Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-11-30 / 1139. szám

8 oidai Ht-ií MUNKÁS 1940 november 30. Az Egyesült Államok Igaz­ságügyminisztériuma figyelmez- tetőleg jelenti, hagy a regisz­trálási időszakot nem fogják sem elhalasztani sem kitolni. A regisztrálás utolsó napja decem­ber hó 26-ika. Earl G. Harrison, az Idegen Regisztrálási osztály igazgató­ja, határozottan kijelentette, hogy december havában sem az egész hónap alatt, sem részben nem fogják a posták zsúfoltsá­ga miatt és a karácsonyi vásár miatt a regisztrálást elhalaszta­ni és ahogy egyesek képzelték: januárban folytatni. “Tény, hogy ez a kérdés tár­gyalás alá került”, mondotta Mr. Harrison. Gondoltunk arra, hogy a postahivatalok munkája enyhitése érdekében néhány hétre felfüggesztenek a regiszt­rálást. Bebizonyult, azonban, hogy az 1940-es Idegen Regiszt­rálási törvény erre nem ad fel­hatalmazást. Ugyanakkor a postaosztály vezetősége bizto­sított bennünket, hogy a posta készen áll a regisztrálást és a karácsonyi forgalmat egyidő- ben lebonyolítani. “Oly idegenek, akik augusz­tus hó 27-ike előtt már az or­szágban tartózkodtak, a regiszt­rálás utolsó napja, tehát csü­törtök, december 26. után nem regisztrálnak. Mindazok, akik eddig abban a hitben éltek, hogy a regisztrálás idejét eset­leg kitolják, igyekezzenek minél előbb regisztrálni és ily módon a törvény kívánalmainak eleget tenni. Elakarjuk kerülni, hogy az utolsó percekben rohanják meg az emberek a postahivata­lokat.” Ismét figyelmezteti Mr. Har­rison azon idegeneket, akik már regisztráltak, hogy el ne mulasszák az Immigration and Naturalization Service-t értesi- ni, mihelyt állandó lakhelyüket megváltoztat j ák. “A nem-polgárok, ha bár­mennyire is a legjobbat igye­keznek tenni, nem tettek eleget kötelességüknek, ha regisztrá­lás és ujjlenyomatozás után el­költöznek, anélkül, hogy erről 5 napon belül értesítenék az Im­migration and Naturalization Service-t. Amint ezt már több­ször jelentettük, az elköltözés bejelentésére szolgáló lapokat bármely postahivitalban be le­het szerezni díjtalanul. Mi jól tudjuk, hogy sokan elmulaszt­ják ezt a fontos kötelességet, mert igen sokan, akik már re­gisztráltak nem kapták meg a regisztrálásról szóló kártyát, mert az az illetők elköltözése miatt visszajött hozzánk. A tör­vény 100 dollárig terjedő pénz­bírságra, vagy 30 napi börtön- büntetésre, vagy mindkét rend­beli büntetésre ítélheti azt, aki a törvény rendelkezését nem veszi figyelembe.” Mr Harrison azokhoz is szólt, akik abban a hiszemben halo­gatják a regisztrálást, hogy esetleg december 26-ika előtt polgárjogokat nyerhetnek. A regisztrálás utolsó időszaka itt van és veszélyes dolog a regiszt­rálást túlságosan halogatni. Sokan azt remélik, hogy még a regisztrálás befejezése előtt behívják őket a polgárosodási vizsgára, vagy állampolgári ügyük addigra valamiként tisz­tázódik és igy esetleg addig ha­logatják a regisztrálást, mig Nem halasztják el a regisztrálást késő lesz. A regisztrálás semmi összefüggésben sincs a polgár­sággal, illetve a honosodással. Ezzel szemben hátrányos a ké­sőbbi polgárosodásra és amel­lett, mint mondottuk a regiszt­rálás elmulasztását súlyosan büntetik. “Örömmel jelentem, mondot­ta Mr. Harrison, “hogy a becs­lés szerinti 3,600,000 az Egye­sült Államokban lakó idegen közül eddig már 2,800,000 ide­gen regisztrált. Akik még nem tettek eleget a rendelkezésnek, véssék figyelmükbe, hogy a regisztrálás nem önkéntes, ha­nem kötelező. A Regisztrálási