Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-07-06 / 1118. szám

Ujjlenyomatozni fognak minden

idegent

FASIZTA TÖRVÉNYKEZÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

A hitlerizmus szelleme ugylátszik, hogy világhódító utján elérkezett az Egyesült Államokba is. Roosevelt elnök aláírásával törvényerőre emelte az idegen ellenes törvénytervezetet. Mint már többször irtunk erről, ennek értelme szerint, minden 14 éven felüli egyénnek, aki nem polgára az Egyesült Államoknak, jelentkezni kell a hatóságoknál, ahol ujjlenyomatozni fogják mint a kriminális egyéneket és megfi-«-----------------------------------------gyelés alatt lesznek, persze ahogyan mondják csak a rendkívüli helyzet idejére.

A lakás változtatásukat azonnal jelezni kell az ujjlenyoma- tozott idegeneknek, mert ha ezt elmulasztanák, akkor a törvény értelmében 100 dollár pénzbüntetésre és 30 napi börtönre ítélhetők. A törvénynek azonban sokkal szigorúbb módozatai vannak arról, hogy mit nem szabad tenni az idegeneknek, ami között megtaláljuk még azt is, hogy az idegennek milyen nyilatkozatokat nem szabad tenniük, és a büntetések a törvény megszegése esetén ezer dollár pénzbüntetéstől tiz évi börtönbntetésig terjednek.

Most aztán megfog kezdődni az idegenek zaklatása és amint jelentik 3 és fél millió idegennek kell regisztrálni. A törvény 60 napon belül erőre lép és aztán egy bizonyos időn belül mindenkinek jelentkezni kell. A törvény magyarázatánál azonban nagyon kitűnik a lóláb, hogy elsősorban az értelmes munkásmozgalmi elemek ellen akarják alkalmazni. Mert ha csak a kémkedés ellen számítanák a törvényt életbe léptetni, akkor mindenkit ujjlenyoma- toztatni kellene és elsősorban a Wall Street háborús uszító bankárjait kellene sorba állítani.

Nézzük csak meg, hogy kik azok az ellenséges idegenek ma Amerikában. A legnagyobb százalékban mind olyanok, akik már az elmúlt háború előtt itt voltak, tehát legtöbben 25 év körüli lakosai az Egyesült Államoknak. Az lehetséges, hogy hanyagságból vagy más okból elhanyagolták polgárjogaiknak megszerzését, de az bizonyos, Hogy nem kémkedési okokból. Tehát ezeknek az egyéneknek a zaklatása a legnagyobb igazságtalanság, a háborús készülődés előkészítése. Hitleréknél a zsidókkal kezdték ezt meg, mig itt Amerikában az idegenekkel kezdik és hogy hol fogják végezni, azt egyelőre még nem lehet tudni.

Sajnos, hogy nagyon hamar bekövetkezett az a helyzet, amikor a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy csakugyan van-e külömbség az áldemokrácia es a nyílt fasizta rendszerek között. E sorok írója a Sztálin féle véres diktatúra óta állandóan azon véleményének adott kifejezést, hogy igenis az áldemokrácia előnyt jelent a munkásosztálynak a diktatórikus uralmakkal szemben. A sajtó- szabadság, szólás, szervezkedés, egyéni szabadság, ugyanolyan éltető kelléke a kulturembemek mint a kenyér. A munkásosztály tömegei ezt nem ismerték eddig föl, most meg már késő ennek felismerése, mert a fasizta szellem hódította meg a világot, mely eltipor minden szervezkedési mozgalmat, a munkástömegeket még a kritikai jogoktól is megfosztja.

Az európai munkásságnak megvolt az alkalma és a szervezete is arra, hogy a fasizmus ellen harcbaszálljon de ezt elmulasztotta, az amerikai munkásságnak pedig megvolt adva a demokratikus joga arra, hogy szervezetét felépítse, de ezt elmulasztotta, igy most tehetetlen az eseményekkel szemben. Ha a munkásosztály tehetetlen volt arra, hogy az áldemokráciát az igazi ipari demokráciává formálja át, legalább annyi ereje kellett volna legyen, hogy megakadályozza azt, hogy az áldemokrácia nyílt fasizta uralommá alakuljon át. Az amerikai munkásság szakszervezetei mindig nyíltabban szegődnek a fasizta uralom mellé, és a milliós tömegek kerülnek fasizta szolgálatba. Ha ezek a tömegek a gazdasági téren megtalálták volna a helyes szervezkedési formát, a világ munkássága nem nézne ennyire szomorú napoknak elébe.

(f.)

Az ipari foglalkozások hanyatlása s a bajok orvoslásának lehetősége

“Az ipari forradalom közismert tény. Elvitathatatlanul beigazolódott, hogy a gépesített munkaszerszám helyettesíti az embert, egyre gyorsabb és folytonos tempóban a munkán.” A fenti sorok olvashatók az IWW “Munkanélküliség és a gép” című füzetében, amely olyan megdönthetetlen tényeket tartalmaz, hogy még a kapitalisták közül«-----------—--------------------------is sokan kénytelenek elismerni, hogy “az egész világ beteg már a fejlődő gazdasági paralizistől, amelynek tünetei nagyon is felismerhetőkké váltak az utolsó félszazadban.” Ezek a tünetek legelsőleg, a munkanélküliségben mutatkoznak és azt kö- vetőleg a felhasználatlanul terpeszkedő üzemek terjedelmében és a népesség szaporodásával aránytalan foglalkozási lehetőségek hiányában.

A TÜNETEK HATÁSA

A Temporary National Economics Committee (ideiglenes nemzeti gazdasági bizottság) legutóbbi kihallgatásain tett vallomások kimutatják a gazdasági erők központosítása és a gép-eljárás folytonos fejlődése közötti szoros kapcsolatot. A kihallgatások megnyitásakor, Dr. T. J. Kreps, a TNEC gazdasági tanácsosa, utalt Dr. Spurgeon Bell legutóbbi tanulmányára, amelynek cime: Foglalkozási bérek és nemzeti jövedelem. (Brookings Institute)

A tanulmány kideríti, hogy az iparokban, az összes foglalkozások 75 százalékát véve tekintetbe, a következőkben mutatkozott fokozott termelési emelkedés 1923-25 és 1938-ban: A gyáriparban 44 százalék, az ásványiparban 98 százalék, vasút vonalakon 44 százalék, villany világítás és erőkifejtésnél 51 százalék, papír termelésnél 55 százalék, gyapot feldolgozásnál 153 százalékkal fokozódott a produktivitási lehetőség.

A HASZON EMELKEDETT

Ugyanakkor a munkabér költség egyformán hanyatlott az egész vonalon ebben a peri ódusban és már 1938-ban elérte a 17 százalékos hanyatlást, az 1923-25 esztendők bérátlagához viszonyítva. A bércsökkenés ilyen méretekben mutatko zott az általános gyári termelésnél és a vasutakon egyaránt, mig az ásványiparban már 46 százalékra emelkedett, illetve csökkent. a produktivitás emelkedésének arányában.

Más szóval, dacára a gyakran emlegetett órabér emelkedés' nek, a tényleges munkabér költ ség a tömegmunkánál hanyatlott a fentebb jelzett arányban. Ez viszont azt jelenti, hogy a

| (Folytatás a 7-ik oldalon)

HÍR szemle

írja: KY..

A MAGYAR munkásokat félrevezető “sötét jövő” egy utóbbi számában valami török, pogányul neki rugaszkodik a francia hitetleneknek. Összehadarja, hogy a szocdemek és többi politikus társaik, a hadvezetőséggel egyetemben, német befolyás következtében az országot náci kézre juttatták. Megnevezi az áruló egyéneket, de óvatosan kerüli a kommunista politikusok árulásait felsorolni. Pedig közismert, hogy azokból is volt fölös számban a képviselő testületben és ezek kardoskodtak a Ieghevültebben a háború megindítása mellett mindaddig, amig Sztalinék le nem paktáltak Hitlerékkel. Midőn azonban a paktum megtörtént, azonnal a háború ellen foglaltak állást és dezertálták az addig általuk is vallott “szent” ügyet. Tehát a ko- munáci politikusok is hozzájárultak a sötét hazaáruló üzelmekhez. Kár ezt letagadni és a tényeket elferdíteni. Abban igaza van, hogy a “francia nép fizet most a tőkés osztály bűneiért”. De ugyanakkor a francia és velük együtt a világ dolgozói vérrel fizetik meg a vezérkövetés súlyos árát, amit a török féle pogány ferdítések is nagyban elősegítenek a sötét jövőben”.

A REPUBLIKÁNUS párt Philadelphiában tartja a cirkuszt, az ország népének bolonditására. Eleven elefántokat vonultatnak fel, az elnöki jelölésre aspirálók nagyított arcképeinek fitogtatásával. Nagy beszédek hangzanak el a háború ellen, a Roosevelt kormány ellen, a nemzeti felkészülés mellett, a farmerok felsegitése és általában minden mellett és ellen, ami nincsen a republikánus párt irányításában. A jelölt aspiránsok kivétel nélkül, valósággal csöpögnek a sok Ígérettől. Szóval az idei cirkuszi gyülekezet semmiben sem külömbözik az előbbiektől. A szavazó polgárságot most is jóllakatják üres ígéretekkel és győzelmük után minden maradna a régiben mindazon ideig, amig a dolgozó tömegek megelégszenek a szecskával.

Mert nem is lehet más megnevezést adni a politikusok ténykedésére. A dolgozók csak szecskához juthatnak, amig sorsuk intézését politikusokra bízzák. Hiszen eléggé beigazolódott, hogy még a legjámborabb sztrájknak is több eredménye van és volt mindenkor, mint a leghangosabb politikai akciónak. Tehát legcélszerűbb és minden tekintetben előnyösebb, érdekeinek és jövőjének biztonsága, gazdasági ipari szervezkedésre inti a dolgozókat. Figyelmezteti a politikai kormányrendszer, a kapitalista termelőmód csődje, hogy osztály szervezetét erősítse minél rohamosabban a munkásosztály. Minden más alakulat érdekei ellen cselekszik, munkája gyümölcséből táplálkozik, aminek csak osztályszervezetének megerősítésével vethet véget.

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio

OF THE WORLD ^ÉfÉ? ander the Act of March, 3, 1879------------------------ -VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 JULY 6 \^ztV') NUMBER 1118 SZÁM