Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-03-30 / 1104. szám
1940 március 30. BÉRMUNKÁS 3 oldal Igaza van Vaszkónak Irta: KOVÁCS ERNŐ A Bérmunkás március 16-iki számában Vaszkó munkástárs válaszol Vizer munkástárs egy cikkére, amelyre ha egészségi okok nem gátoltak volna már magam is megadtam volna a kellő választ, amely a’ól most felment Vaszkó munkástárs, kinek minden egyes tétele 100 százalékosan megállja a helyét a forrada’mi IWW szempontjából, de különösen a'áirom azt a tételt, amely azokat a munkástársakat akiket megszéditett a Sztalin-Hitler szövetség hadisikere (?) — oda utalja ahová valók, a komu- nácik táborába. Mert lehetetlennek tartom azt, hogy IWW köpönyegbe bújva, mint dugárut a Sztálinizmust csempésszék be a Bérmunkás olvasóinak az agyába. Nem engedhető ez meg még akkor sem, ha a csempész akármilyen régi tagsági kártyával rendelkezik is és nem lehet szentimentáliskodni még akkor sem, ha a hamis tant direkt Magyarországról importálja is Fö’dvárv munkástárs, aki ma már tudatosan egy jó csomó forradalmi szósszal nyakon öntve igyekszik becsempészni a Hitler-Sztalin féle szent szövetség várható eredményét az államkapitalizmust, mint a fel- szabadulást meggyorsító csodaszert, mint ahogy tette ezt a március 16-iki számban, ahol 4 hasában keresztül hord össze “forradalmi” szecskát, hogy végül Hitler-Sztalin fé’e államkapitalizmust “ • . . méreteiben és eredményében is gigászi és sikeresebb lehet mint bármi ami eddig történt a téren”. Tehát Földváry szerint a Hitler-Sztalin győze’em esetén kialakuló államkaitalizmus lesz a proletá- riátus felszabadításának a csodaszere. Minden ami történt eddig e téren az csak kismiska ehhez képest, csak az a kár, hogy most nem az államkapitalizmus mellett szó’litja fegyverbe a proletariátust mint tette azt pár héttel ezelőtt az orosz imperializmus érdekében. Nagyon meglátszik Fö'dváry írásán, hogy az irányvonalát a moszkvai rádión keresztül szerzi meg és hogy a magyarországi Sztálinistákkal szoros kapcsolatot tart fenn. Sokkal okosabb do’og az, hogy az ilyen cikkeket ha kell az Írójukkal együtt a komunácik sajtójához továbbitsuk mint sem, hogy a Bérmunkás drága és végtelenül kevés he1yéből egy egész oldalt engedjünk át. Velük szemben Vaszkó munkástárs módszere a helyes, nyílt, szentimenta’izmus nélküli leszámolás, nem pedig az államkapitalizmusért való lelkesedés. Az IWW ha'álos ellensége a magán kapitaizmusnak, de nem hajlandó mint célt még mint eszközt sem elfogadni helyébe az államkapitalizmust. Itt ke’l, hogy belekacsolódjak Zára munkástárs által felvetett kérdésbe, amely úgy látszik nemcsak Clevelandon, de Fish- bein munkástárs cikkéből, látva New Yorkban is probléma. Az IWW nem szokott kitérni a felmerülő elvi kérdések elől, hanem múltjához és szervezeti összetételhez méltóan nyíltan néz szembe a kérdéssel és leszögezi a forradalmi álláspontját. Melyik államforma alkalmasabb a proletárok forradalmo- sitására kérdi Zára munkástárs, a demokrácia e vagy a diktatúra ? Az a munkás aki tisztában van a társadalmi felépítéssel, aki olvasta és megértette Marxot, valamint az IWW célkitűzését és taktikáját, az a következő tételt kell, hogy felállítsa a proletariátus felszabadulásának és előfeltételeinek,. A munkásosztály felszabadulásának a profit rendszer megszüntetésének az előfeltétele az, hogy a proletariátus megfelelő Ipari Uniókba legyen megszervezve, nemcsak arra legyen nevelve, hogy milyen utón