Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-07-27 / 1121. szám

1940 juliu's 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal Az események sodrában (AZ IWW BUDAPESTI HÍRSZOLGÁLATA) Budapest 1940 május hó. — Most, hogy az események sorra igazolják mindazokat amiket e rovat megindítása óta, mint ál­talunk magyarországi IWW-is- ták által helyes meglátásunk alapján e rovatban leközöltünk, szükségesnek látjuk ismételten rámutatni; 1. A mi lapunk e ro­vatában jelent meg az a meg­állapítás “Az Európai Egyesült Államok” felé halad Európa. 2. A mostani háború nem a fasiz­mus és demokrácia harca amint ezt velünk bérrabszolgákkal a propaganda elhitetni szeretné, hanem az államkapitalizmus harca, még pedig élet-halál har­ca a magánkapitalizmus ellen. Előző híradásunkban rámu­tattunk, hogy Közép-Európá- ban már csupán 3 kis és közép­nagyságú európai állam maradt fenn. Azóta eltelt rövid idő alatt e “független és szabad” 3 kis állam leolvadt összesen egyre. Svédország: tudvalevőleg rö­viddel ezelőtt a Szovjet érdek­szférájához csatlakozott. Ezál­tal bár az eddigi “függetlensé­ge” is látszólagos volt, még in­kább azzá vált. Belgium: Tegnap hullott az államkapitalizmus -ölébe. Ez ál­tal az egyik legfontosabb bás­tyája a magánkapitalizmusnak kapitulált és omlott össze. Svájc: Mint a legutóbbi be­számolónkban a “független” 3 államok egyike immár a magán­kapitalizmus utolsó mohikánja­ként meg van e pillanatban még mint “független” állam, de, hogy léte meddig marad a je­lenlegi állapotban, az legkevés­bé függ saját magától. Spanyolország: A spanyol nép szabadságharcának vérbe- fojtását a germán államkapita­lizmusnak köszönheti főkép­pen. Az olasz fasizmus arftely ebben ugyancsak segédkezet nyújtott Frankóéknak együtte­sen prezentálták szolgálatukért a váltót. így ismerve a rabigá­ba tört spanyol nép jelenlegi hangulatát anélkül, hogy na­gyobb jelentőséget tulajdoníta­nánk annak ,hogy nagy tünte­tések vannak Spanyolországban Anglia és Franciaország ellen, regisztráljuk e tényeket azzal, hogy annak amiért Anglia és Franciaország, tehát a magán­kapitalizmus eme két fellegvá­ra a benemavatkozási komédiá­val lekötötte a spanyol nép ke­zét lábát, megfosztotta attól, hogy fegyvereket vásárolhas­son a köztársasági hadsereg számára és ezzel martalékává segítette tenni a pápa, a pap­ság és Mussolini-Hitler zsold- jában álló Frankóéknak a spa­nyol nép millióit mint most be­bizonyosodott elvakultságában tulajdonképpen saját rendszeré­nek, a magánkapitalista társa­dalmi rendszerének fáját fűré­szelte el. Portugália: Átrájóráz szere- Portugália: Átrá jórács szere- tragédiájában. Mint régi fasiz- ta állam nem is tehet mást mint vakon fogja Róma-Berlin pa­rancsait követni. Egyenlőre le­galább is Európa legbiztonságo­sabb részének tűnik fel, mert hisz a pápaság, ha nem igy vol­na nem spekulálna azon, hogy ha szorul a kapca, akkor Portu­gáliába tenné át rezidenciáját. Mindenesetre úgy Portugáliá­ban mint Róma városában az előkészületek e székhely változ­tatást illetőleg folyamatban van­nak. A pápaság hivatalos lapja az Osservatore Romána újból megjelenik, de csak a pápai ál­lam, az úgynevezett Vatikán város területén kapható, Olasz­ország más területén nem. Egyébként, ha egy járókelőnél a Vatikán város területén kívül meglátják, attól a tömeg nem­csak elrabolja és összetépi az újságot, de ráadásul az illetőt is jól elverik. Angliában sem fenékig tejföl minden. Az angol, de egyben a világ leghatalmasabb magánka­pitalista fellegvárban nagy, na­gyon nagy bajok keletkeztek. Az angol kormány szinte órák alatt olyan drákói törvényt hoz­tak meg és hirdettek ki amely­nek párja a brit birodalom tör­ténetében eddig nem fordult elő. így