esz­tendejét nyitja meg a Bérmun­kás megjelentetésének. A lap húsz és huszonöt esz­tendős évfordulóján megírtuk a Bérmunkás történetét, amely egyedül álló a magyar lapkia­dás történetében. Elvének tisz­tasága, célkitűzésének minden időbeni követése, megjelenteté­sének módozatai, egy-egy mé­lyen a magyar munkások között gyökeret vert intézménnyé nőt­te ki magát, hogy még bátrab­ban nézzen azoknak az időknek elébe, amilyent huszonhárom esztendővel ezelőtt, eszméihez ragaszkodva megküzdött. Az értekezlet tárgyaló aszta­lánál helyet foglalnak többen azok közül a magyar nyelvű ipari unionisták közül, akik vé­gig küzdötték a szervezet és a Bérmunkás elleni háborús haj­szát. És éppen az a körülmény, hogy ma, egy újabb háborús hisztéria kialakulása idejében is itt vagyunk, biztosítéka an­nak, hogy meggyőződésünkből egy jottányit sem engedünk a kapitalista érdekeket szolgáló testvérgyilkosság kérdésében. Bár erős a hitünk, hogy az ame­rikai nép tenkintélyes százalé­ka megértette az idők folyamán az IWW tanítását és jövőjének megalapozásánál nem hagyhat­ja figyelmen kívül az ipari szervezkedést — hinni akarjuk, hogy maga a szervezet, lapjai­val egyetemben nem lesz kité­ve a 23 év előtti háborús hiszté­riának. A Bérmunkás olvasóinak ez­rei — a lap elvének tisztaságát megismerve — várják ennek az értekezletnek állásfoglalását a csődhöz jutott profit-rendszer vajúdása közben az amerikai földrészen történő, korszakos változásokat illetőleg. Világos és mindenki által megérthető szavakban kell kifejezést ad­nunk annak, hogy miként lát­juk a népeket megillető jogok gyakorlatát és védelmét, illet­ve biztosítását. Ennek a célkitűzésnek a szol­gálatában, nekünk magyar nye?- vü munkásoknak a legerősebb eszközünk a Bérmunkás, amely­nek minden sorát, céljaink meg­valósítását szolgáló szerveze­tünk építésére használjuk fel. Majd az esztendő üzleti for­galmát ismerteti a jelentés, ki­emelve az 1940-es naptár meg­jelentetését, amely mint tanító eszköz általános megelégedést váltott ki, és a Munkástársak aktivitását a hirdetések meg­szerzésével, lehetővé tette, hogj a naptár anyagi eredménnyel is zárult közel 300 dollárt jut­tatva a Bérmunkás megjelente­tésének a fedezéséhez. Az 1939-es országos sorsolás eredményét ismertette, amelyet abban a formában nem lehetett most lebonyolítani, mivel ellen­ségeink a postahatóságnál de- nunciáltak bennünket. így más utakon kellett a jegyeket az egyes helyekre eljuttatni, amit helyben a Munkástársak osztot­tak szét és ugyan úgy szedték is össze és most hozták el az összegekkel. Bizonyos, hogy nem járhatott a multihoz ará­nyított sikerrel, mert hiszen a kisebb területeken élő olvasóink nem is vehettek abban részt. Ezért a lapbizottság a jövő­be nézve, azzal az ajánlattal volt a csoportok, a lapkezelő Munkástársak és a Bérmunkás olvasói előtt, hogy tegyék lehe­tővé az országos értekezletnek egy Bérmunkás Védelmi Alap megteremtését. Ma kijelentjük, hogy a Bérmunkásnak a jövő­évi megjelentetése sokban függ attól, hogy mennyire reagáltak erre a felhívásra és milyen erős lesz az az alap, amely nélkül nem indulhat útjára a Bérmun­kás az 1941-ik esztendőben. Ezután a jelentés egy szám­csoportot tartalmaz, amely vá­rosonként mutatja ki a Bérmun­kás legfontosabb bevételének az előfizetések és a felülfizeté- sek beérkezését összehasonlítás végett kimutatva az 1939 és az 1940-es évek tételeit. Szándékosan hagytuk jelen­tésünk végére a Bérmunkás szerkesztésének az ügyét, hogy a kikivánkozó sok panaszunk mellett, megelégedés és kielégí­tő aktivitásról is számot adhas­sunk. Az elmúlt és országos ér­tekezlete, a lap anyagi helyze­tére való tekintettel beszüntet­te a fizetett szerkesztői állást. Felhívásban fordult az ország magyar nyelvű ipari unionistái- hoz, akik a tollat forgatni tud­ják, hogy lépjenek akcióba és munkálkodásukkal tegyék lehe­tővé, hogy a Bérmunkás tovább­ra is megjelenhessen. A Bér­munkás volt szerkesztője Wie­ner Andor munkástárs kivéte lével, aki úgyszólván kikénysze- ritette a személyes ellentéteket, hogy azt felhasználja a vissza vonulásra, az írógárda többi tagjai a legtökéletesebb pontos­sággal szállította egész eszten­dőn keresztül a cikkeket, ame­lyek nem a hasábok kitöltésére voltak szánva, de a tudás, az ismeretterjesztést szolgálták amiért több Ízben országos és általánosságban megnyilvánult az elismerés. Megbecsülésünket adjuk, amikor ide iktatjuk író­gárdánk névsorát, kérve az ér­tekezletet, hogy a legszebb fi- zettséget, a megbecsülését fe­jezze ki velük szemben. Az Író­gárdánk tagjai: Adler Lajos, Bakos Gábor, Basky Ferenc, Fischbein László, Kovács Ernő, Kozsány János, Pika Pál, Visi István és Zára János