törvény rendelkezéseinek elmu­lasztása súlyos büntetést von maga után és a nem-polgár helyzetét csak súlyosbíthatja.” “A NÉPET NEM LEHET ÖRÖKKÉ BOLONDITANI” Ennek a bölcs megállapítás­nak az igazsága nyilvánul meg a bányász szervezetben tömö­rült munkások legújabb akció­jában, hogy vissza akarják sze­rezni a kerületek függetlensé­gét, amit a Lewis gépezet kihú­zott alóluk, hogy a vezetőség in­tézkedéseit teljesen függetle­nítse a tagság kívánalmaitól. A hatalmas kiterjedésű west virginiai szénmezők robotosaá, szembenézve Lewisék minden terrorjával, a nyers erőszak minden brutalitásával, hónapok óta csendes, majd egyre hango­sabb munkát fejtenek ki és no­vember 10-én, már a második bányász tanácskozást tartották, ahol nyomtatásra nem alkalmas kifejezések ezrei harsogtak el a vezérkar ellen. Falrengető he­lyesléssel találkoztak a szóno­kok, akik a bányász localok és kerületek önállóságának a visz- szaállitása mellett emeltek szót és egyhangú helyesléssel köve­telték, hogy szervezetük áruló­ja, a bányaipar tönretevője John L. Lewis mondjon le elnö­ki tisztségéről és feledje el a bányamunkásokat. Mint tudósítónk közli, Lewis vezérkara nem nézi összetett kézzel ezt a megnyilatkozást/ Munkában a gépezet és ahol a leintés nem használ, ott kemé­nyebb eszközöket is vesznek igénybe a közvélemény meg­szerzésére. * PORHINTÉS LESZ MOST IS A TÁRGYALÁS Megemlékeztünk a júliusban történt sonmani bányarobbanás tragédiájáról, ahol hatvanhá­rom munkás lelte halálát. Négy hónapig tartott a vizsgálatot vezető uraknak, amig az ada­tokkal tárgyalásra vihetik az ügyet. Pennsylvania állam he­lyettes igazságügyminiszte r e fogja a vádat képviselni, mert a 63 özvegy és család kártalaní­tása elsősorban az állam terhét jelenti. A keztyüs kézzel történt vizsgálat lefolytatása, előre lát­tatni engedi, hogy a bűnös bá­nyabárók, akik nem adtak se­gítséget a munkásoknak a bá­nyalég tisztítására, nem fognak az őket megillető helyre, a bör­tönbe kerülni. Hiszen csak 63 munkás életéről van szó. Aki sokat fecseg, kevés ide­je marad a gondolkozásra. HOGYAN KÉSZÍTSÜK ELŐ A HÁBORÚT? Az amerikai tisztek hivata­los lapja az “Infantry Journal” megmagyarázza a tiszturaknak, hogyan kell a háborút előkészí­teni. A szeptember-októberi számban a következő főpontok­ban foglalja össze, hogyan ké­szítsék elő a háborút: 1. * A háborúért való felelőssé­get bizonyítsd rá az ellenségre. Minden háború önvédelmi há­ború ezen esetben. 2. Tégy felhívást az egység­re, a győzelemre, a történelem és nemzeti hivatás jegyében. 3. Hirdesd a háború célját. Amit a németek elmulasztottak a múlt háború alatt, s ezt a szövetségesek sikeresen kihasz­nálták ellenpropagandára, mely végeredményben segített meg­törni a német hadsereget. Biz­tonság, béke, jobb rendszer megvalósítása. Nemzetközi tör­vények végrehajtása, gyakran sikeres bemondott cél. 4. Erősítsd a nép hitét, hogy az ellenség a bűnös a háborúért, gyakori és borzasztó dolgok el­követésével, brutalitással. 5. Hitessétek el a néppel, hogy a sikeretelenségről, vagy vereségről szóló híreket az el­lenség készakarva terjeszti. Ez a fegyver leszereli a belső egye­netlenséget, vereségi hangulat kifejezését. 6. Ezt erősítsed az ellenség ál­tal elkövetett kegyetlenségek történetével, melyet állandóan látszólagos hivatalos forrásból kell meríteni. “Megjegyzés”: Az Egyesült Államok hadserege kell, hogy teljes mértékben használja ezen propaganda tudományt és mű­vészetet, ha akarja, hogy a hadsereg lelkesedése, hangulata a tetőponton maradjon. A leg­hatékonyabb úgy a támadásnál mint az ellentámadásnál ezen lélektani tudomány. KIK LELKESEDNEK A HÁ­BORÚÉRT?