Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-02-24 / 1099. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 február 24. Az események sodrában Irta: Földváry Mihály biztosításáról mélyen hallgatnak, de ezt csak nem publikálják ugyebár? Inkább a finn függetlenség és szabadság megvédését állítják oda cégérnek. Budapest, január 6 — A kapitalista propaganda hivatalok és sajtóügynökségek melegházaiban csíráztatják ki az újabbnál újabb háborúra uszító jelszavakat és ürügyeket. A valóság hűvös levegőjét azonban, ha jobban szemügyre vesszük az olvasók és rádióhallgatok elé tálalt “abrakot”, nem állják meg helyüket. Manapság sokat lehet tanulni abból, amit a kapitalista sajtóorgánumok napról-napra az olvasók elé tálalnak és ember legyen a talpán az aki e tervszerűen megrendezett “hangverseny” kótái között megbirja állapítani a rejtett célt. A kapitalizmus életének meghosszabbítási szándékát. Itt van mindjárt előttünk a “Relazioni Internazionali” cimü olasz lap. A vezércikk cime “Róma politikája”. Ebben többek között ezeket olvashatjuk: “A szovjetorosz hadsereg elérkezett a Kárpátok szorosaihoz. Olaszország azonban soha nem fogja megengedni, hogy a szovjet haderők megkíséreljék azt, hogy dél felé átlépjék ezeket a szorosokat”. A turini “Stampa” cimü olasz lap pedig többek között ezeket Írja: “Olaszország előbb vagy utóbb kénytelen lesz háborút viselni a Földközi tengeren a Szovjet flottájával”. E két idézett cikkrészecske világosan megmagyaráz mindent. Hol van a kis államok népeinek és igy Magyarország népének is az az igen hangoztatott szabadsága és függetlensége ? Az csak világos, hogy leszámítva a papságot — amely egyébként is improduktív rétegnél nem egyébb — valamint a burzsoá osztály kisszámú csoportját, legelsősorban a magyar nincstelen paraszt és proletármilliók, mint olyanok, akik 80- 90 százalékát teszik ki honunknak, lennének illetékesek annak megállapitására, hogy megengedik-e vagy sem az orosz haderőknek azt, hogy a szorosokat átlépjék. Az olasz sajtó Magyarországban a fontiek szerint tehát gyarmatánál egyebet nem lát és ismer, mert hisz anélkül, hogy a magyarságról egy szót is érdemesnek tartana mint számításba veendő valamiről írni- ő egyszerűen kijelenti már pedig Olaszország soha nem fogja megengedni és pont! A “Stampa” már azt is közli miért. Félti a Földközi tengeri uralmát. Magyarul: semmit se számit az, hogyha Magyarországon az utolsó város, falu vagy tanya a földdel egyenlővé is lesz téve az olasz hadsereg által. Miként az sem számit ha a magyar milliók élete lesz az ára e pusztítás révén áldozata annak, hogy az olasz-orosz haderő Magyarország területén összecsap. Ha a polgári sajtófir- kászok nem a hivatali bürók- ban és kávéházakban szereznék információikat, hanem betudnának férkőzni a parasztok közé a vályog viskókba, ahol “mögtár- gyalják” a “dogokat” vagy az ipari proletáriátus közé, ahol alaposan megvitatják, fölboncolják és kommentálják az eseményeket, egészen bizonyos az, hogy rájönnének arra, ez a tömeg már nem vak eszköz, mint 2 és fél évtizeddel ezelőtt volt. A párisi “Jour”-ban Bailli tollából még jobb megvilágítású cikket olvastunk. Detering a petroleum világtröszt császára hálás lehet a Baillinek leleplezéséért. A fenti lap cikkében többek között a következőket olvashatjuk: “Az angol és francia flotta a Fekete tengeren át hajózva könnyen elfoglalhatja