Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-12-16 / 1141. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 december 14. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ____CS. . Ő MEGJEGYZÉSEI MEA-CULPA A Bérmunkás Naptárának be­számolója kapcsán azt Írtam, hogy idegességig fokozódó iz­galom van a nyomdában, hogy a Naptár idejében kikerüljön. Ugylátszik ez a múlt heti beszá­molómra is kiterjedt, mert ab­ból egy olyan nevet hagytam ki, amelynek olvasására sok ipari unionista kellemesen sóhajt fel, hogy munkakörülményei lehe­tővé tették, hogy ismét közöt­tünk legyen. Ez Geréb József munkástárs, aki a Naptárban a munkanélküli biztosítás rendel­kezéseit ismerteti. Geréb mun­kástárs a tőle megszokott pon­tossággal részt kér az írógárda tevékenységéből is és igy hét- ről-hétre is alkalmunk lesz a Bérmunkásban találkozni írásá­val. MAGYARORSZÁG ROMANIZÁLóDÁSA Magyarország, amelyet eze­lőtt 25-30 évvel külföldön csak mint Ausztria egy tartományát ismerték és Budapestet követ­kezetesen összetévesztették Bu­karestéi, amióta “független” lett, az egész világ előtt nem hires, hanem hírhedt lett az or­szág. A forradalmak utáni fe­hér terror uralma megdöbben­tette az egész világ tisztességes embereit. A magyar fehér' ter­ror volt az első, amely rendsze­res tömeggyilkossággal irtotta ki nemcsak a radikális mun­kásmozgalmat, hanem még a liberális polgári irányzatot is. Hitler, Mussolini, Frankó csak utánzói voltak az atyamester­nek, Horthynak. A munkásmoz­galom aktiv tagjai közül, kik elkerülték a legyilkolást, a bör­tönt, vagy a koncentrációs tá­bort, ezrével menekültek kül­földre, de az ország legkiválóbb irói, művészei, tudósai is szét­szóródtak az egész világban. Természetes következménye volt Horthyék 20 éves munkás és szabadság gyilkos politikájá­nak az, hogy a kormány első­nek csatlakozott le a történelem leggyalázatosabb szövetségéhez, a tengelyhez. A mai magyar kormány ily módon gondolta to­vábbra is biztosítani az ural­mát, a helyére tolakodó náciz­mussal szemben. Dacára annak, hogy Horthy­ék a legyalázatosabb cselédei Hitlernek, hogy teljesen kira­bolják a magyar népet, csak hogy kielégitség Hitler követe­léseit az élelmiszer szállítás te­rén, úgy annyira, hogy a ma­gyar nép ma éppen úgy koplal, mint ahogy koplalt az első vi­lágháború negyedik évében. Ma­ga Teleki miniszterelnök jelen­tette ki, hogy a “szövetségesek­nek” az ellátása kedvéért “kop­lalnunk és fáznunk kell”, termé­szetesen nem a gróf ur és tár­sai, hanem a magyar nép fog fázni és koplalni, illetve még- jobban fázni és koplalni, meit eddig is csak koplalás volt a sorsa. Mind ezek dacára, mégis forró a talaj Horthyék lába alatt és miként Károly király Romániából, ők is Magyaror­szágról nehéz milliókat szállíta­nak külföldre, arra az időre, amikor nekik is futni kell a magyar vasgárdisták, a nyilas­keresztesek elől. A húsz éves Horthy uralom olyan borzalmas elnyomatást jelentett a magyar népre, hogy az ma már minden változást, akár a nyilaskeresz­teseket is szívesen látja, mert a nyomora már nagyobb a mai­nál nem lehet. A látszólagos magyar nyuga­lom — amely a temető nyugal­ma — alatt érik az a helyzet, amelyet Károlyék rabló uralma idézett elő Romániában, ezt jól tudják Horthyék is és nem fo­gunk meglepődni, ha Magyar- ország mai urai rövidesen Ame­rikába menekülnek, amire az anyagi alapot már megterem­tették. Hogy erre a változásra készülnek a magyar nácik is, abból nem is csinálnak titkot, fennen hirdetik, hogy rövidesen nemcsak Romániába, hanem Magyarországon is “gurulnak a fejek”. Mi igazán