Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-11-09 / 1136. szám

1940 november 9. BÉRMUNKÁS 7 oldal Nem keresett háborús vélemények Nagy divattá vált külömbö- ző egyének véleményét kikérni a háborúra vonatkozólag. Az alábbi egyéneknek a vélemé­nyét nem kérték, de nem is kö­zölnék le, mert bizony akkor a háborút itthon kellene megkez­deni, ha ezeknek a véleménye után kellen, hogy igazodjunk. O. O. Hotfoot, vándor ügy­nök. Kérdés: Mit szólsz a bur- mai ut megnyitásához, nem gon­dolod háborúba visz majd ben­nünket ? Felelet: Várjál csak, ez a burmai ut nem valahol a sötét Ázsiában van? Még arra nem jártam, pedig már sók utat pró­báltam meg. Ha szappanra jó piac van azon a vidéken, akkor érdemes érte háborúba menni. Ugyanis én szappant árulok. Joe Windshield Wiper, gaso- lin árusító. Kérdés: Mint min­den szabad amerikai, te is harc­ba mennél a millitarizmus el­len, mely még a munkásokat is egyenruhába kényszeríti ? , Felelet: Nem szólhatok sem­mit, hiszen ezen egyenruha ne­kem és családomnak a megélhe­tését jelenti, ha nem is szere­tem, de nem szállhatok ellene harcba. Bill Ragman, ócskavas keres­kedő. Kérdés: Helyesli-e, hogy Japán részére beszüntetjük az ócskavas szállítást? Felelet: Hát már hogyan kér­dezhet ilyet az ur, hiszen igy is keserves és szűkös a mai jöve­delmünk, és a vas is mint min­den más áru kell, hogy forga­lomba legyen, mert csak úgy tudjuk a kereskedelmet fentar- tani. Wm. Weisenhiemer, egyetemi tanár. Kérdés: Mi a véleménye az angol-amerikai egységről és hajóeladásról? Felelet: A választ az egyetem igazgatósága adja meg. Jud Okie, volt farmer. Kér­dés: Nem-e lázad az otthonok lerombolása ellen, a diktátori hatalmak által? Felelet: Lázadtam, de nem sokat ért, beverték a fejem, ki­zavartak még az államból is. Sokszor nem törődtünk vele, amikor az otthonnak nevezett kunyhóinkat felgyújtották, ta­lán még jobb is volt, hiszen csak a betegség csirái találták ké­nyelmesnek. Mad Bull, indián: Kérdés: Megegyezik-e Roosevelttel, hogy a szerződés és megegyezéseket a vérünkkel meg kell védeni? Felelet: Az apám a big chief azt mondta, de a sápadt arcuak felakasztották érte. Most már nincs semmink, rlincs köztünk Levél a Szerkesztőhöz Igen tisztelt Szerkesztő ur! A New York Times szept. 30- iki számában levelem jelent meg, amelyben a Times szenzá­ciós táviratával foglalkoztam. Ez a konstatinápolyi jelentés részletesen ismertette a ma­gyarországi súlyos helyzetet és beszámolt arról, hogy Teleky teljesen a náci vizeken evez, hogy megmentse a sajá^ bőrét. Ugyanazon a napon a Népszava két pesti kábelt adott le, az egyikben Teleky megköszönte azt a támogatást, amit az ame­rikai magyarságtól kapott, a másikban a Népszava kivonato­kat közölt Telekynek a kolozs­vári beszédéből, ahol kenyeret és jogegyenlőséget Ígért min­denkinek felekezetre és nemze­tiségre való tekintet nélkül. Le­velemben ezek után megállapí­tom, hogy az amerikai magyar­ság kezd rájönni arra, hogy a magyar nép odaát teljesen a ná­cik kezébe került. Végül a kö­vetkezőket írtam: “Van itt is magyar náci ebben az ország­ban, akik a németek fizetett ágensei, de ezeket az itt élő ma­gyarok -nagy többsége, megveti. Mert egyetlen reményük azonos minden kis nép hitével, hogy a nácikat szét fogják zúzni és ak­kor azok akiket ma üldöznek uj életet kezdhetnek.” Erre a levélre, a