Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-03-30 / 1104. szám

1940 március 30. BÉRMUNKÁS 3 oldal Igaza van Vaszkónak Irta: KOVÁCS ERNŐ A Bérmunkás március 16-iki számában Vaszkó munkástárs válaszol Vizer munkástárs egy cikkére, amelyre ha egészségi okok nem gátoltak volna már magam is megadtam volna a kellő választ, amely a’ól most felment Vaszkó munkástárs, kinek min­den egyes tétele 100 százalékosan megállja a helyét a forrada’mi IWW szempontjából, de különö­sen a'áirom azt a tételt, amely azokat a munkástársakat akiket megszéditett a Sztalin-Hitler szövetség hadisikere (?) — oda utalja ahová valók, a komu- nácik táborába. Mert lehetetlen­nek tartom azt, hogy IWW kö­pönyegbe bújva, mint dugárut a Sztálinizmust csempésszék be a Bérmunkás olvasóinak az agyába. Nem engedhető ez meg még akkor sem, ha a csempész akármilyen régi tagsági kártyá­val rendelkezik is és nem lehet szentimentáliskodni még akkor sem, ha a hamis tant direkt Magyarországról importálja is Fö’dvárv munkástárs, aki ma már tudatosan egy jó csomó forradalmi szósszal nyakon önt­ve igyekszik becsempészni a Hitler-Sztalin féle szent szövet­ség várható eredményét az ál­lamkapitalizmust, mint a fel- szabadulást meggyorsító csoda­szert, mint ahogy tette ezt a március 16-iki számban, ahol 4 hasában keresztül hord össze “forradalmi” szecskát, hogy vé­gül Hitler-Sztalin fé’e államka­pitalizmust “ • . . méreteiben és eredményében is gigászi és si­keresebb lehet mint bármi ami eddig történt a téren”. Tehát Földváry szerint a Hitler-Szta­lin győze’em esetén kialakuló államkaitalizmus lesz a proletá- riátus felszabadításának a cso­daszere. Minden ami történt ed­dig e téren az csak kismiska eh­hez képest, csak az a kár, hogy most nem az államkapitalizmus mellett szó’litja fegyverbe a proletariátust mint tette azt pár héttel ezelőtt az orosz im­perializmus érdekében. Nagyon meglátszik Fö'dváry írásán, hogy az irányvonalát a moszk­vai rádión keresztül szerzi meg és hogy a magyarországi Sztá­linistákkal szoros kapcsolatot tart fenn. Sokkal okosabb do’og az, hogy az ilyen cikkeket ha kell az Író­jukkal együtt a komunácik saj­tójához továbbitsuk mint sem, hogy a Bérmunkás drága és végtelenül kevés he1yéből egy egész oldalt engedjünk át. Ve­lük szemben Vaszkó munkás­társ módszere a helyes, nyílt, szentimenta’izmus nélküli leszá­molás, nem pedig az államkapi­talizmusért való lelkesedés. Az IWW ha'álos ellensége a magán kapitaizmusnak, de nem hajlan­dó mint célt még mint eszközt sem elfogadni helyébe az állam­kapitalizmust. Itt ke’l, hogy belekacsolódjak Zára munkástárs által felvetett kérdésbe, amely úgy látszik nemcsak Clevelandon, de Fish- bein munkástárs cikkéből, látva New Yorkban is probléma. Az IWW nem szokott kitérni a fel­merülő elvi kérdések elől, ha­nem múltjához és szervezeti összetételhez méltóan nyíltan néz szembe a kérdéssel és leszö­gezi a forradalmi álláspontját. Melyik államforma alkalma­sabb a proletárok forradalmo- sitására kérdi Zára munkástárs, a demokrácia e vagy a diktatú­ra ? Az a munkás aki tisztában van a társadalmi felépítéssel, aki olvasta és megértette Marx­ot, valamint az IWW célkitűzé­sét és taktikáját, az a követke­ző tételt kell, hogy felállítsa a proletariátus felszabadulásának és előfeltételeinek,. A munkásosztály felszabadu­lásának a profit rendszer meg­szüntetésének az előfeltétele az, hogy a proletariátus megfelelő Ipari Uniókba legyen megszer­vezve, nemcsak arra legyen ne­velve, hogy milyen utón és esz­közökkel döntheti meg a kapi­talizmust, hanem megfelelő ki­képzést kell kapnia abban is, hogy a kapitalizmus megdönté­se után, képes legyen arra, hogy a termelést tovább vigye. Ha ez a felállítás helyes és pedig min­den IWW-ista előtt helyes, ak­kor adva van a feltett kérdésre a fe’elet is, amely a következő kell, hogy legyen: A munkás- osztálynak a fenti szervezetei­nek a megteremtéséhez nem al­kalmas az a rendszer, amely le­hetetlenné teszi az ipari szer­vezkedést és megfo’ytja a független sajtót, amely elkoboz­za a szólás szabadságot, amely megszünteti a sztrájkhoz való jogot, már pedig a diktatórikus államok a fent felsorolt emberi jogokat mind megszüntették, a munkásosztály szervezkedése ’ehetetlenné van téve, vagy csak titokban nagyon kis térre szoritva, végtelenül hosszadal­mas utón érhető el, rendkívül sok és súlyos áldozatokkal jár, mert a diktatúra kivétel nélkül börtönnel és golyóval némitanak el minden olyan próbálkozást, amely a rendszer megdöntését kíséreli meg­Az úgynevezett demokráciák ma még megadják a lehetősé­gét többé-kevésbbé annak, hogy a proletariátus megtalálja a he­lyes szervezkedési formát, na­gyobb gátakat ma még ez ellen nem emelnek, tehát nyilván va- !ó az, hogy a kapitalista “de­mokráciákba” nagyobb, mérhe­tetlenül nagyobb a lehetősége annak, hogy a munkásosztály forradalmosuljon, de tisztában kell lennünk azzal is, hogy ha ez a szervezkedés már olyan erős, hogy veszélyezteti a kapi­talizmus létét, akkor meg fog­nak próbálkozni a “demokráci­ák” is azzal, hogy elvegyék a szabadság jogokat, de ha addig a munkásosztály kihasználja a lehetőségeket, akkor képes lesz a helyes szervezeteivel ezt a me­rényletet megakadályozni és a jogait megvédeni a szervezett erejével és tovább vinni a küz­delmet a kapitalizmus bukásáig. Ellenben a diktatúrák alatt a szervezet felépítése szinte lehe­tetlen, ott a végtelen durva el­nyomás csak lázadásokat vált­hat ki, amelyeket a diktatúrák hatalmasan kiépített zso'dos erőszak szervei, amely a leg­modernebb harci eszközökkel van felszerelve, könnyen fog vérbefojtani, még siker esetén is ami uj elnyomást eredmé­nyez. Bizonyos az is, hogy a Roose- velt-fé'e reformok, nagyon al­kalmasak voltak arra, hogy a nyomorgó tömegekbe egy ideig azt a látszatot keltsék ,hogy ez a rendszer alkalmas arra, hogy reformok utján sétáljon be a profit mentes társadalomba, ezt a hiedelmet igyekeztek felkelte­ni a kommunista barátaink is, de ma már csak a vak nem lát­ja azt, amit mi elejétől fogva hirdettünk: hogy ezek a refor­mok minden roosevelti jóakarat dacára értéktelenek és csak ad­dig és annyira lesznek érvény­ben amennyire azt a munkások szervezett ereje a kapitalizmus­sal szemben megvédeni tudja. Összefoglalva a dolgot, mind­azok akik azt hiszik, hogy a Hitler-Sztalin szövetség, amely­hez esetleg Mussolini is csatla­kozik, meghódítják Európát, megvalósítják az Európai Egye­sült Államokat, bevezetik az ál­lamszocializmust — amely ép­pen az a munkás szempontjá­ból mint az állam, vagy a ma­gán kapitalizmus — ezt a fából- vaskarikát, hogy az közelebb hoz bennünket a felszabadulás­hoz, azok legjobb esetben naív álmodozók, de semmi esetre sem IWW-isták, mert az az ura­lom amely azután következik, az ipari feudalizmust jelentené, az ipari proletariátusnak a soha el nem képzelt jogtalanságba, szolgaságba és nyomorba való taszítások,1, amelyhez foghatót csak Jack London “Vas pata” cimü regényében ir le. Az IWW harcolt és harcol a kapitalizmus megbuktatásáért, az ipari demokráciáért, a mun­kások felszabadításáért, amely útról nem térhet le és nem dűl­het be azoknak, akik az állam­kapitalizmus, vagy más jelzés alatt a Hit’er-Sztalin szövetség iránti lelkesedést akarják kö­zénk csempészni. “A munkások forradalmositása” Irta: Adler Lajos (Folytatás) A munkásmozgalomban kifej­tett, több mint ötvenéves műkö­désem után, arra a meggyőző­désre jutottam, miszerint a munkásosztály forradalmositá- sára nem alkalmas sem a de­mokratikus, sem a plutokrata uralom; épugy nem, mint a kü- 'önféle nevekkel, címekkel éke­sített munkáspártok. Azok mind jók, a népet, a munkáso­kat egy csoportba szervezni, azokat pártfegyelemre nevelni, de nem forradalmositani. A forradalmositást nem lehet és nem is kell tanítani; valamint, hogy nem lehet erőszakolni. A forradalmositást az önérzet su- galja; természetesen, ahhoz, hogy ez az önérzet a szívbe vé­sődjön, szükséges, hogy a mun­kásosztályhoz tartozó szellemi munkások épugy, mint a fizikai munkások, osztálytudatosságra legyenek nevelve. Meg kell ve­lük értetni, hogy akármilyen vallásu vagy nemeztiségü a munkaadó, a munkásra vonat­kozólag, az nem tesz nála kü- ’ömbséget. A munkahelyen fele­kezeti és nemzetiségre való te­kintet nélkül, egymás mellé ke­rülnek a munkások és egyfor­mán lesznek kizsákmányolva; ennek következtében a munká­soknak is nemzetiség és va'lás- ra való tekintet nélkül, egysége­sen kell szervezkedniök, hogy egyesült erővel harcoljanak a megélhetési jogukért. Azon munkástársak, akik elég intelligenciával bírnak ezen té­nyek megismerésére, máris osz­tálytudatosak és tudják, mely utón kell haladniok, hogy a for­radalomnak akkor, amidőn szük­ség lesz rájuk harcos katonái legyenek. Mindezen által, nem ismerem el azt a feltevést, hogy a mun­kások szervezett gazdasági ere­je egymagában képes lenne megdönteni a kizsákmányolást a tőkés termelési rendszer ke­retein belül. __ Tudjuk, hogy a kizsákmányo­lást a tőke hatalma védi, ame’y hatalomnak a vallás, nemzeti­ség, valamint a politika alkotta fegyveres hadsereg adja az erőt. Ezzel a hatalmas ellenség­gel találná magát szemben a munkások gazdaságilag szerve­zett ereje. A tőke hatalmát csak a forra­dalom dönti le. Más kérdést ké­pez a munkásosztály forrada1- mositása és mást maga a forra­dalom. A munkások forradal­mositása arra az esetre szüksé­ges, ha a forradalom már any- nyira megérett, hogy annak ki­törése elkerülhetetlen. Ebben az esetben, a forradalmositott munkások, mint a forradalom­nak kiképzett hadserege tettre készen áll, tudva hol, mikor, ho­gyan és milyen fegyverrel, esz­közzel kell harcolnia, hogy a tő­kés termelési rendszernek meg­adhassa a kegyelemdöfést, hogy átvehesse az iparra építendő társadalmi rendszert. Ellenben ami magát a forradalmat illeti, az a természet törvényének örö­kös átváltoztatási müve, melyet a tudomány irányítása mel’ett a technika terjedése szabá’yoz és az ipari munkásokra hárít­ja azt a feladatot, hogy az ipar­ra építendő rendszer miként le­gyen felépítve és berendezve­Előre tehát ipari munkások, szervezkedjünk az IWW ipari munkások nagy szervezetébe. Tanuljunk, hogy taníthassunk és csekkedjünk. BUFFALO FIGYELEM! Az IWW konferenciája al­kalmával ápri’is 6-án, vasár­nap a M.T-W. Hall, 186 Sene­ca St. második emeletén TÁRSAS VACSORÁT rendez, műsorral egybekötve. A vacsora kezdete pontosan este 7 órakor. Jegy ára 25 cent, amiben benne van a va­csora ára is. Nagyszerű vacsora lesz fel- szo’gálva. Mindenkit szívesen lát a A rendezőség.

Next

/
Thumbnails
Contents