nem fogjuk megsiratni Horthyék futását, vagy fejgurulását, csak legfel­jebb azt sajnáljuk, hogy ezt a leszámolást a nácik és nem az arra jogosult magyar munkás­ság hajtja végre. A SPANYOL MENEKÜLTEK A kommunista újságokban egy gyűjtési akció indult meg, amelynek a célja 250.000 dollár gyűjtése, hogy ezen egy tenge­ri hajót vegyenek, amellyel el­szállítsák Mexicoba a spanyol polgárháborúnak a Franciaor­szágba menekült harcosait, fő­leg a nemzetközi brigádok tag­jait. A felhívásból megtudjuk, hogy Mexico s a délamerikai or­szágok beleegyeztek abba, hogy ezek a menekültek ott leteleped­hessenek, ha képesek oda eljut­ni. ' Mi, akik tudjuk azt, hogy a spanyol menekültek mily szen­vedésben vannak Petainék ural­ma alatt, kik tudjuk azt, hogy Frankó bandita uralma alatt a halál várna reájuk, szívesen se­gítenénk elő a megmentésüket, de jól tudjuk azt, hogy egy ilyen összegnek az összegyűjté­se ma fantasztikumnak tetszik és ha sikerülne is, milyen ga­rancia van arra, hogy egy olyan hajó, melyen forradalmárok ez­rei tartózkodnak elérkezik a rendelkezési helyére ? Nem-e szedik le Frankó tengeri kaló­zai a legkiválóbbakat, vagy Hit­ler tengeralattjárói nem-e fog­ják elsülyeszteni, amikor tud­ják, hogy a hajón a német és osztrák forradalmárok százai is tartózkodnak. Egy ilyen fan­tasztikus, kilátástalan terv he­lyett egyszerűbb és veszélytele­nebb volna az, ha Szovjet Orosz­ország lenne olyan nagylelkű mint Mexico és meghallgatná a menekültek sok könyörgését és ő adna menedéket a 150.000 for­radalmárnak, oda szállítása is sokkal egyszerűbb volna, mert a Szovjet hajóit nem merné meg­állítani Frankó és nem sülyesz- tené el a szövetséges Hitler, amellett a sok ezer szakmun­kást nagyon könnyen elhelyez­hetné a szakmunkás hiányban szenvedő Szovjet. De Sztálinéi nem hallgatják meg a menekültek könyörgése­it, nem nyitják fel előttük a I “munkáshaza” kapuit, mert egy j súlyos bűnük van, az, hogy for­radalmárok, már pedig Sztálin nem azért gyilkoltatta halomra az orosz fori'adalmárokat, hogy most helyettük olyan nemzetkö­zi forradalmárokat engedjen be, kik az életük harctérre vitelével bizonyították be, hogy a náciz­mus halálos ellenségei. Sztálin­nak a nácizmus szövetségesének ilyen forradalmárok nem kelle­nek. Ezért nem hiszünk Sztálin it­teni cselédjei akciójának az őszinteségében. Ez vagy por­hintés vagy pedig újra keresni akarnak a spanyol forradalmá­rok bőrén. PELÉNYI LEMONDOTT Pelényi János Magyarország amerikai követe lemondott az állásáról, mint azt a lapok meg Írták. Ilyen változások a diplo­máciában napirenden vannak Ezt az esetet az teszi föltünővé, hogy a lemondást maga Pelényi jelentette be és meg sem várva az utódját, rögtön otthagyta a helyét, kijelentve, hogy többé nem tér vissza Magyarországba, hanem itt marad Amerikában. A lemondás egybe esik azzal, hogy a magyar kormány belé­pett a “uj rend” szövetségbe. A beavatottak két verziót hoznak fel a lemondás és az itt mara­dás okául, az egyik azt állítja, hogy Pelényi nem volt hajlandó képviselni a Hitlerrel szövetke­zett magyar kormányt, amelyet . ma itt éppen úgy utálnak mint Hitlert. A másik állítás szerint Pelé­nyi menesztése Hitler parancsá­ra történt, mert nem parírozott a német követségnek. Pelényi- ről azután megállapították, hogy a zsidótörvény szerin1 mennie kell, mert az édesapja zsidó volt és a mai Európában nem jól hangzó Pollák volt a neve. Akár az egyik, akár a másik állítás az igazi, tény az, hogy Magyarország amerikai követe nem hajlandó a mai Ma­gyarországba visszamenni és ott élni. AZ ALKOHOL HATÁSA Az alkohol