Times okt. 23-iki számában Kerekes Tibor ur az Amerikai Magyar Szövet­ség titkára felháborítóan szem­telen és hazug támadást inté­zett ellenem. Először is megálla­pítja, hogy nekem nincs jogom a magyarok nevében Írni, mert erre nincs megbízásom, majd igy folytatja: “But most disturbing is that insinuation contained in the let­ter, which speaks of ‘Hungarian nizism this country who are paid agents of the Germans”. We fell that this general accusa­tion hurts the good name and loyalty of every American Hun­garian, and therefore we repu­diate the statement of your in­former in the name of common decency.” Azaz Kerekes Tibor ur vak­merőén meghamisította cikke­met, mert először is én soha se­hol a magyarság nevében fel nem léptem. Én tudom, hogy nekem ehhez ép olyan kevés­bé van jogom mint pl. Kerekes Tibornak. Másodszor pedig a nevezett titkár ur elhagyta az én Írásomnak a legfontosabb ré­szét, amelyből csak azt a részt közölte, amelyben én megálla­pítottam, hogy a magyarság tá­borában akadnak nácik, de “eze­ket az itt élő magyar nép NAGY TÖBBSÉGE megveti”. Hol itt az általánosítás Kerekes ur ? Van egy magyar mondás: Akinek nem inge ne vegye ma­gára. Kerekes ur, aki itt a ma­gyarságból él — megvédte a ná­cikat. Én nem tudtam, hogy a Magyar Szövetség fizetett al­kalmazottja náci. Én azt hittem, hogy ő mint egy állítólagos ko­moly magyar szervezet titkára abból a magyar többségből va­ló, amely megveti a nácikat. Zá­radékul kérdem: adott e a Ma­gyar Szövetség utasítást arra a fizetetett titkárának, hogy vakmerőén szöveg hamisítással a nyilvánosságot félrevezesse? Tisztelettel Havas Emil, volt főszerkesztő. megegyezés, a nagy sápadt arcú chief elkésett. Harlani bányász. Kérdés: Hajlandó volna-e az amerikai életmódért harcolni ? Felelet: Igen, mi már harcol­tunk is, és még készen vagyunk, de a gangszterek sokkal erőseb­bek és sok szövetségesük van a politikusok között. Ford munkás. Kérdés: Nem-e korbácsolja fel a véredet az a zsarnokság, elnyomatás, rab­szolgaság, melyben a diktáto­rok tartják a munkásaikat? . . . Mi az, nem értette a kérdést . . . miért nem válaszol? Felelet: Nem tudom kihez van szerencsém. Nagyon sok kém működik nemcsak a gyá­runkban, hanem az otthonaink­ban és egyesületeinkben is, igy legjobb hallgatni. Vi. Hütőház fiókok bérlete lényege­sen segíti a farmereket Egy uj lehetőség nyílt meg a farmerek számára, ami ren­geteg idő és pénz megtakarítást jelent. Az uj hűtőkészülékek ép oly forradalmi újítást jelente­nek, mint valamikor az elektro­mos lámpa, az arató gép, az ön­működő fejőgép stb. A hűtőké­szülékeket mintegy fél millió farmer fogja igénybe venni eb­ben az évben de a készülék beve­zetése napról napra sokszorozó- dik. Minden kétséget kizáróan, jelenthetjük, hogy az élelem fa­gyasztó fiókok nem egyköny- nyen fognak kimenni a divatból. Az uj módszer alig tiz eszten­dős és még mindig van négy állam, ahol nem ismerik. Mind­amellett, a központi hütőházak a farmer vidékeken egyre más­ra szaporodnak és a legtöbb he­lyen lelkesedéssel fogadják, mert praktikus, egyszerű s úgy időt, mint pénzt takarít meg. Fiók-bérlet alapon működő hütőházakat először 1930-ban kedztek épiteni. Az első évben 100 hütőház épült. 1938-ban már 1,269 hütőházat állítottak fel a következő évben számuk 1861-re emelkedett és a folyó év júliusában 2780 hütőház szolgálta az ország farmereit a külömböző vidékeken. Ezen ada­tokat a Földművelési Miniszté­rium hozta nyilvánosságra. A telepek fele hat államban összpontosul, három az észak- nyugati államokban és három az észkai-középnyugaton. Iowa- ban találjuk a legtöbb fiókos hütőházakat, 450 hütőházzal, aztán következik Washington 325 teleppel; Wisconsin és Min­nesota egyenként 275 teleppel bir, Oregonban 223 van és Ida- hoban 100. Júliusig egyetlen te­lep építését sem jelentették a következő államokból: Kentuc­ky, South Carolina, Maine és Rhode Island. A legújabb ada­tokból az is kitűnik, hogy a hütőházak 14 százaléka koope­rativ alapon működik. Eddig a hús konzerválása ját­szotta a telepeken a legfőbb szerepet. Ez bizonyára annak tudható be, hogy a zöldségek és gyümölcsök előzetes prepa­rálása több gondot és munkát igényel (mielőtt a hűtőbe kerül­het) és ennélfogva a hűtések több pénzt emésztenek fel. A legtöbb farmer vág a csa­ládja számára marhát, disznót, és szárnyasokat. A hütőházak még a vágóhídi munkát is el­végzi. Egyébként az eljárás igy alakul: A farmer bérel egy “fiókot” a hütőházban, amely farmjához legközelebb esik és ezért átlag egy dollárt fizet ha­vonta. Értesíti a hütőházat, hogy le akar vágni egy hízott borjut. A hűtőházi ember kijön a farmra és levágja az állatot. A farmer $1.25 fizet állaton­ként a vágásért, de a szállítást a hütőház végzi. A levágott ál­latot előbb 34-36 fokos hideg kamrába tartják, majd felvág­ják a farmer kívánsága szerint és a husdarabokat nedvesség­mentes papirosba csomagolva és jelző lapokkal ellátva (dátum, farmer neve, cime, stb.) egy olyan kamrába helyezik ahol a farmer bérelt “fiókjába” kerül a hús állandó raktározásra, il­letve oly célra, hogy bármikor rendekezésére álljon. Mindent összegezve, ez a metódus hallat­lan előnyt jelent a farmer szá­mára, mert saját maga által nevelt állat húsát élvezheti és rendkívül olcsó áron az év bár­mely szakában. Zöldségfélét és gyümölcsöt egyszerűen le kell szállítani a hütőházba és ott intézik el a többi munkálatokat. Igen ám de ily módon a hűtés sok pénz­be kerül, mivel a zöldségféléket és gyümölcsöket előbb elő kell készíteni a hűtésre. Ha a far­mer saját maga intézi a mo­sást, tisztítást, becsomagolást, stb. úgy természetesen a hűtő­házi kiadások lényesen csökken­nek. A Földmüvelésiügyi Mi­nisztérium többek között a kö­vetkező előnyöket emeli ki: A gyors hűtés révén az éle­lem természetes ize nem vész el. Nem kell többé kannázni és ezzel kapcsolatos munkákat vé­gezni. Az állat levágása és feldara­bolása az év bármely szakában történhetik. A vágást és hűtést szakem­berek végzik és ily módon sok­kal kevesbb anyag megy kár­ba. Persze az előnyök mellett esetleg hátrányokról is lehet szó. Például, ha a hütőház mesz- sze van a farmtól, úgy bajos dolog egy egy darab husért ^ hütőházba szaladni. Ha nagyobb husdarabokat, vagy nagyobb mennyiségű zöldséget, vagy gyümölcsöt hoz haza a farmer és nincs hütőkészüléka, úgy ba­jos neki az élelmet elrakni. Common Council A NAGY TÖKE HÁZISZOL- GÁJA Hiíler-MussolinkSztalir» bandi­ta uralom merénylete háború Görögország ellen. Tudja ön, hogy Most Szom­baton este a Bérmunkás new yorki ünnepélyén SZIGETI JÓZSEF a nagyhírű cigány­prímás zenekara szolgáltatja a tánc zenét! Belépő jegy csirkevacsorával együtt 75c.!

Next

/
Thumbnails
Contents