Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-08-10 / 1123. szám
4 oldal bérmunkás 1940 augusztus 10. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year ..........................$2.00 Félévre .... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ....... 5c Single Copy ..................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. kodó kapitalista rendszernek vádbástyája továbbra is szolgálhatná a kapitalista rendszert. A legfontosabb teendője volna az emberiségnek, saját sorsát úgy intézze el, hogy az élet javaihoz minden embernek egyforma joga legyen. Akkor nem lesz többé az emberek között irigység, amit a gazdasági osztálykiilönbözetek hoznak létre. Az IWW elvinyilatkozatának egyik pontja értehően megmagyarázza: “Nem lehet béke mindaddig, ami éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll”. Ezt kell megérteni az emberiség nagy tömegeinek, hogy az emberiség egy boldogabb jövőjét megalapíthassa. Az amerikai fiatalság Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. , Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Teremtsünk “Védelmi alapot” A lapbizottság legutóbbi havi jelentése felhívást intézett a magyar nyelvű csoportokhoz, hogy gyűléseiken tárgyalják meg egy “védelmi alap”-nak az országos értekezleten való megteremtését. Még ma is érezzük azt a jó hatást, amelyet az elmúlt értekezlet adóságmentesitése kiváltott szerte az országban élő ipari unionistáknál, hogy nem hallják a lapbizottság örökös panaszát, hogy a nyomdának ennyivel tartozunk. Az áldozatkészség folytán sikerült az ügyeket úgy vezetni, hogy egy cent adósságot nem csináltunk, de felemésztettük, elhasználtuk a tartalékunkat. Egyes csoportok már válaszoltak a felhívásra és -a saját környezetükben munkához fogtak, hogy az országos értekezleten egy tekintélyes összeggel a Bérmunkásnak “védelmi alap”-ja gyűljön össze. Nincs kétségünk azirányban, hogy Munkástársaink a jövő évre is könnyíteni fogják egy ilyen alap létesítésével a lapbizottság helyzetét. A jelen sorok felhívása azokhoz szól, akikhez havi jelentéseink nem kerülnek el, akik csak a Bérmunkásból értesülhetnek a mozgalom szorosabb ügyeiről is, de akik áldozatkészségükkel minden esetben ott vannak, ahol a mozgalomért, a Bérmunkásért tenni és adni kell. Ezúton kérjük olvasóinkat, az öntudatos ipari unionistákat, hogy ezúttal is segítsenek a Bérmunkásnak egy alap létrehozásában, hogy az előre látható küzdelmek közepette, amely előtt a forradalmi munkás- mozgalom áll, az anyagi gondokat csökkentsük. A legkisebb összeg is, amelyet ehez az alaphoz olvasóink az országos értekezletig beküldenek, egy-egy védelmi vonalat jelent, hogy a Bérmunkás tanításával elkerülhet a magyarok tízezreihez, felvilágosítva őket érdekeikről a világégés közepette. Teremtsük meg a Bérmunkás “Védelmi Alapot”. Az emberiség sorsa (P) Az a hibákkal telitett társadalmi rendszer, amelyben ma élünk, annak minden igyekezete, hogy a való tényeket takarja, hogy ez által fennmaradását továbbra meghosszabbítsa. Az emberiség nagy tömege, akik saját sorsukat másokra bízták és ma is azt teszik, akiknek egész tevékenységük abban nyilvánult meg, hogy néha feljajdultak, mostan láthatják, hogy a nemtörődömség még súlyosabb helyzetbe sodorta őket. * Furcsa állapotok uralják ma az emberi társadalmat az egész világon és ezt az állapotot az emberiség nagy tömegeinek nemtörődömsége hozta létre. Az a kis tömeg, akik felismerték a társadalom hibáit, minden energiájával és tudásával azon volt, hogy megismertesse; de különösen a nincstelen dolgozó proletárokkal a mai társadalom ferdeségeit. Mind ezek dacára a munkásság nagy tömege inkább hitt azokban a ferde tanításokban, amit az uralkodó osztály hintett el uralmának dicsőítésére, amire azután nagyszámban akadtak jól megfizetett hipokraták, akik elsőrangú szinészkedéssel megtudták tartani az emberiség nagy tömegét az uralkodó osztály védelmére. A józan gondolkozásu ember nem tesz külömbsé- get sem nemzetiségi, sem