munkás­társak, valamint a magyaror­szági hírszolgálatunk, ahonnét a hajóforgalom megszűnéséig pontosan kaptuk az elsőkézbeli tudósításokat. A feladatok helyes megoldá­sát várva, kíván jó munkát az értekezletnek a Bérmunkás lap­bizottsága. A lapbizottság jelentését az értekezlet nagy általánosságban elfogadja és a tárgyalásokhoz teszi át: Delegátusok jelentése során: Akronból Vizi József munkás­társ jelenti, hogy a téli hóna­pok, amikor rendszeres előadá­sokat tartottak, a nyári hóna­pokban ez szünetelt, de ezzel együtt a másnemű aktivitás is. De ígéri, hogy azt rövidesen pó­tolni fogják. Rauch Gábor mun­kástárs, aki a lapkezelés terén fejt ki nagyobb aktivitást, je­lenti, hogy a munkások, akik­nek egyrésze visszakerült az iparokba, hamar elfelejtették a WPA alkalmazást és most sem akarják felhasználni az al­kalmat az ipari szervezetük ki­építésére. Ez azt is jelenti, hogy a nevelő és felvilágosító munkát tovább kell végeznünk. Buffaloból Hering és Hering munkástársnő jelenti, hogy az olvasókat látogatják és igyekez nek a lejáratukat rendben tar tani. Egy hirtelen estély rende­zésével sikerült egy kis felülfi zetést adni a lapnak, ami arra ösztökéli őket, hogy ezt a lehe tőséghez mérten megismételjék és tenni is fogják. Chicago részéről Zára mun­kástárs részletezi a csoport te­vékenységét. Számos esetben keresték fel személyesen az ol­vasókat. Megállapítja, hogy a bevándorlás szünetelése az uj jövevények elzárása, nehezti a terjeszkedést, mert a már itt levő magyarok és munkások, az évek folyamán elhelyezkedtek, de sajnos, nem az ő érdeküket szolgáló intézményekben, ha­nem a hazafias és egyébb tes­tületeknél. A szükséges anya­giak megszerzését nehezíti a polgári lapok háborús hisztéria, megfélemlitési tendendciája, aminek nem egy olvasónk hitelt adott és igyekszenek minden kapcsolatukat eltüntetni a mun­kásmozgalommal. Varjú mun­kástárs egészíti ki ezt a jelen­tést ecsetelve az egyre nehezü­lő agitációs alkalmat. Wagner József munkástárs, aki jelenleg az Egyetemes Központi titkár­levelezés ügyét intézi üdvözli az értekezletet és ismerteti a moz­galom szervezeti erőit, amely, sajnos nem elegendő ahoz, hogy erőteljesen megakadályozza a fasizmus minden fajának ebbe az országba való bevonulásait. A háborús hisztéria súlyosabb megpróbáltatások elé állíthat­ják a mozgalmat és annak min­den szervét, de határozott meg­győződése, hogy ezt a világfel­fordulást, az IWW terjeszkedé­se, térfoglalása fogja követni. A munkás tömegek önként is jelentkezni fognak, érdekeik megvédésére. Turucz Pál biza­lommal néz a jövőbe, mert tud­ja, hogy az IWW által elvetett mag ki fog nőni és segítségére lesz a dolgozók táborának hely­zetük megjavításában. Cleveland East Side részéről Lefkovits munkástárs ismerte­ti a helyzetet, hogy személyes ellentétek miatt a csoport mű­ködésében zavarok álltak be, majd annak újjászervezésében olyanok kerültek a vezetés élé­re, akik a Bérmunkásnak a megszüntetését másfél évtized­del ezelőtt szorgalmazták. Is­mertette a kölcsön fizetésének a lapbizottságra való utalását és ennek az újjászervezett cso­portnak a megszűnését, amely- lyel a helyiséget is feladták. Ki­tért a maga kezdeményezésére, mely egy csoport összehozásá­ra irányult és amely akkor nem sikerült. Állítja, hogy a lap és a mozgalom ügyei mellett kell, hogy az east sidei munkástár­sak szervezetten álljanak és an­nak hiánya majdnem kizárja a Bérmunkás itteni tartását. Scherhaufer munkástárs Ismer­teti, hogy a maga személyét te­szi felelőssé, mert pontosabb és gyorsabb kezelését kívánta a mozgalmi megmozdulásoknak. Majd a megrendezett bazárt is­merteti, amelynek minden hasz­nát a Bérmunkáshoz juttatta a bazár bizottság, amivel egye­sek nem egyeztek meg. Ez borí­totta fel azután a lehetőségét az együttműködésnek. Elismeri hogy csoportra szükség van és annak megteremtését segíteni fogja. Cleveland Wes Side részéről Herczeg munkástárs jelenti, hogy kevesen vannak, de a munkát elosszák maguk között és amint a pénztári kimutatás tanúskodik, eredményes mun­kát végeztek. Egy rövid időt — amikor Wiener munkástárs ide került — levonva, amióta a Bérmunkás Clevelandon van fo­kozottabb munkát fejt ki és ígéri, hogy ezt ereje és tehetsé­ge szerint fokozni fogja. Mol­nár munkástárs a sorsolási je­gyek elhelyezése körül szerzett megfigyeléseiről tesz jelentést és ajánlja annak a jövőbeni fi­gyelembe vételét. ígéri, hogy a lapkörüli munkálkodását a jö­vőben is végezni fogja. Kovács Ernő rámutat, hogy a munka végzését kevesek is eredmé­nyessé tudják tenni, ő az esz­tendő egy részét a városon kí­vül töltötte és igy nem a maga munkálkodását tolmácsolja, ha­Jegyzőkönyv

Next

/
Thumbnails
Contents