mértéktelen élve­zése nagyon súlyos elváltozáso­kat idézhet elő az agy működé­sében. Csakis ezzel a feltevés­sel lehet megmagyarázni azt, hogy a komunácik naptárába Grécs József a spanyol polgár­háborús tapasztalatainak a le­írása alkalmával, amikor egyik nemzetközi ezred vereségéről ir, zárjelbe minden ok és magya­rázat nélkül ezt a bornirt mar­haságot írja le: “tudom, hogy ennek örülnek az IWW-isták”. Ilyen buta szemtelenséget csak egy olyan ember “irhát” le mint Grécs, kinek a mérték­telen alkohol fogyasztás és a/, általa annyira utált Fehér Jós­kák körüli szolgálat, teljesen tönkretette azt a kis agyát is ami volt neki. Mert másként tudná azt, hogy egy munkás­szervezetről ilyet állítani, anél­kül, hogy az állítását be is bi­zonyítaná, nem más, mint buta rágalmazás, amellyel úgy lát­szik megakarja hálálni vezére­inek azt, hogy egy janitori job- hoz juttatták, hogy azzal be­tömjék a száját (ez a száj el­nevezés nagyon enyhe. Az olva­sóra bízom, hogy megfelelőbbel helyettesítse) amelyből most AZ ÉPITŐ-GlRDÜ- II BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ......... 5.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 X231958 New York .........17.00 J. Bodnár, New York ........ 6.00 Nagy Gábor, New York .... 7.00 M. Vlasits, New York ..... 6.00 Stefankó Márton, N.Y...... 6.00 J. Németh, New York __ 2.00 J. Feiti, New York ___ 1.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ............... 2.00 J. Havel .............. .....12,00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ...... 6.00 J. Herold, Bridgeport ___ 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls..10.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ....... 6.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ........... 8.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 Bercsa, Jánosné, Clev. __ 4.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. Herceg, Cleveland .... 6.00 A. Molnár _____ 6.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 A Cleveland east sidei vacso­rán Hering Pálné (Buffalo) munkástársnő kézimunkájából lett kisorsolva, amely 5.30-at jövedelmezett a Bérmunkás ja- I vára. I NÉHÁNY KOMOLY SZÓ A New York és környéki munkástársainkhoz aka runk szólni a szilveszteri mulatsá­gunkhoz illő komolysággal. Ugyanis minden évben a szil­veszteri mulatsággal kapcsolat­ban panaszok vannak. Rendsze­rint azok akik előjegyzik magu­kat, csak nagyon kevesen van­nak, a mulatság estélyén aztán tömegesen megrohannak ben­nünket és kellő felkészültség hi­ányában, aztán nem tudjuk el­látni a jelentkezőket. Ez évben mindezeket elkerülni akarjuk, és ezért kérjük munkástársain­kat, hogy határozottan jelent­sék be, hogy hányán fognak résztvenni a szilveszteri esté­lyünkön. Minden szerda és péntek este a Bérmunkás Otthonban va­gyunk, jegyeket vehetnek át, azok akik nem jöhetnek föl, ír­janak egy postakártyát és a je­gyeket elküldjük címeikre. Szil­veszteri mulatságunk ez évben felül fog múlni minden eddigit. Lesznek elsőrendű művészi szá­mok, és Szigeti zenekara ját­szik. Jegy ára $1.25, melyért hat fogásos disznótoros vacso­rát fogunk felszolgálni. Meg­jegyezzük még azt is, hogy a vacsorát a közismert szakácsnő, Mrs Kanzler készíti, akinek konyhai művészete ismeretes a newyorkiak előtt. A jelentkező munkástársainkat tehát vár­juk! Az IWW newyorki csoportja, 1351 Third Ave. felénk köpi a mocskát, nem tud­va azt sem, hogy onnét a komu- náci mocsárból, még olyan köpő bajnok sem tud felköpni az IWW-ra, mert az mérhetetlenül magasabban van náluk.

Next

/
Thumbnails
Contents