Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-12-21 / 1142. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 december 21. nütt a legalajasabb söpredék csatlakozott ehez a mozzgalom- hoz és a felszínre került egyének első dolguk a mindenféle zsarolás volt. Akik olvasták azokat a jegyzőkönyveket, amit az itteni nyomozó rendőrség tett közzé az előbb elfogott, de később megszökött Dr. Grieble német kém ügyében, csodálkozva látták azt a szemérmetlenséget, amivel ezen emberek bevallották, hogy a zsidók vagyonát saját részükre akarják megke- riteni. Ez a Dr. Grieble például azzal mentette magát, hogy neki nagyon megtetszett egy németországi zsidó birtoka. Ezt kérte és kapta meg kémkedési szolgálataiéért. Nos, jellemileg tehát ilyen emberek azok, akik az Uj rendet akarják megteremteni. Természetesen most már nem hallunk a bolsevizmus elleni harcról sem, Oroszországot semlegesíteni kellett. És hol is vannak azok a német nagytőkések, akik Hitlert pénzügyileg támogatták? Kimenekültek Németországból. A banditák nem igen bíznak egymásban. És most, amikor Hitlerék eljutottak olyan hatalmi polcra, amiről nem is álmodtak, amit nem az ő tehetségük, hanem a külső körülmények, (a bolsevizmus réme és a kapitalista csoportok versenye) tett lehetővé, hirdetik az Uj rendet, amelyben a régi programpontjaikból csak a zsidóüldözést és a rablást tartották meg. De ezt a két pontot aztán hatalmuk növekedésével arányban fejlesztették. Most aztán nézzük milyen is lesz az az Uj rend? A kezdetleges fajgyűlöletből a hatalom gyarapodásával a “faj tisztaság” elmélete lett. Ezen elmélet szerint a német nép a világ első népe, a mester faj, mely mesz- sze fölötte áll a többi népeknek. A “mester” szót itt valódi értelmében veszik, vagyis a német nép mestere, irányitója (s ha lehet parancsoló ja) a többi népeknek. AZ IGAZI MESTEREK A német nép tehát predesztinálva van a világ irányítására. A német népet természetesen Hitler és hívei irányítják. így a “faj tisztaság” elmélete mögött Hitler és híveinek világuralmát láthatjuk. De hogyan lehet ilyen uralmat fenntartani? Csak egy nagy, minden eddigit felülmúló katonai szervezettel. Az Uj rend lényege tehát ennek megfelelőleg abból áll, hogy Európa levert és lefegyverezett országait vissza- kényszeritik az őstermeléshez, földművelő, primitív államokká teszik, ahonnan a nyersanyagot Németországba viszik, itt a legmodernebb gépekkel feldolgozzák és egy részét visszaviszik a gyarmatokká vált országokba. A pénz értékét természetesen a németek szabják meg. így az Uj rendben nagyjából három népcsoportot külömböz- tetünk meg. Legalul a gyarmatokká vált országok lerongyolódott, szolgaságba vetett népeit, majd a német gyárakban dolgozó ipari munkásságot, akik természetesen szintén katonai fegyelem alatt állnak és végül a mindezek felett álló a nagy katonai és rendőri erőszakszervezet. így valóban az egész világ a német “mestereket” szolgálná. A Hitlert mentegetni igyek- szők azt mondják, hogy ez a nézet csak felelőtlen egyénektől ered. Ezeknek a figyelmébe ajánlom Hitlernek 1938 január 3-án tartott beszédét, amelyben a német mester-nemzet dicsérése után ezt mondotta: “A világ vagyonát fel kell osztani a nemzetek között azok bátorságának arányában.” Szerintem ez az erőszakos rablásnak a nyílt hirdetése. És, hogy ebben a tekintetben milyen konzekvens maradt, azt a levert országok eléggé bizonyítják. Az ilyen Uj rendben aztán egyes fajok, vagy nemzetek teljes