Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-11-16 / 1137. szám
1940 november 16. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. hadjárata minden jóizlésü embert utálattal töltött el. Annyi szennyet és sarat hordtak felszínre és annyi rágalmat kürtőitek világgá egyes pályázók, hogy szinte elcsodálkozik az ember, hogy mindezek után, hogy bizhatnak a választók egyes vezérekben. A sárdobálás művészetében a pálmaágat kétségtelenül Wendell L.. Willkie, a republikánus párt elnökjelölt je és követői vitték el, akik minden precedenst felülmúltak az ellenpárt jelöltjének befeketitéséb e n. Willkie egyik követője John L. Lewis — a CIO és a bányász union elnöke — volt, aki a rádión át drámai szónoklatban kérte, sőt utasította követőit, hogy szavazatukat Willkiere adják le. Lewis nyomatékkai is ellátta utasítását és pedig, hogy ha a CIO tagsága nem fogadja meg az ő utasítását, akkor: na mit gondol kedves olvasó, mit fog Lewis csinálni? “lemond a CIO elnökségéről”! Mert Lewis szerint ha a CIO tagsága Roose- veltre szavaz, akkor az az ő (Lewis) iránti bizalom megszűnését jelenti. Well, a CIO tagsága ugylát- szik nem fogadta meg Lewis ur utasítását. Sőt mi több, még a bányászok sem fogadták meg, mert Roosevelt elnök a bányavidékeken különösen nagy többséget nyert és kétségtelen, hogy a szakszervezetek tagsága nagyban hozzájárult, hogy 38 államban győzedelmeskedett ellenfele felett. Tehát a következő négy évben ismét F. D. Roosevelt lesz az Egyesült Államok elnöke. Vájjon John L. Lewis beváltja- e az ígéretét? Lehetséges, hogy igen. A CIO elnökségéről lemond, mert ez úgysem jelent sokat részére. Ugyanis a CIO elnöki állás nem fizetéses, hanem tiszteletbeli. Lewis a fizetését — és nem is valami megvetendő fizetését, csak évi 25 ezer dollárt — a United Mine Workers of America bányász szervezetből huzza és igy minden szívfájdalom nélkül feladhatja a CIO-ban viselt elnökségét. Csodálatos, hogy azt nem mondta, hogy a bányász unió elnökségéről is lemond, ha ismét Roosevelt lesz az elnök. Pedig a bányászok 90 százaléka is Rooseveltre szavazott. De ha már Lewisba nincsen annyi önérzet, hogy az őt cserbenhagyó bányászokat is otthagyja, legyen a bányászokban és ha önként nem távozik, erőszakkal távolítsák el az árulót. A Szabadság-szobra születés napja HUSZONNYOLC ÉV Egy emberöltő fáradhatatlan munkájának eredményeként a “Bérmunkás” megjelenésének 29-ik évfordulóját átlépte. Nem egyes izgága természetű emberek óhajának volt a szüleménye és nem profit csinálás céljából jött létre, hanem ezek kiküszöbölésével kizárólag a munkás- osztály felszabaditási harcának szolgálására. A “Bérmunkás” az elmúlt 28 év alatt sok ellenséget és még több barátot szerzett. Ez érthető is. Mert a Bérmunkás sohasem volt tekintettel érdekekre és kíméletlenül ostorozta a munkásosztály felszabaditási harcának minden rendű és rangú ellenségét. De viszont sok elismerést és barátot nyer a munkásosztály ügyéhez való őszinteségéért és megalkuvást nem ismerő magatartásáért. A “Bérmunkás” elképzelhetetlenül nehéz feladatra vállalkozott. Mint a forradalmi Ipari Unionizmus szószólója, szembehelyezkedett a bérrendszer felfogásával és minden intézményével, amelyeknek célja ezen rendszer istápolása. Az iskolától kezdve, a szószék, a sajtó, a rádió és a kapitalizmus minden intézménye nyíltan dicsőíti és védelmezi azt, aminek megdöntését tűzte ki célul a “Bérmunkás”. Tehát