és eszközökkel döntheti meg a kapitalizmust, hanem megfelelő kiképzést kell kapnia abban is, hogy a kapitalizmus megdöntése után, képes legyen arra, hogy a termelést tovább vigye. Ha ez a felállítás helyes és pedig minden IWW-ista előtt helyes, akkor adva van a feltett kérdésre a fe’elet is, amely a következő kell, hogy legyen: A munkás- osztálynak a fenti szervezeteinek a megteremtéséhez nem alkalmas az a rendszer, amely lehetetlenné teszi az ipari szervezkedést és megfo’ytja a független sajtót, amely elkobozza a szólás szabadságot, amely megszünteti a sztrájkhoz való jogot, már pedig a diktatórikus államok a fent felsorolt emberi jogokat mind megszüntették, a munkásosztály szervezkedése ’ehetetlenné van téve, vagy csak titokban nagyon kis térre szoritva, végtelenül hosszadalmas utón érhető el, rendkívül sok és súlyos áldozatokkal jár, mert a diktatúra kivétel nélkül börtönnel és golyóval némitanak el minden olyan próbálkozást, amely a rendszer megdöntését kíséreli megAz úgynevezett demokráciák ma még megadják a lehetőségét többé-kevésbbé annak, hogy a proletariátus megtalálja a helyes szervezkedési formát, nagyobb gátakat ma még ez ellen nem emelnek, tehát nyilván va- !ó az, hogy a kapitalista “demokráciákba” nagyobb, mérhetetlenül nagyobb a lehetősége annak, hogy a munkásosztály forradalmosuljon, de tisztában kell lennünk azzal is, hogy ha ez a szervezkedés már olyan erős, hogy veszélyezteti a kapitalizmus létét, akkor meg fognak próbálkozni a “demokráciák” is azzal, hogy elvegyék a szabadság jogokat, de ha addig a munkásosztály kihasználja a lehetőségeket, akkor képes lesz a helyes szervezeteivel ezt a merényletet megakadályozni és a jogait megvédeni a szervezett erejével és tovább vinni a küzdelmet a kapitalizmus bukásáig. Ellenben a diktatúrák alatt a szervezet felépítése szinte lehetetlen, ott a végtelen durva elnyomás csak lázadásokat válthat ki, amelyeket a diktatúrák hatalmasan kiépített zso'dos erőszak szervei, amely a legmodernebb harci eszközökkel van felszerelve, könnyen fog vérbefojtani, még siker esetén is ami uj elnyomást eredményez. Bizonyos az is, hogy a Roose- velt-fé'e reformok, nagyon alkalmasak voltak arra, hogy a nyomorgó tömegekbe egy ideig azt a látszatot keltsék ,hogy ez a rendszer alkalmas arra, hogy reformok utján sétáljon be a profit mentes társadalomba, ezt a hiedelmet igyekeztek felkelteni a kommunista barátaink is, de ma már csak a vak nem látja azt, amit mi elejétől fogva hirdettünk: hogy ezek a reformok minden roosevelti jóakarat dacára értéktelenek és csak addig és annyira lesznek érvényben amennyire azt a munkások szervezett ereje a kapitalizmussal szemben megvédeni tudja. Összefoglalva a dolgot, mindazok akik azt hiszik, hogy a Hitler-Sztalin szövetség, amelyhez esetleg Mussolini is csatlakozik, meghódítják Európát, megvalósítják az Európai Egyesült Államokat, bevezetik az államszocializmust — amely éppen az a munkás szempontjából mint az állam, vagy a magán kapitalizmus — ezt a fából- vaskarikát, hogy az közelebb hoz bennünket a felszabaduláshoz, azok legjobb esetben naív álmodozók, de semmi esetre sem IWW-isták, mert az az uralom amely azután következik, az ipari feudalizmust jelentené, az ipari proletariátusnak a soha el nem képzelt jogtalanságba, szolgaságba és nyomorba való taszítások,1, amelyhez foghatót csak Jack London “Vas pata” cimü regényében ir le. Az IWW harcolt és harcol a kapitalizmus