pedig emberi faj között. Éppen úgy, mint az ipartelepeken a munkáltatók a legkevesebbet törődnek a nemzetiséggel, náluk egy a fontos, hogy minden munkás a legjobban betöltse a reá bízott hivatását. Nem igy van ez azonban magában a társadalmi életben; mert minden nemzet azon igyekszik, hogy saját nemzetiségét előtérbe hozza. Teszik ezt azért, hogy ezáltal eltereljék a tömegek figyelmét azokról a társadalmi bajokról, amelyért csak kizárólag maga az uralkodó osztály felelős a helytelen gazdasági berendezkedés következménye képen. A legfontosabb tény, amit rendesen azok is elhallgatnak, akik tudatában vannak annak, hogy az emberiség sorsát mindig a gazdasági állapotok szabják meg és minden más kérdés csak másodrendű a gazdasági kérdések mellett. Mégis olyan orvoslást ajálanak, amik egyáltalában nem változtathatnak az emberiség sorsán, akkor, amikor a magántulajdon rendszerére épített kapitalista rendszert életben akarják tartani. Maga professzor Einstein is a hazafiság megszüntetését ajálja a bajok orvoslására és nem gondol arra, hogy a mesterséges sovinizmus, a jelenleg ural(P)Még a háborútól távol állunk, de már az előintézkedések megtörténtek. Most kerül sor ismét a fiatalságra, akik az utóbbi időkben a nemtörődömség közepette tengették életüket, de sohasem gondoltak arra, hogy a játéknak egyszer vége szakad és a megpróbáltatás nehezebb napjai fognak esetleg közeledni. Eddig ki-ki a maga individuális életét élte, egyik jobban, a másik rosz- szabbul, de a legnagyobb részük ha dolgozott is teljesen elfeledte, hogy a mai kapitalista rendszernek bérrabszolgája. Sem az emberiség jelenlegi sorsa, sem a jövője nem háborgatta nagy részüket. Mostan azonban, hogy a törvényhozó testület tárgyalja a kötelező katonai szolgálatot 21-31 évig, gondolkodóba ejt sokakat, mások meg rettegnek a következményektől. Eddig nem akartak tanulni, mindenre akadt idejük csak éppen arra nem, hogy az emberiség jövőjének problémájával foglalkozzanak. Mostan azután lesz min gondolkozniok — de talán nem is fog sokaknak ártani — mert mint a közmondás mondja, “hogy az emberek a saját kárukon okulva tanulhatnak a legtöbbet”. Proletár apák és anyák lélegzetet visszafojtva bámulnak a nincstelenségbe, hogy nehezen felnevelt csemetéjüket, most el- szóllitják mellőlük. Be kell látni mindannyiunknak, hogy bárhová megyünk, az egész világon, csak addik vagyunk szabad emberei ennek a társadalomnak, amig az uralkodó osztály érdekei mást nem kívánnak tőlünk. Lehet-e bárkinek reménykedni, hogy azt a rövid életet, amit a természet ránk szabott, békességben leéljük anélkül, hogy mások rendeletére- cselekedjünk? Az emberiségnek nem lehet reménye a jövőre vonatkozóan mindaddig, amig osztályuralom szabja meg az embereknek minden cselekedetét. Az események sodrában (Folytatás a 3-ik oldalról) Az idő és az események ta^" gadhatatlanul neki dolgoznak. Délkeleteurópa népeinek szimpátiáját 100 százalékig bírja. A kétséges 3 állam közül Törökország, Görögország hivatalos körei most kilincselnek nála, hogy szimpátiáját megnyerjék. Ezzel az egy Magyarország kivételével az összes délkeleteurópai államok melléje állottak. Érthető az, hogy a magyar hivatalos körök, akik bűne a magyar tanácsköztársaság leverése és a parasztok és munkások rabszolgasorba taszítása idegenkedik a Szovjettel való paktumtól. Azt remélik, hogy Germánia és Itália rendszerüket garantálják, hogy fönmaradhasson mint a feudalizmus és klerikalizmus egyedüli fellegvára. Azonban elfeledni szeretnék a germán kormány kb. 1 évvel ezelőtt Moszkva felé tett kijelentését, melyben többek között azt mondotta “Délkeleteurópa és Balkán nem képezi Németország életterét”. Ezt a pár szót — ami azóta gyakorlatilag beigazolódott — mindenki megértette Magyarországon, csak a hatalmon levők nem akarnak róla tudomást venni. Viszont ez az ő bajuk és tragédiájuk. Földváry Mihály ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL 1” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül
