Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-10-12 / 1132. szám

Az Insurance Department feloszlatta a MunkásBetegsegélyzőSzö- vetség NewYork állami osztályait

A ROSSZ PÉNZÜGYI HELYZETÜK MIATT NEM KAPTAK ENGEDÉLYT NEW YORK ÁLLAMBAN.

A Bérmunkás olvasói előtt még élénken ismeretes a Munkás Betegsegélyző Szövetség ügye. Ezen intézmény szépen virágzó egyesület volt, mindaddig mig demokratikus munkás irányítás alatt, kizárólag az össztagság érdekében intézték az ügyeket. Mikor aztán Vitális Boldizsár a saját egyéni érdekeinek megfelelőig akarta az intézményt átformálni, az össztagság kivágta onnét és Somló Lipótot tette a helyére, abban a reményben, hogy ezzel a lépéssel megmentették az intézményt az össztagság érdekeinek.

Ez a remény azonban végtelenül súlyos csalódást jelentett az össztagság részére, mert Somló Lipót, nemhogy helyre akarta volna hozni Vitális által elkövetett hibákat, hanem a hatalmi lázban megkábulva az egész intézményt a tönk szélére juttatta. Azokat az egyéneket akik romboló intézkedéseit kritizálni merték, egymásután zárta ki az egyesületből, mindaddig, amig az ohioi Insurance Department rá nem parancsolt és az összes kizárt tagokat teljes jogaiba helyeztette vissza. Ezen ügynek a költségei jó néhány száz dollárba kerültek a Szövetség tagságának már eddig, és a birósági intézkedés folytán ezután még jóval többe kerülhet.

Hiába figyelmeztettük Somló Lipótot a buta Intéző Bizottságával, hogy a biztosítási törvények alapján nem lehet tagokat vélemény nyilvánításért az egyesületből kizárni. Az egész Intéző Bizottságban csak egyetlen egy tag szavazott a kizárások ellen. A többiek mind bedőltek Somló Lipót érvelésének és ráütötték a pecsétet a romboló munkára, melynek egy másik részlete fejeződött be most New York államban, mint arról a Szövetség egyik tagja bennünket értesített.

Ugyanis abban az időben midőn a clevelandi tagokat a Szövetségből kizárták, a new yor- ki első osztály a biztosítási törvények alapján melléjük állt és visszahelyezésüket követelte. Az Intéző Bizottság nem vette figyelembe az első osztály követelését az Összetartás lapban helyet az első osztály véleményének egyáltalában nem adott, ezért az első osztály tagjai havi bulletint adtak ki, “Egyetértés” cim alatt, és ebben modták el véleményüket az Intézőség intézkedései ellen.

Ezért az első osztály elnökét

és titkárát minden további nélkül kizárták az egyesületből, hosczu éveken át befizetett biztosítási dijaikból egyetlen centet sem adtak nekik vissza és ajánlott levélben tudatták őket, hogy a Szövetségben minden jogaik megszűntek. Amidőn az első osztály ezen intézkedésüket nem vette figyelembe és tiltakozott, az egész osztályt felfüggesztették. Ezt megelőzőleg kitudódott az is, hogy a Szövetségnek New York államban engedélye nincs és soha nem is volt. De nem olyan legény Somló Lipót, hogy ilyesmitől megijedne, nagy ügyvédet fogadott persze a Szövetség pénzén, majd az elintéz mindent. Most aztán kiderült az, hogy a nagy ügyvéd jó néhány száz dollárért csak annyit ért el, hogy a New York Állami Insurance Department másfél évre kitolta a döntést ebben az ügyben.

A múlt hét folyamán történt meg a végleges döntés a new yorki ügyben, melynek értelmében az Insurance Department a Munkás Beteg'se- gélyző Szövetség összes New York állami osztályainak működését beszüntette. Megállapította azt, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövetségnek pénzügyi helyzete nem megfelelő arra, hogy New York államban működését megengedjék. Az összes osztály-titkároknak eskü alatt kell aláírni, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövetség részére többé havi dijat nem kollektál- nak be.

Ezen intézkedés folytán a New York államban lakó tagok csak saját maguk küldhetik be a saját havidijukat azon más állambeli osztályhoz, ahová majd áthelyezik őket, de semmiféle egyleti működést nem tarthatnak fönt. Ha betegek saját maguknak kell az orvost fizetni nem úgy mint azelőtt, és a betegsegély nagy része orvosi költségre megy rá.

Ilyen körülmények között, csak érthető, hogy a tagság nagyobb része keresi az utat,- hogy másik egyesületbe csatlakozzanak be, és ugyanakkor követeli vissza az engedély nélkül biztosítási összegeget kollektáló Munkás Betegsegélyző Szövetségtől az eddig befizetett pénzüket. Ezen ügyet élénk figyelemmel fogja kisérni az egész amerikai magyarság, mert ez az első eset, amikor egy országos magyar egyesület valamelyik államban működő osztályait ilyen okok folytán oszlatják fel.