--------- • A katonák marsolnak a front­ra, a tömeg között egy jóltáp­lált ur nagyon éljenez. Az egyik közkatona megkérdi az őrmestert: Ugyan ki lehet az aki ottan annyira éljenez ben­nünket. Munició gyáros — válaszolt az őrmester. GYOMORFEKÉLY ÉS ŐRÜLT­SÉG A HÁBORÚ JUTALMA Dr. Clarence M. Hincks, cana- dai hires orvos, aki az elmebe­tegség elleni küzdelemnek leg­kiválóbb szónoka és egy erre a célra alakult intézmény elnöke, Canadában a következő kijelen­tést tette: “Ideiglenes elmebaj és gyo­morfekély a legáltalánosabb betegség a jelenlegi háború­ban. A canadai katonák, akik valamilyen betegség miatt ha­za lettek küldve, 50 százalékban vagy egyik, vagy másik beteg­ségnek az áldozatai.” “Mindkét betegség a nagy aggodalomtól, állandó rettegés­től és félelemtől keletkezik.” Ez nagy mértékben a munkanél­küliekre is alkalmazható és bi­zony néha-néha ehez hasonló jelentést tettek az amerikai kórházak is. AZ ÉPITÖ-GÁRDá­BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ..... 5.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 X231958 New York ..........17.00 J. Bodnár, New York ..... 5.00 Nagy Gábor, New York .... 6.00 M. Vlasits, New York ..... 6.00 Stefankó Márton, N.Y...... 6.00 J. Németh, New York ..... 2.00 J. Feiti, New York ........... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ............... 2.00 J. Havel ............ 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls..10.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ___ 6.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ............ 8.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 Bercsa, Jánosné, Clev........ 4.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ....... 6.00 A. Molnár __ 6.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 KAPITALISTA MEGOLDÁS A kapitalizmus legnagyobb átka a törvényszerű és mindég nagyobbodó munkanélküliség. Ezeket a munkanélkülieket etet­ni, már ahogy, ruházni és haj­lékkal el kell látni az adó pénz­ből vagy adományokból, ha nem akarják, hogy az egész kapita­lista rendszert felemésztsék. Leghelyesebb megoldásnak vélték a lángeszű vezetőink, hogy a “Hadur”-ral etessék a népfelesleget, melyen még hasz­not is csinálhatnak és ami a fő, azt hiszik, hogy célt érnek vele. MIÉRT IS VESZEKEDNEK ODAÁT? A sok propaganda, ellen pro­paganda között bizony nagyon elveszett az igaz ok, amiért a tengerentúl olyan sok vér folyt. Most Washingtonban, félig- meddig kormány lap, az “Uni­ted States News” egyszerűen megmondja az igazat a követ­kezőkben: “Anglia nem létez­het másképen mint kereskedő és financier és szállító, az euró­pai földrész részére. Nem ülhet kint az Atlantic Óceán partján a sok hajóival, raktáraival és bankjaival üresen, üzlet nélkül, ha esetleg Németország venné át ezt a kereskedelmet”. Felülfizetéseket küldtek november 23-ig: J. Buzay, Cleveland ____ 5.00 J. Marinkás, New York........50 J. Kollár, Cleveland ......... 1.00 L. Rost, Philadelphia ....... 2.00 Paul Hering, Buffalo ........10.00 I. Pollák, New York ...... 1.00 IWW cs. New York ........100.00 AZ IWW NEW YORKI ANGOL CSOPORTJAI November 30-án, szomba­ton este 8 órai kezdettel, 116 University Piacén TÁNCMULATSÁGOT tartanak a Portchesteri fiuk zenekara mellett. A magya­rokat is szívesen látja a Rendezőség.

Next

/
Thumbnails
Contents