kiveszése figyelmet sem kelt. És vájjon milyen következménnyel járna az Egyesült Államokra, ha Hitler valóban meg tudná csinálni Európában ezt az Uj rendet? A nemzeti védelem megkövetelné, hogy ebből az országból is olyan nagy Már több ízben volt szó lapunkban arról, hogy az 1919- ben idegen szuronyerdőkre támaszkodva hatalomra került magyar fasizmus, mily szívós következetességgel igyekszik a támaszukat képező, de valójában a burzsoák száma után a legkisebb s egyben a leggerinc- telenebb társadalmi osztály számára biztosítani nemcsak az állami, városi és megyei hivatalokat, de minden egyéb komoly hasznothajtó és főleg inmpro- duktiv munkából jól megélhető foglalkozási ágat. Ugyancsak taglaltuk azt is, hogy amig a középosztály csemetéi fél vagy egész tandíjmentességben részesülnek, sőt a legtöbbjük állami ösztöndíjat is húznak, addig a más földi halandó magyarok gyermekei a tanulási lehetőségtől az éppen e lehetőségtől való elzárásukat célzó hatalmas összegben magasan megállapítva, hogy ne is bírhassák előteremteni. Rámutattunk arra is, hogy nemcsak az állami, városi, megyei és községi hivatalok, de újabban az ipar és kereskedelemben való elhelyezkedéshez, alkalmaztatáshoz is kormány- rendelet írja elő milyen fokú középiskola elvégzéséről tanúskodó bizonyítvány szükséges. Ezáltal tehát visszafordította a Horthy féle fasizmzus a fejlődés kerekét, 1848. előtti jobbágy időkre, amikor a paraszt gyermekéből, ha bármilyen lángész is rejtőzött benne csak paraszt, a munkás gyermekéből is legföljebb munkás lehetett, mig az akkor is már de- generált “úri” osztály, vagy középosztály csemetéit a világra jövetelükkor még ha bármilyen hülyék is voltak a hivatali asztal, az úri élet várta. Ellenfeleink valószínű mint rendesen, kik a Horthy féle fasizmus sajtó és propaganda emlőin át szerzik be és szívják militarista állam legyen, mint Németország, nehogy Hitlernek kedve támadjon újabb területek foglalására. De azonkívül a katonai kaszt segélyével Németország oly olcsón tudna ipari cikkeket gyártani, hogy az összes világpiacokat elfoglalná. Ez magával hozná az itteni nagy munkanélküliséget. Forradalomról természetesen szó sem lehet egy ilyen nagy militarista államban. Ellenben megtörténhetne az, hogy itt is a parazita katonai klikk kerítené magához a hatalmat és a két erőszakszervezet a világot egymás között felosztva, együttesen nyúzná az emberiséget. E sorok írója egyáltalán nem lelkesedik az angol imperializmusért, sem a hazug polgári demokráciáért. Évtizedek óta állandó és erős bírálója mindkettőnek s reméli, hogy ez a háború elsöpri őket. De annak helyére nem a Hitler Uj rendjét akarja s szinte borzadva gondol arra a szenvedésre, amit Hitler Uj rendje zúdítana a világra. (gb.) magukba a “fölvilágosodottsá- guk”-at, ismét a nacionalista a Horthy féle nacionalista szemüveget föltéve megkísérlik megcáfolni állításainkat. Éppen ezért mindjárt itt adjuk az erre vonatkozó hivatalos statisztikai kimutatást is: A közép és főiskolába járt tanulók 95.5 százaléka a nagyiparosok és burzsoák; 72.3 állami tisztviselők; 24.4 kisiparosok és 21.1 százaléka munkásokból áll. Polgári iskolába járt tanulók közül 7.5 százaléka a nagyiparosok és burzsoák; 27.7 állami tisztviselők; 24.4 kisiparosok és 78.9 a munkások gyermekeiből kerültek ki. Tehát az ipari munkások középfokú iskolai tanulói közül csak 21.1 száazlék jut be a műveltséget adó iskolákba. Egész Magyarországon 1930- 31-ben CSAK 2365 