mindezzel szembe került a “Bérmunkás”. Ez azonban nem minden. A nyílt ellenségeknél sokkal károsabbak a burkolt ellenségek, akik a munkásság közé furakodva mételye- zik a munkás agyakat a “Bérmunkás” tanításának ellensúlyozására. A “Bérmunkás” uj csapást vágott a kapitalizmus irdatlan rengetegében. Eltérően a polgári és “munkás” sajtótól, nem követte a kijárt, de vesztőbe vezető utat. Uj eszmei felfogástól hajtva, teljesen szakított a múlt gyakorlati és eszmei felfogásával tekintet nélkül a nehézségekre s akadályokra, amelyekkel szembe találja magát. Nemcsak a kapitalizmus által elkészített utat nem követte, hanem igyekezett a munkássággal megértetni, hogy az ut, amelyet évtizedeken keresztül követtek, nem vezet célhoz mert az az ut köralaku és - bizonyos idő elteltével mindig visszatérnek oda, ahonnan elindultak. A “Bérmunkás” 28 küzdelmekkel teli évre tekint vissza. Sohasem volt “rózsás” viszonyok között, mint hogy azon munkások sem voltak, akikre a Bérmunkás terhei nehezednek. A Bérmunkásban a bérmunkások helyzete tükröződik vissza. Ha a munkások helyzete jobb a Bérmunkás gondjai kisebbek és viszont. De minden nehézség dacára a 29-ik évfordulót szeplőtlen tisztaságban érte el a “Bérmunkás”. Nincs mérték, amellyel a Bérmunkás tanításának súlyát fellehetne mérni. Egy bizonyos, hogy a mag, amelyet elhintett az egész világon gyökeret vert. Ahol osztálytudatos magyar munkások vannak, oda kisebb, nagyobb mértékben eljutott az Ipari Unionizmus eszméje a Bérmunkáson keresztül. Hogy a mag mikor fog gyümölcsöt hozni, az teljesen a munkásságtól függ. TECHNIKA VÍVMÁNYAI A technika fejlődése a huszadik században csodálatra méltó eredményeket ért el. Bár nem minden vívmány érdemel elismerést, mert számos oly vívmány van a jelenben, amely határozottan káros az emberiségre, amelyeket azonban megfelelő értelmiséggel az emberiség kiküszöbölhet, általában azonban a technika minden vívmányát az emberiség javára, boldogságára és élvezetére lehetne fordítani. A sok közül csak egy hasznosat ragadjunk ki, a rádiót. A napokban lezajlott, választások előestéjén egy, minden tekintetben bámulatra méltó programnak voltunk fültanui, amelyen a szereplők egymástól több ezer mértföldnyi távolságban levő hat külömböző városban szerepeltek pillanatnyi pontossággal, mintha valamennyien egy szobában lettek volna. A programot nemcsak egy, hanem mind a három országos — Columbia, National és Mutual — hálózatok egy irányítása alatt közvetítették. A program a democrata National Committee irányítása alatt folyt le, melyet La Guardia bejelentése szerint a következő napi győzelem örömére tartottak Roosevelt elnök támogatói. A program első számát a new yorki Carnegie Hallban összegyűlt ünneplő tömeg szolgáltatta, mely 15 percig tartott. Ezután pillanatnyi pontosággal megszólalt Hollywood, ahol a mozivilág ismert alakjai gyűltek össze hasonló célból. Ezután minden zökkenés nélkül Washingtonból szólalt meg Henry A. Wallace a megválasztott al-elnök, utána pedig Cordell Hull külügyi államtitkár, aki beszéde végeztével bejelentette, hogy a következő szónok Roosevelt elnök lesz, aki Hyde Parkból beszél és már meg is szólalt Roosevelt elnök. Roosevelt elnök beszéde után ismét New Yorkból szólalt meg Dorothy Thomson és mások, majd egy pillanattal később Chicagóból Carl Sandburg iró. Hasonló pontossággal működött a hírszolgálat a következő napi választásoknál, amikor szinte percenként uj és újabb eredményekről számolt be a rádió hallgatóknak. Amint a szavazat^ számlálók a jelentéseket leadták, a következő percekben már az egész országban tudták az eredményt az érdeklődők. Úgy ez, mint a technika ezer és egy vívmánya a munkás ész és kéz szüleménye. Egyik csodálatra méltóbb és tökéletesebb a másiknál. Mennyi minden szépet és jót tud a munkás ész és kéz teremteni másoknak, de saját sorsát nem tudja intézni; azt másokra bízza. JOHN L. LEWIS LEKÖSZÖNT (?) Az utóbbi hetek választási A múlt héten ünnepelték a szabadság szobrának 54. születésnapját. Október 28.-án volt 54 esztendeje, hogy az Egyesült Államok eme legismertebb és legjellegzetesebb szobrát a francia állam Amerikának ajándékozta. A szobor a new yorki kikötő öblének közepén áll és onnan szórta hatalmas fáklyájából a remény sugarait az uj bevándorlók és hazatérő amerikaiak milliói felé. Frederic Auguste Bartholdi, francia szobrász oly kellemes impressziót nyert első útja alkalmával és az Uj Világ szabadsága oly mély nyomokat hagyott benne, hogy a 70-es években amidőn Franciaországba visszatért elhatározta, hogy megmintázza a szabadság szobrát. Egy társaságot szerveztek meg és Franciaországban azonnal megindult a gyűjtés egy szoborra, amely Bartholdi elgondolása szerint magát a szabadságot fogja megszemélyesíteni, amint fényt gyújt az egész világra. Apró pénzekből eleinte dűlt a pénz a társaság péntárába, később az adakozás csökkent, de Bartholdi saját vagyonát kínálta fel, hogy a szobrot elkészíthesse és tervét megvalósíthassa. Maga Bartholdi is segített pénzt gyűjteni. A hatalmas bronz figura lassan készült, mert hiszen megmintázni és kiönteni közel öt esztendőt vett igénybe. A szobor 1881-ben elkészült és a gyűjtésből addigra 250,000 dollár folyt be. Ezenközben az Egyesült Államokban is megalakult egy bizottság, hogy pénzt gyűjtsenek az alapzatra, amire a hatalmas bronz szobrot elhelyezhetik. Az alapzat 1886-ban készült el. A szobor helyéül Bedloe szigetet jelölték ki és ott állították fel a szabadság szobrát. Hatalmas ünnepség keretében avatták fel a szobrot 1886 október 28.-án, amikor is Cleveland elnök hivatalosan felavatta a szobrot és köszönetét fejezti ki úgy Franciaországnak, mint a jelen volt művésznek, aki tizenöt esztendeig fáradozott a szabadság szobra elkészítésén. A Statue of Liberty a világ legnagyobb szobra. A összköltségek mintegy 600,000 dollárt emésztettek fel. A szobor teljes súlya 450,000 font, vagy 225 tonna. A szobor kezében 40 ember fér el, tizenkét embernek lenne helye a fáklyában. 403 lépcsőfok éri el a fáklya végét. A fáklya fénye kalauzolja a hajókat és az Egyesült Államok Világitótorony-szolgálata felügyelete alatt áll. Egyéb érdekes adatok a szoborral kapcsolatban: a szobor magassága a vizszintől a fáklya végéig 301 láb és 3 inch. A kar hossza 42 láb, a kéz 16 és fél láb, a mutató ujj 8 láb, a fej vastagsága fültől fülig 10 láb a szemek közötti távolság két láb 6 inch és a száj szélessége 3 láb. Common Council MEGHÍVÓ A Világ Ipari Munkásai Szervezetének pittsbur g h i tagjai a “Bérmunkás” 29 éves fannállásának emlékére DISZNÓTOROS VACSORÁVAL egybekötött TÁNCMULATSÁGOT rendeznek NOVEMBER 30-án SZOMBAT ESTE, 7 órai kezdettel az Internacional Socialist Lyceum 2-ik emeleti nagytermében, 805-James St. N. S. A zenét elsőrangú cigány- zenekar fogja szolgáltatni. Jegy ára 50 cent személyenként.