megszüntették az egyé­ni szabadságot, munkakényszer alá vontak minden férfit és nőt melynek minőségét, helyét, idő­tartamát és díjazását is a kor­mány szabja meg. De ez még nem minden. Az üzemek számá­ra ugyancsak a kormány szabja meg mit és mennyit tartoznak és milyen idő alatt termelni. Az üzemek, vállalatok profitját 100 százalékig veheti a kor­mány igénybe és igy tovább. Az angol munkáspárt és a szak- szervezetek mindent elkövetnek, hogy a magánkapitalista rend­szer védelmére mozgósítsanak. Bár ezek az angol intézkedések azt igazolják, hogy szinte órák alatt alakítsák át a magánkapi­talista társadalmi rendszerüket államkapitalista rendsaerré, bár a cégérnek államszocializmus bevezetésének mázolták át, mi­vel a struktúra változatlan ma­rad, sőt a tegnapi magánkapita­listák állanak az államkapitalis­ták, vagy ha úgy tetszik állam­szocialisták leplében a poron­don ez igazolja azt csupán a mostani veszedelem közepette a kényszer hatása alatt taktiká­ból fordították meg a köpönye­get. Germánia: Melynek államka­pitalizmusa a világ és legelső-, sorban az angol magánkapita­lizmus emlőin táplálkozott és azok segítségével izmosodott meg és szerelt föl, hogy meg­szolgálja a támogatást legelső­sorban az angol magánkapita- limus tetszésétől kisérve kiir­totta, vagy amelyiket kiirtani nem birta föld alá kényszeritet- te a forradalmi munkásmozgal­mat. Amikor ez sikerült neki meghonositotta a butaság szoci­alizmusát az antiszemitizmust. Kiirtotta, megsemmisítette a germán zsidóságot, amit a vé­res és brutális terror dacára sem bírt megsemmisíteni, azo­kat alacsonyabb értékű embe­rekké — miként USA-ba a szí­neseket — degradálta és gettó­ba kényszeritette. Ekkor föl­szisszen ugyan a magánkapita­lizmus, veszélyt szimatolt, de a spanyol polgárháborúban már ismét együtt operáltak. Még mint fasizmus fegyverrel irtot­ta a klerikális papi igát lerázott és szabadságiért élet-halál har­cot vívó spanyol népet az egyik, minden segélyforrástól elzárta az úgynevezett magánkapitalis­ta áldemokrácia a másik. De együtt látuk Münchenben őket működni, amikor kölcsönös igyekezettel tekerték ki a nya­kát a legdemokratikusabb köz­társaságnak Csehszlovákiának. Ettől kezdve az államkapita­lista Germánia nem szorult a magánkapitalista Anglia segít­ségére, önállósította magát. Az eddigi események tulontu- li közel múltban történtek igy azok részletezése a helyütt fö­lösleges. Ma, amikor az állam­kapitalizmus döngeti a magán­kapitalizmus fellegvárát Ang­liát, le kell szögeznünk, hogy Európa népeinek tragédiáját, annak az államkapitalizmus jár­mába való betörését legelsősor­ban az angol magánkapitaliz­musnak lehet köszönnie. Ma az államkapitalizmus utópián á 1 egyéb nem volna, ha a proletá- riátus még nagyobb mérvű le­igázása, kizsámányolására nem szövetkezett volna a fasizmus­sal a magánkapitalizmus, mely a jelek szerint ugyancsak áldo­zatává esik az államkapitaliz­musnak. Az úgynevezett blo­kád, most, hogy a nagy nehéz­séggel küzködő Germánia szá­mára az elfoglalt országok kész­letei, nyersanyagai és hadiföl­szerelései kezébe kerültek ta­gadhatatlan, hogy semmissé vált. Ennek dacára a magán és ál­lamkapitalizmus küzdelme so­rán további meglepetésektől nem vagyunk mentesek, de egé­szen bizonyos az, hogy megva­lósulnak az Európai Egyesült Államok és a magánkapitaliz­mus társadalmi rendszerét saj­nos átmenetileg ugyan, de az államkapitalizmus uralma vált­ja föl. Délkeleteurópa és igy a Bal­kán sorsa sem hagy kétséget maga után. Ennek részletes megvilágítását következő cikk­ben fogjuk megtenni. Egy ami világos Európában a most folyamatban lévő társa­dalmi átalakulási történelmi fo­lyamatot, amely rengeteg em­berélet és anyagi érték elpusz­tulását is jelenti