Mit tegyenek az egylet nélkül maradt tagok? Hogyan lesz lehetséges a hosszú éveken át a Munkás Betegsegélyző Szövetségbe befizetett biztosítási ösz- szegeket megmenteni? Mi a helyzete a más államokban levő Szövetségi tagoknak a jövőt illetőleg ? Mindezekről és más egyébb szenzációs egyleti hírekről lesz szó a Bérmunkás következő számaiban. Hívja fel már most az egyleti tagok figyelmét, hogy a saját érdekükben olvassák a Bérmunkást.

Egyleti Figyelő.

Kinek a tengelye tört össze?

(B-y) Alig ' múlt egy éve, hogy a Sztálinisták éktelen lármát csaptak, amely szerint a Sztalin-Hitler paktum egyik fő eredménye volt a német-olasz- japán “tengely” összetörése.

A másik fő eredménye a világbéke biztosítása volt.

Tagadhatatlanul szép két fő eredmény. Ezek mellett ellehetett hallgatni azt a kölcsön ősz- szeget, amit Hitler Sztálinnak adott.

Mi azt mondtuk, hogy Sztálin pont az ellenkezőjét érte el a paktummal, mint amit állít és amit csak a legvakabb Sztálinisták vettek be.

Ami azt illeti, hogy a világháború vagy pedig a világbéke nyert-e teret a paktum után és annak következtében, azt a paktumot követő ÓRÁK és NAPOK eseményei kimutatták. Azután a következő hónapok eseményei végérvényesen bebizo- nyitották, hogy még Oroszország sem tudott békében maradni, annál kevésbé más országok.

Azonban az “Anti-Komin- tern” tengely kérdése — hát az más dolog. Értsük1 meg ezt a “tengely” kérdést és Sztálint.

Sztálin szigorúan eltudja választani Szovjet Oroszországot a “Komintern”-től, magyarul a Kommunista Internacionale-tól. Bár a “Komentern”-nek kutyakötelessége a Szovjet-Oroszor- szág segítségére sietni, ha az veszélyben van, de a Szovjetnek nincs ilyen kötelezettsége a Komintern-nel szemben. Hagyjuk annak a firtatását egyelőre, hogy Sztálin mennyire gondol a saját bőrére és hatalmára, amikor Oroszország védelméről beszél. Elvégre az angol uralkodó osztály sem azt mondja, hogy a “mi bőrünket védjétek meg ti ausztráliai és angol munkások”.

Szóval, ahogy mondtuk Sztálin szerint Oroszországnak és a külömböző országok kommunista pártjaiból álló Internaciona- lenak semmi köze sincs egy máshoz— ha az Internacionale

vagy annak egyik része van bajban.

A paktum és az azt követő sztálini örömujongás ezt világosan láthatóvá tette. A Sztálinisták ugy-e bár a fasizta- tengely összetörését állították oda szemfényvesztésül. A tengely állott Németországból, Olaszországból és Japánból. Az pedig köztudomású minden újságolvasó előtt, hogy ennek a tengelynek a többek között két célja volt. Az egyik és a LEGSÜRGŐSEBB, A LEGFONTOSABB célja volt a kommunista mozgalom összetörése és lehetetlenné tétele a saját országukban és a szomszédos területeken. A másik célja Oroszország ellen irányult.

Oroszország ellen nem főleg azért irányult, mert ^ztalinék kommunistáknak nevezik magukat. Anglia, Franciaország stb. nem voltak kommunisták, mégis halálos ellenségeknek tekintette a tengely őket, ameny- nyiben, minden ország halálos ellensége a többieknek az imperializmus korában. Eszerint Oroszország is. De amint Anglia és Franciaország vagy Németország és Olaszország szövetségre tudtak lépni egymással egy KÖZELEBB ESŐ veszéllyel szemben, épp úgy Németország szövetségre tudott lépni Oroszországgal a köze- lebbnek tartott angol veszély ellen “nem zárta ki a paktumot Sztálinnál és a háborút a kapitalista Anglia ellen, ép úgy Sztálinnál nem zárta ki a paktumot Hitlerrel, az a tipikusan Sztálini fölfogás, hogy a “fas- zimus ellen meg kell védeni a burzsoá demokráciát”.

Miért ? Mert mindakettőnél a legfontosabb dolog a saját uralmuk föntartása volt.

Amikor Sztálin a paktum fölött örömtáncot járatott a kulijaival, amivel a német-olasz- japán tengelyt összetörte, akkor a tengelynek ama irányára gondolt, amelyik Oroszország esetleges megtámadását célozta. És ebbén bizonyos fokig igaza volt. Ugyanis, ha Hitlernek

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio

OF THE WORLD / under the Act of March, 3, 1879

VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 OCT. 12 . V NUMBER 1132 SZÁM