megbuktatásáért, az ipari demokráciáért, a munkások felszabadításáért, amely útról nem térhet le és nem dűlhet be azoknak, akik az államkapitalizmus, vagy más jelzés alatt a Hit’er-Sztalin szövetség iránti lelkesedést akarják közénk csempészni. “A munkások forradalmositása” Irta: Adler Lajos (Folytatás) A munkásmozgalomban kifejtett, több mint ötvenéves működésem után, arra a meggyőződésre jutottam, miszerint a munkásosztály forradalmositá- sára nem alkalmas sem a demokratikus, sem a plutokrata uralom; épugy nem, mint a kü- 'önféle nevekkel, címekkel ékesített munkáspártok. Azok mind jók, a népet, a munkásokat egy csoportba szervezni, azokat pártfegyelemre nevelni, de nem forradalmositani. A forradalmositást nem lehet és nem is kell tanítani; valamint, hogy nem lehet erőszakolni. A forradalmositást az önérzet su- galja; természetesen, ahhoz, hogy ez az önérzet a szívbe vésődjön, szükséges, hogy a munkásosztályhoz tartozó szellemi munkások épugy, mint a fizikai munkások, osztálytudatosságra legyenek nevelve. Meg kell velük értetni, hogy akármilyen vallásu vagy nemeztiségü a munkaadó, a munkásra vonatkozólag, az nem tesz nála kü- ’ömbséget. A munkahelyen felekezeti és nemzetiségre való tekintet nélkül, egymás mellé kerülnek a munkások és egyformán lesznek kizsákmányolva; ennek következtében a munkásoknak is nemzetiség és va'lás- ra való tekintet nélkül, egységesen kell szervezkedniök, hogy egyesült erővel harcoljanak a megélhetési jogukért. Azon munkástársak, akik elég intelligenciával bírnak ezen tények megismerésére, máris osztálytudatosak és tudják, mely utón kell haladniok, hogy a forradalomnak akkor, amidőn szükség lesz rájuk harcos katonái legyenek. Mindezen által, nem ismerem el azt a feltevést, hogy a munkások szervezett gazdasági ereje egymagában képes lenne megdönteni a kizsákmányolást a tőkés termelési rendszer keretein belül. __ Tudjuk, hogy a kizsákmányolást a tőke hatalma védi, ame’y hatalomnak a vallás, nemzetiség, valamint a politika alkotta fegyveres hadsereg adja az erőt. Ezzel a hatalmas ellenséggel találná magát szemben a munkások gazdaságilag szervezett ereje. A tőke hatalmát csak a forradalom dönti le. Más kérdést képez a munkásosztály forrada1- mositása és mást maga a forradalom. A munkások forradalmositása arra az esetre szükséges, ha a forradalom már any- nyira megérett, hogy annak kitörése elkerülhetetlen. Ebben az esetben, a forradalmositott munkások, mint a forradalomnak kiképzett hadserege tettre készen áll, tudva hol, mikor, hogyan és milyen fegyverrel, eszközzel kell harcolnia, hogy a tőkés termelési rendszernek megadhassa a kegyelemdöfést, hogy átvehesse az iparra építendő társadalmi rendszert. Ellenben ami magát a forradalmat illeti, az a természet törvényének örökös átváltoztatási müve, melyet a tudomány irányítása mel’ett a technika terjedése szabá’yoz és az ipari munkásokra hárítja azt a feladatot, hogy az iparra építendő rendszer miként legyen felépítve és berendezveElőre tehát ipari munkások, szervezkedjünk az IWW ipari munkások nagy szervezetébe. Tanuljunk, hogy taníthassunk és csekkedjünk. BUFFALO FIGYELEM! Az IWW konferenciája alkalmával ápri’is 6-án, vasárnap a M.T-W. Hall, 186 Seneca St. második emeletén TÁRSAS VACSORÁT rendez, műsorral egybekötve. A vacsora kezdete pontosan este 7 órakor. Jegy ára 25 cent, amiben benne van a vacsora ára is. Nagyszerű vacsora lesz fel- szo’gálva. Mindenkit szívesen lát a A rendezőség.
