Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-10-12 / 1132. szám

1940 október 12. BÉRMUNKÁS 5 oldal Elmélet és gyakorlat az osztályharcban , Bevezetés B-y munkástárs kérdéseire. — III — AZ ÁLLAMHATALOM MINT ERŐSZERV A munkásmozgalomban keve­sen vannak, akik kételkedné­nek az államhatalom erőszak szerepén. Azonban vannak, akik még mindig vallják, hogy az államhatalom a tényleges, vagyis a pozitív hatalom. En­nek a feltevésnek helyetelnsé- géről viszont, könnyen meggyő­ződhet bárki is, csak mélyebben tekintsenek az erőszakosságok indokaira. Eléggé beigazolt az a tény, hogy az államhatalom nem más, mint osztályhatalom. A szervezett kapitalista osz­tály, erőszak szerve.. Amig le­hetséges hitegetéssel, vesztege­téssel és egyéb furfanggal, lát­szólagos megelégedésben tarta­ni a dolgozókat, addig nem nyúlnak az erőszak eszközéhez. De mihelyst a dolgozók harcias megmozdulása alapjában veszé­lyezteti az uralkodó osztály ér­dekeit, azonnal készek az erő­szak minden eszközét igénybe venni. Miután a dolgozók nagytöbb­sége helytelenül szervezkedik és érdekeinek védelmét vezérek­re bízza, azzal csak enyhíti az ellene felhasználható erőszak igénybevételét. Először mert ve­zérei tárgyalásra, egyezkedésre bírják és ezúton csökkentik mi- litáns megmozdulását, másod­szor mert a szerződésekkel ele­jét veszik a tömeg megmozdu­lásoknak és végül mert a vezé­rek által uralt szervezett töme­geknél, hiányzik az osztálytu­dat, az összetartás erejének is­merete. Ha aztán sérelmeik a türhetetlenségig tornyosulnak és sztrájkra határozzák magu­kat, annak gyakorlati kivitelé­re a vezérektől kell engedélyt kérniük. Ellenkező esetben tör- vénytelenitik a sztrájkot és azonnal éreztetik az osztályerő­szak szervezett hatalmát. Az Egyesült Államokban pél­dául tapasztalhatjuk, hogy az uralkodó osztály elodázza az erőszak alkalmazását, ameddig képes enyhébb eszközökkel tü- relmességre inteni és 'szolgaság­ban tartani a dolgozókat. Ezen a szabályon nem változtat az sem, hogy itt-ott előfordulnak összecsapások. Általánosságban még nem nyúltak önkényesen a módjukban álló erőszakhoz. Nem is volt okuk eddig, mert hiszen a gazdasági megtorpa­nás elején, az NRA segítő esz­közével engedelmességre szorí­tották az egyre elégedetlenkedő munkás tömegeket. Mivel azon­ban céljukat nem érhették el teljesen és érdekeiket még min­dig veszélyeztetve látták, az NRA kék sasát a felhőkbe röpí­tették. Utána elővették az ábc többi betűit és egymásután le­nyelették a dolgozókkal. Ezek közül a WPA volt az a szalma, mellyel a munkanélkülieket sze­rették volna jóllakatni, azon­ban nagyon sok gyomor korog tőle még ma is. Mind az a reform, amellyel a politikai adminisztráció kedves­kedett, abszolút a gazdasági kényszer hatása alatt tette. Látszólag a munkások érdeké­ben cselekedett, azonban alapo­sabban boncolva a cselekvés okait, rájövünk a háttérben lap­pangó kényszerűségre. Mert hi­szen amióta a Wagner munkás- védelmi paragrafusok törvény­erőre emelkedetek, a dolgozók forradalmisága alább ereszke­dett. Végig tekintve az egész vonalon, tapasztalhatjuk, hogy a szervezkedésre a hajlam egy­re jobban csökken. Nem azért mintha a törvényes védelem, mint munkaidő és bér szabály­zó törvény rózsás állapotokat teremtett volna, hanem a felü­letesen gondolkodó és osztálytu­dat hiányában a dolgozók nagy­többsége abban reménykedik, hogy minden további harc nél­kül, lassanként több enged­ményhez jut. Ezt a helyzetet termtette az uralkodó osztály, jól felfogott érdekében. Az államhatalom eszköze volt ebben is és akara­tának, jól szervezett gazdasági erejének az igazolása. Valószí­nű, hogy több enyhe intézke­dést emelnek még érvényre, mert a közeljövőben nincsen ki­látás forradalmi megmozdulás­ra. Legalább is, nem ebben az országban. Viszont amig szél­csend van, addig a gazdasági erővel rendelkező uralkodó osz­tály nem bolygatja az ügyet. A jelenlegi honvédelmi készülődés alatt sem feledkeztek el, olyan intézkedésekkel ámítani a dol­gozókat, mellyel egy csapásra leszűrték az elégedetlenség ki­forrását. Törvényes intézkedés gondoskodik, a bevonuló ifjú­ság elhelyezéséről, visszatéré­sük alkalmával. Aztán, hogy mennyire foganatosítják ezt az újabb intézkedést, az a jövő tit­ka. Illetve, mindent a gazdasá­gi helyzet parancsoló szüksége szerin^ intéznek el. A HÁBORÚZÓ ÁLLAM Ma már alig akad még a re­form szocialisták között is egy, aki tagadná, hogy az államok külpolitikáját a kapitalizmus gazdasági érdeke határozza meg. Tehát annál inkább nem számíthatunk ellenvetésre eb­ben a kérdésben, osztálytudatos munkások között. Például mik az indítékai az Egyesült Álla­mok háborús készülődéseinek ? Talán mert az állam humaniz­musa sarkalja a nagy tőkét, hogy végre védelmébe vegye a nácizmus vassarka alatt gör­nyedő népeket? Dehogy! Ezt csak ámításra és kedvező hatá­sú jelszónak használják. A tény letagadhatatlanul igazolja azt, hogy a tőke külföldi befekteté­sei elvesztésének veszélye sar­kalja az államot. Az állam kü­lügyminisztere, Mr Hull azért intézett Japánhoz jegyzéket a legutóbb, mert a francia indo­kínai gyarmatok megszállásá­val az Egyesült Államok kapi­talistáinak az érdekeit Japán veszélyeztetj. Értsük meg. Gaz­dasági érdekek veszélyéről van szó és nem pedig politikairól. A jegyzéknek nyomatékot az­zal is adtak, hogy vesztegzár alá helyezték a Japánba szálli- ltandó vasat és egyéb gazdasági szükségletet. Ezzel is gyöngítik az annyira elhatalmasodó ver­senytársat. Mikor már ez nem bizonyul elégségesnek, akkor majd a fegyver . erején szerez­nek érvényt akaratuknak. Az összecsapás eredménye nem le­het kétséges előttünk, Hiszen ennek az országnak, szinte ki­meríthetetlen a természeti kin­cse és az azokat kitermelő dol­gozók testileg és szellemileg meg vannak gyúrva, tehát be­lülről sincs mitől tartaniuk. Egyelőre tehát nagyon jól megy dolguk, van nyersanya­guk bőven. Vannak elegen a fel­dolgozáshoz. Vannak mundérba és ágyutölteléknek is elegen. A munkásosztály tudatlan belenyugvása az állami intéz­kedésekbe még inkább igazolja, hogy gazdasági erő hiányában van. Az államot gazdasági erők hajtják cselekvésre. Ebből kö­vetkezik, hogy egyik oldalon a nagy többség hordja a gazda­sági társadalom minden terhét, szolgáltatja a termeléshez szük­séges energiát. A másik olda­lon a kisebbségi csoport, ural­ja a termelés eszközeit és élve­zi a termelt javakból fakadó jö­vedelmet. Szervezett gazdasági ereje hatalmával irányítja a termelés és szétosztás művele­tét, a társadalom egész közéle­tét, jogi és közigazgatási rend­szerével. Szabó Ervin “A tőke és mun­ka harca” könyvében Írja, hogy “a gazdagok nem azért gazda­gok, mert urai az államhata­lomnak, hanem azért urak az államban is, mert gazdasági ha­talmuk van. Nem azért gyarap­szik vagyonuk, mert befolyásu­kat az államra és törvényhozás­ra gyümölcsöztethetik. Ez ma­gában nem elég. Az állam nem termel, pedig, mint tudjuk, vég­eredményben csak termelés ut­ján lehet haszonra szert tenni. A törvényhozás urainak is, a gazdasági versenyben való fö­lényük ad erőt az állam uralmá­ra, s ha ezt kihasználják is gaz- gasági helyzetük erősítésére; nem az erőszaknak, hanem a termelés eszközei feletti rendel­kezésnek köszönhetik hatalmu­kat. A politikai hatalom is a gazdasági erőviszonyok függ­vénye. Erőszakkal nem lehet uj gazdasági rendet teremteni.” ÁLLAMI ERŐSZAK Csak természetes, hogy amig a társadalomban nem mutatko: zik ellenszegülés az állami ren­deletek iránt, addig az állam nem nyúl az erőszakhoz. Arról is meggyőződhetünk, hogy ak­kor sem alkalmazza a hatalmá­ban levő erőszakot, amig a dol­gozók az iparokban, csöndes megnyugvással felülről várják életviszonyaik javulását. Azon­ban az erőszak hatása attól függ, hogy mennyiben szerve­ződött a munkásosztály gazda­sági ereje. Ha képesek elég erőt felmutatni és osztálytudatuk folytán összetartanak, akkor a győztes bizonyára nem az ál­lamhatalom, hanem a dolgozók lesznek. Előfordulhat az is, hogy mielőtt a munkásosztály elérné erejének forradalmi szer­vezetben való összevonását, bi­zonyos ürügy leple alatt az ál­lam hajszát indít a forradalmi élcsapat ellen. Ez megtörténhe­tik olyan kivételes alkalmakkor, mint háborús helyzetben stb. Azonban célt általa nem érnek el. Visszavethetik bizonyos időre a forradalmi haladást, de egé­szében nem tartóztathatják fel. Ami Európában történt és tör­ténik, vagy történni fog, nem marad fenn örökösen.- Erősza­kon, vagy azzal nem lehet uj gazdasági rendet teremteni, amint Szabó Ervin írja és amit magunktól is megtanultunk az utóbbi negyed században. Való­színű, sőt bizonyos, hogy lesz­nek állami rendszerek kilendü- lései, az európait követőleg. Lesznek többszörös és rendsze­res jogfosztások. Ebben az or­szágban is ahol élünk. A fegy­verkezés és hadviselés alapjá­ban ingatja meg a kapitalista termelés rendszerét. Mind töb­bet és nagyobb mértékben ra­bolja el a dolgozók szükséglete­it. Tehát lesz még hangos ki- fakadás itt is. Jelenleg a fasizá- ló kapitalizmus érvényesíti az akaratát, a dolgozók pedig szol- gailag teljesitik a parancsot. De csüggedésre nincs okunk, mert ami még ma lehetetlen­nek tűnik fel, vagy bizonytalan­nak, az holnap esetleg megva­lósul. Számíthatunk a dolgozók felébredésére, hogy végül is megunják eddigi bolonditásu- kat és csatlakoznak osztályuk szervezethez, A VILÁG IPA­RI MUNKÁSAI EGY NAGY GAZDASÁGI SZERVEZETÉ­HEZ. (Következőleg az állam- hatalom elleni harcról lesz szó.) 1.500 MILLIÓ DOLLÁR Egy munkás ember, aki dol­gozik és heti 50 dollár fizetése van, egy esztendőben 2.600 dol­lárt keres. Most fogalmat alkot­hatunk, hogy micsoda összeg az 1500 millió dollár*. Ezzel az összeggel, helyesebben külön- külön enn^i vagyonnal három amerikai család rendelkezik. A Du Pont, a Mellon és a Rocke­feller családok. Ezt jelentette a napokban a részvényeket vizs­gáló állami bizottság. A jelen­tés utal arra is, hogy az ame­rikai nagyvállalatokban tekin­télyes számmal vannak külföl­di érdekeltségek. FELÜLFIZETÉSEK október 5-ig: J. Varga, Pittsburgh ....... 1.00 J. M. New York ___ .25 D. Maylak, Bridgeport . ..10.00 Verner, Beck, Chicago .... 5.00 Mrs. Bodnar, Brooklyn .... 1.00 St. Leleszy, New York .... 1.00 Sam Ellis, Detroit ................50 IWW csop. New York .....20.00 J. Fejti, New York ........... 1.00 F. Pusztay, Cleveland ........... . 1.25 J. Herczeg, Cleveland ........ .15 Mrs. Wm. Berkovits, Clev. 1.00 NYUGTÁZÁSOK előfizetéseket küldtek okt. 5-ig G. Rauch, Akron .................. 3 M. Stefanko, New York....... 1 J. Policsányi, Triadelphia .... 5 A. Kucher, Pittsburgh ......... 3 G. Scherhaufer, Cleveland ...17 M. Vlasits, New York ......... 1 J. Feczkó, New York ........... 3 L. Lefkovits, Cleveland ....... 1 Sam Ellis, Detroit ................. 1 J. Nemeth, New York ..........' 1 G. Nagy, New York ........... l A. Doszpoly, Cleveland ......... l M. Pilcsuk, Cleveland ........... 1

Next

/
Thumbnails
Contents