munkásgyermek járhatott ezekbe az iskolákban, az az ezen iskolák tanulóifjúságának pedig 2.7 százaléka mindössze. Ugyanakkor az ipari munkásság Magyarország lakosságának 14.8 százalékát teszik ki. Ha az ipari munkásság gyermekei népességi arányuknak megfelelően juthatnának el a közép és főiskoláig, akkor 2365 tanuló helyett 12.575 munkásgyermeknek kellene legalább is ott tanulnia. De ez a szám sem reális, mert ha ezer és ezer mesterkélt ürüggyel el nem ütnék a munkásgyermekek fölvételét azonkívül is ezekben az iskolákban, úgy ez a szám megsokszorozódna. A tanulók számát az egyes rétegek 10-17 éves korosztályhoz arányitva a következő képet kapjuk: Nagyiparos és burzsoá gyermekek minden 1.2-ike, tisztvi- selőség 4-ike, kisiparos 15-ike. Ipari munkás 76-ike járhat a közép és felsőiskolába. Természetesen teljesen reális képet csak akkor kapunk, ha a képesítő műveltséget adó iskolákat külön-külön vesszük. Ipari munkások 10-17 éves gyermekei közül: középiskolába bejut minden 108-ik, kereskedelmi iskolába minden 430- ik, felsőiskolába minden 618-ik. Ugyanakkor tehát amikor a tisztviselők minden 5-ik 10-17 éves gyermeküket, az ipari munkások csak minden 108-ik gyermeküket járathatják középiskolákba. A polgári iskolában jobb a munkások helyzete (most tervezik ennek az iskolatypusnak a megszüntetését is azzal, hogy az elemi iskolák osztályait 4-ről 8-ra emelik) minden 20-ik 10-17 éves ipari munkásgyermek járt polgáriba. Tekintettel azonban arra, hogy a polgári iskolai műveltség egy osztály felemelkedése szempontjából nem jöhet számításba, ezen aránylag jó százalék szám értéke nem nagy. A munkásság és a középosztály meg a burzsoázia arányszámainak összegezése tehát a következő : A lakosságban ......... 56.4 43.6 Középiskolában ..... 5.1 94.9 Képzőben ........ ..... 6.8 93.2 Kereskedelmiben .... 6.5 93.5 Mezőgazdasági isk. .. 2.0 98.0 Egyetemben ........... 2.7 97.3 Az első százalék oszlop a munkásságot és parasztságot foglalja magában, a második a birtokos ás burzsoá, valamint a középosztályt. A fenti statisztikai adatok az 1930-31 iskolai évre vonatkozólag értendők. Azóta a mindjobban és erősebb tempójú elszegényedés folyamata a munkásság és parasztság iskolában járó rétegét alaposan megtizedelte. Ma tehát az arányszám sokkalta kisebb, mint akkor volt. A Horthy fasizmus tehát céltudatosan munkálkodott azon, hogy nemcsak majorizálhassa Magyarország ipari, állami és kereskedelmi életét, de időtlen időkig uralmát biztosíthassa azáltal, hogy a proletáriátust elzárva a tanulás lehetőségétől ne sajátíthassa el saját sorsának irányithatási lehetőségét. Kollonich hercegprímás azon egykori hírhedt mondását: “A magyarokat koldussá, s azután jé németté teszem” Horthyék átvariálták: “A magyarokat tudatlanokká és azután jobbágyokká tesszük” és ismerjük be következetesen cselekedték is. Amikor a hazafias propagandájukkal — úgy hiszik persze — az egész világ magyarságát orruknál fogva vezethetik, mi szögezzük szembe e propagandával mindig uralmi rendszerük gyakorlati értékét. Most sem tettünk mást . . . Földváry Mihály FIGYELEM NEW YORK a General Defense Committee 24-ik karácsonyi alap részére az Irving Plaza Hall 15-ik St. és IRVING PLACE pénteken, december £0-án este 8 órakor Nite Club műsorral egybekötött TÁNCMULATSÁGOT rendez. — A zenét a Bowers orchestra szolgálja. Kitűnő ételek, hűsítők. Belépődíj 25c. A KULTURFÖLÉNY Ne maradjon magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül
