Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-11-23 / 1138. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 november 23. A Sztalin-Hitler paktum A FASIZMUS (B-y) Egy igazi marxistát sem találta váratlanul a “fasizmus” jövetele. Akik a fokozatos és zavartalan politikai es gazdasági reformok utján vélték elérni a szocialista társadalmat, persze erre nem voltak sem elméletileg, sem gyakorlatilag elkészülve. A magukat Leninistáknak valló Sztálinisták, Lenin magyarázatai dacára, sőt az olasz fasizmus győzelme dacára azt vallották Hitler uralma előtt, hogy a fasizmus nem győzhet Németországban, vagy ha győzne is, a munkásság a Sztálinisták vezetése alatt hamarosan elfogják söpörni Hitlert és a náci mozgalmat. Rövidlátásukat természetesen azóta tények bizonyították. A német fajtája a fasizmusnak “veszély” lett a Sztalinék számára is olyannyira, hogy más vészéivt sem láttak. EZ PERSZE ' JIFILER GYŐZELME UTÁN ES A SZTALIN-HITLER PAKTUM ELŐTT VOLT. Lássuk csak, hogy Sztalinék és a Sztálinisták minek tartották a fasizmust és különösen a német fajtáját a paktum előtt. Dimitroff a komintern titkára ezt jelentette ki: “A német tipusu fasizmus a legreakciósabb.” “Mi tudjuk, hogy az összes fasizta diktatúrák között a Hitler-rendszer képviseli a leg- barbárabb és a legvérszomjasabb rendszert.” Manuilsky, a 7. Komintern Kongresszusáról való beszámolójában ezt mondta: “Az imperialista világháború veszélye két csoportra osztja az összes osztályokat, népeket és államokat — a háborús és a béke-csoportra . . . Ebben a helyzetben a Komintern 7. Kongresszusa nem fogadta el azt az álláspontot, hogy minden kapitalista állam egyformán felelős a háború elindításáért, hanem ahelyett a fasizta háború csinálok, Japán Német és Olaszország ellen koncentrálta a támadásait.” Csak mellékesen idézzük Lenint, aki mindegyik imperialista államot egyformán felelősnek tartott, bármelyik volt is az első' támadó. “Mi valamennyien vártuk a háborút, mi készültünk erre az imperialista háborúra. így tehát nem fontos, hogy ki kezdte a támadást. Mindenki készült a háborúra, a támadást az kezdte, aki az adott pillanatot legkedvezőbbnek tartotta.” És igy Lenin nem fogadta el sem a német szociáldemokraták mentegetőzéseit, hogy ők a “német kultúráért” harcoltak, sem az orosz szociáldemokratákét, akik “az orosz szabadságért önvédelemből” harcoltak. Lenin szerint mindkettő a saját uralkodó osztálya érdekeiért harcol, ha nem ellenük foglalnak állást. Erre emlékezett Manuilsky és szükségesnek tartotta a következőképpen védeni a Sztálin álláspontját : “ Ma Japán, Német és Olaszország ellen, mint a háborús országok ellen folytatott harc valóban forradalmi álláspont a nemzetközi proletáriátus érdekében és a népek közötti béke érdekében, mig 1914-ben a “háborúért való felelősség” csak takarója volt a tőkések imperialista törekvéseinek.” Ez persze egyáltalán nem dönti meg Lenint a mai helyzetben sem, amelyikben Sztalinék az angol és a francia imperializmust a “demokrácia” takarójába bujtatva támogatták. Azonban a tény az marad, hogy a paktum előtt annyira közveszélyesnek tartották a hitleri fasizmust, hogy Lenint félrelökve, az egyik csoport imperialistákat szépre festve szövetkeztek velük, egy másik csoport ellen. Franciaországgal 1935. május 2-án véd- és dac-szövetséget kötöttek Sztalinék, Németország ellen irányítva a szövetséget. . Laval, az akkori