éppen mert a történelmi fejlődés egyik ettap- ja semilyen hatalommal mega­kadályozni nem lehet. De az államkapitalizmussal való le­számolásra, annak megdöntésé­re és a kollektiv társadalmi rendszer megvalósításáért a proletáriátusnak már most Jcell harcra fölkészülnie és harcba szállania. Mi ipari unionista forradalmárok e szerint is jár­junk és járunk el. Sándor József Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. NEM CSODA azután az, hogy Szendy budapesti polgár- mester március havi jelentésé­ben többek között azt találjuk, hogy ez év március havában tízezer métermázsával kevesebb élelmiszert fogyasztott a fővá­ros lakossága mint egy évvel azaz 1939 év márciusában. Hja, rögzített éhbérek és állandóan “szabályozott” (emelt) árak gyümölcse nem is lehet más mint a még nagyobb arányú koplalás, éhség. De, “hála isten­nek megvagyunk, boldogulunk, fejlődünk s erősödünk” legalább is igy látja valaki a budai ele­fántcsont toronyból, dúsan te­rített asztal mellől. LEGÚJABB összeírás: kb. fél év óta napról-napra újabb­nál, újabb összeirásí iveket kell a szegény magyaroknak, persze büntetés terhe mellett és záros határidőn belül kitölteni és a hatóságokhoz benyújtani. Most kiadott rendelet értelmében minden HAT éves gyermekről a szülőknek külön összeíró ivet kell kitölteniük és beszolgáltat­niuk. Hát már a hat éves ma­gyarok is veszélyesek lettek a rendszerre, hogy rendőri nyil­vántartásba veszik őket. Mi a nyavalyának kell akkor az ál­lami anyakönyvi hivatal Ma­gyarországon, amely hivatalo­san 1896-óta nyilvántartja a születését és elhalálozását min­den magyarnak. Vagy már sa­ját állami hivataluknak sem hisznek ? Ezzel kapcsolatban egyik fővárosi lap ápr. 4-iki számának 5-ik oldalán többek között ezeket Írja igen találóan: “‘Noha nincs még róla hivata­los értesítés, nyugodtak lehe­tünk, hogy a jövő hétre sem fe­ledkeznek meg rólunk a hatósá­gok. Ha mást nem, akkor a 23 évvel ezelőtt elhaltakat, vagy a négy és fél év múlva születen- dőket kell majd összeírni ter­mészetesen pontos ' feltünteté­sével, hogy amennyiben bányá­j ukat bérbeadták, tartanak-e vadászebeket és ha nem, akkor milyen fajtájút? A lényeges te­hát az, hogy nem kell félni, lesz kitöltendő bejelentőlap tovább­ra is az eddigi mennyiségben, őserdők nőnek csak azért, hogy fájukból bejelentő lapok céljára készülő papirt csináljanak, te­herautók tömegeit kell majd megrendelni a kitöltött űrlapok szállítására, hogy ezek a lapok elhelyezhetők legyenek megin­dul a középitkezés stb.” A bürokrácia tehát gőzerővel dol­gozik, hogy igazolja létét és polipszerü terjeszkedését. 20 ÉV ALATT mindössze egyetlen egy darab közkórhá­zat építtetett Budapest tanácsa. Ez alatt az idő alatt legalább 2 tucat templomot építettek. Most 1940-ben tehát egyetlen év elején 3 uj templom építését kezdték meg. Ugyanakkor ami­kor Budapesten közismert la­kásínség van. Igaz viszont, hogy a nagy forgalomra való tekin­tettel a Kerepesi úti temetőben negyedmillió^ pengős költséggel uj ravatalozót is építenek. A BUDAPESTI polgármes­ter 40 altiszti (hivatalszolgai) állásra pályázatot hirdetett. Ezen foglalkozási ág havi fize­tése 100 pengő. Mégis a 40 ál­lásra 1700-an adtak be pályáza­tot. Elképzelhető tehát mily nagy a nyomor. UJ ÖSSZEÍRÁS. Hiába a bü­rokrácia őrjöngése csak nem akar véget érni. Most április 11-12-én a változatosság kedvé­ért ezúttal a lakbérek összeírá­sa van a soron. Az összegyűj­tött ivek adatait több iskolában dolgozzák föl és emiatt ezekben a hosszú szénszünet után most emiatt kell szünetelni, a kultúra nagyobb dicsőségére. Előrelát­hatólag legközelebb a tyúksze­me^ lábakkal bírókat, majd az anélküliek összeírását fogják elrendelni. J

Next

/
Thumbnails
Contents