külügyminiszter Moszkvába utazott és Sztálin, Molotov és Litvinov tárgyaltak vele, ami után május 15-én egy közös nyilatkozatban ezt mondták a francia Sztálinistákra vonatkozólag: “Mindenek fölött rájuk hárul az a kötelesség, hogy a nemzeti védelmet ne gyöngítsék semmi értelemben, a béke érdekében.” A francia Sztálinisták éppen akkor voltak a két éves hadkötelezettség elleni harcban, tehát Lavalnak fontos volt, hogy a fönti sorokat ez kövesse: “Ebben a tekintetben Mr. Sztálin MEGÉRTI és HELYESLI Franciaország nemzeti védelmi politikáját, miszerint a hadsereget a biztonságnak megfelelő színvonalon tartsa.” Ez megjelent a L’Humanité május 16-iki számában és a pártvonal az anti-millitarizmus helyett “nemzeti védelem”-re változott. Nyakatekert elméleti fejtegetésekkel “bizonyították”, hogy miért kell és lehet ez a változás. De a fő érv az maradt, hogy a német fasizmus olyan veszély a békére, a kis államokra, a munkásosztályra, a szocializmusra, és a SZOVJET UNIÓRA, hogy egy ilyen elvi pál- fordulás, amelyik a militariz- mus támogatója — helyes. Természetesen az amerikai Sztálinisták is a fasizmus ellen hívtak mindenkit szövetségre és' harcra. Ennek csak egy példáját idézzük, a magyar Sztálinista tintakulik fölhívásából, hogy teremtsék meg az amerikai magyarok újra a Sztálini napilapot, mert amint 1939. nov. 28- iki “Magyar Jövő”-ben Írták: _ “A nácizmus egyre bestiáli- sabban üldöz katolikusokat, zsidókat, protestánsokat egyformán. (Jellemző, hogy nem a munkások üldözése fáj nekik — B-y) A legutóbbi véres pogromok Németországban szörnyűséggel töltötték el az egész civilizált világot. Roosevelt elnök és az amerikai nép, de az angol, francia és minden más nép is mélységes fölháborodás- sal tiltakozik ...” “ . . . Minden erőt mozgósítani kell itt is a nácizmus és a fasizmus ellen, amely bérlevágást, nyomort és minden szabadság elvesztését jelentené. Az amerikai nép és Roosevelt elnök mozgósít ellene, ott a helye köztük az amerikai magyarságnak is ... ” “. . . Ha ebben akadályozni akarják a sötétség, a nácizmus és a fasizmus hívei, akár itteni, akár tengerentúli vezérlet alatt, azokat utasítsák vissza. Az amerikai magyarság csak az E. Á. demokráciájával, Roose- velttel haladhat együtt, nem Hitlerekkel, Mussolinikkal a magyar és más reakciósokkal. Mozduljon meg minden liberális, inteUektuel, kereskedő és farmer tömörüljenek ők is a haladás és annak lapja körül.” Az egész fölhívásban gondosan kerülték az osztályharc, a forradalom, a munkásosztály, vagy a kommunizmus emlegetését vagy a kapitalizmus “ször- nyüség”-ét. Egy szó mint száz és idézhetnénk százat is, az igazi és egyedüli és óriási világveszély a német nácizmus és a fasizmus. Ezzel a “közveszélyes” fasizmussal és annak a ‘“legvérengzőbb fajtájával” kötötte meg a paktumot Sztálin. És mivé változott a Sztálinisták szerint a nácizmus, a világbéke, a munkásság, demokrácia és> a kis államok ellensége? Kezdjük elő az idézeteket Sztálintól, mert hát a hal is a fejétől büdösödik. Még a# paktum előtt néhány héttel, mint egy bevezetésül az uj pártvonalhoz azt mondta, “vannak akik a német-orosz viszonyt megakarják mérgezni, de ez nem fog sikerülni.” Ezt gondosan elhelyezték mindenfelé. Erre én azt mondottam, hogy a paktum biztosan meg lesz, ha Sztálinon múlik. Meg is lett és az Izvestia, a szovjet kormány hivatalos lapja, Í939 október 9-én már ezt irta a Hitlerizmusról: “Valaki tisztelheti vagy gyűlölheti a Hitlerizmust, mint bármelyik más politikai rendszert. Ez ízlés dolga. De háborút kezdeni “a Hitlerizmus elpusztítására” bűnös butaság volna a politikában.” TEHÁT A FASIZMUS LEG- BRUTÁLISABB VÁL F AJ A, AMELYIKKEL SZTÁLIN PAKTUMOT KÖTÖTT, EGYSZERRE CSAK “ÍZLÉS DOLGA” LETT, AMELY ELLEN A HARC POLITIKAI “BŰNÖS BUTASÁG” LETT. Azt látjuk, hogy úgy a munkásság, mint a kis államok és a demokrácia általában, de főleg a világbéke még mindig veszélyben van a paktum után is, sőt talán szabad azt mondani, hogy NAGYOBB VESZÉLYBEN van a Hitlerizmustól, mint a paktum előtt. Mi változott tehát, Hitler és a Hitlerizmus? Avagy Sztálin? Azt nem tagadjuk, hogy a paktum szerint Hitler békében hagyja Sztalinékat és HA LEHET HITLERNEK HINNI, még kilenc évig nem fogja bántani őket. De miért ne hagyná békében, amikor Sztalinék “ízlése” megengedi, hogy az orosz munkások verejtékes munkája gyümölcsének egyik részével Hitlert támogassák?! És a világbéke érdeket úgy szolgálja Sztálin, hogy olajat, gabonát stb. küld Hitlernek?! Hogy ezt csinálja Sztálin azt mindenki tudja,' BELEÉRTVE A DAILY WORKER-t is, amelyben H. Gannes ezt irta már 1939. október 10-én: “Ha London és Páris a blokádjukra számítanak és Németországban az anyagok hiányát várják, hogy az imperialista háborújukat folytathassák, a Szovjet Unió azt hamarosan orvosolni fogja.” Sztalinékat és igy a Sztálinistákat ide vitte az “ízlés dolga” a fasizmus iránt. A paktum igy változtatta meg a fasizmus iránti állásfoglalásukat. Hogy miként változott ,a Sztálinisták álláspontja a háború és a militarizmust illetőleg, azt a következő cikkben fogjuk bemutatni. A modern munkásmozgalomtragédiája (Folytatás a 3-ik oldalról) tatott Ipari Társadalom eszméit, helyt adva a világháborúból átvett se hal, se hús teóriánkat a vezérben kifejezett antiszoci- álista imádást. Egy egységes, életképes szocialista mozgalom helyett, a fékerek, élősdiek közhelye létesült, mely minden egészséges mozgalmat az utolsó 23 eszten- tőben nyers erőszakkal próbált megfojtani. Ha a szocialista mozgalmak az opportunista vizeken éviekéinek, meg kell említenünk azt is, hogy nem gáncsolták, pláne az Egyesült Államokban a maguk felfogása és módjukban előre- törekvő munkás árnyalatokat a mozgásukban. A fékerek, a tudást, a rombolást, a degenerá- lást akaró vezérek a velük és tőlük eredő nácizmusban lelték meg a végcéljukat. Jó étvágyat urak! önök nem Wall Street bérencek!? Dehogy is! a Willkie dollárokért eladták még azt is amit eddig “betyárbecsületnek” neveztünk. Váljék egészségükre. Chicago, 111. 1940 nov. Lővy Ármin MEGHÍVÓ A Világ Ipari Munkásai Szervezetének pittsbur g h i tagjai a “Bérmunkás” 29 éves fannállásának emlékére DISZNÓTOROS VACSORÁVAL egybekötött TÁNCMULATSÁGOT rendeznek NOVEMBER 30-án SZOMBAT ESTE, 7 órai kezdettel az Internacional Socialist Lyceum 2-ik emeleti nagytermében, 805 James St. N. S. A zenét elsőrangú cigány- zenekar fogja szolgáltatni. Jegy ára 50 cent személyenként. FIGYELEM CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE! Az IWW chicagói magyar tagjai, 1940 november 30-án szombaton este tánccal egybekötött nagyszabású “DISZNÓTOROS VACSORÁT” rendeznek, a 333 W. North Ave. helyiségben (a North Ave. és Sedgwick St. sarkán.) Házilag készült hurka-kolbász és finom sütemények. Kardos Pista zenekara. Tartsa e napot emlékezetében. Hozza el ismerőseit is.