Kaukázust és igy a batumi petróleum források és mezőket birtokába véve azoktól megfoszthatná Oroszországot”. Helyben vagyunk. A petróleum világtröszt hatalmi körének kiterjesztése az egész intervenciós hadjárat rugója a keleten. Talán a tröszt urai mennek érte harcba? A fenét! A proletáriátus millióit szédítik bele, ha tervük sikerül — bajosan sikerül — úgy Deteringék nyertek, a prolik vesztettek. Ha nem sikerül ? Hát akkor is a prolik fizetnek rá, azok akik ott hagyják a fogukat. De még érdemes böngészni a “Figaro” cimü francia lap számait is. Ezek viszont azt Írják, hogy: “Észak-Erópábani egyidejüleges megtámadása mellett Oroszország megtámadását sürgetjük. így az angol-francia ha- jóraj a finnek segítségével elfoglalhatná a murmanszki német-orosz kikötőt és Leningrá- dot is”. Ez nyílt és világos beszéd. Igazán nagy hülyének kell lennie annak, aki ezt meg nem érti. Igaz, hogy a cél a nickel világtröszt finnországi telepeinek A táviró hírül hozza, hogy Ankarában lázas sietséggel folynak az angol-francia-török tanácskozások. Damaszkuszban ugyanezt teszik. De látjuk azt a fegyenc hajót is, amelyik a francia trikolór alatt 400 anamita forradalmárt szállít Indokinából mely francia gyarmat a szabadság szent nevében, amelyet napjainkban oly gyakran hallunk, az ördögszigetre a fegyenc telepre. Most a demokrácia és szabadság szent nevében keverik ösz- sze a kapitalizmus megmentése érdekében a különböző színeseket a fehérekkel. Ma nem számit, hogy hindu, mohamedán, budhista vagy tüzimádó-e. És a kavarodás és eddigi ellentmondások tömkelegé fölött ott látjuk azt a Rooseveltet kinek birodalmában ma is lenézett faj és meglincselhető állat a néger. Ott látjuk a pápát aki megáldja a budhista, mohamedán vagy tüzimádó pogány ke- záben levő fegyvereket, csakhogy a pápaság intézménye megmenthető legyen. Ott látjuk a háttérben a bábszínház irányitóit a kapitalistákat, amint kezeiket dörzsölik, hívén azt, pusztulástól megmenekülhet rendszerük. De messze a távolból, mintha látnánk az öntudatos proletáriátus és a lázadó parasztság millióit is közeledni, ökölbe szorított kezekkel, villámló szemekkel, dagadó félelmet nem ismerő izmokkal. Ajkukon dal a forradalmi proletáriátus harci indulója zúgva, bömbölve hömpölyög felénk ... Ez a harc lessz a végső . . . Ahogyan mi tekintünk a statisztika tükrébe (Folytatás az 1-ső oldalról) katussal verték agyon egymást. Borzalommal olvastuk a történelmi följegyzéseket az ilyen barbárizmusról, ma azonban még a fülünk hegye sem mozdul meg akkor, amikor azt halljuk, hogy a kard és szurony helyébe ott van a gépfegyver golyózápora, a tüzes kanóc helyett a repülőgép tüzbombája és a puskatussal való agyonverés helyébe ott van a diktatúra. És amikor igy engedjük a világ sorsát intézni tovább, akkor jó tudni azt, hogy az Egyesült Államok mely területében és lakosságban összesen a világ hat és fél százalékát képezi csak, itt van fölhalmozva a világ összvagyonának 45 százaléka. A világ húszmillió hordó évi olajtermelésének 62 százalékát az Egyesült Államokban termelik. A negyvenhárom millió automobilból mely az egész világon van, 68 százalék szintén az Egyesült Államok területén van. A világ 41 millió telefonjából 20 millióval rendekeznek az Egyesült Államok és a világ 35 millió köteg évi gyapotjának ; több mint felét az Egyesült Államokban állítják elő. A világ ötezer millió bushel I évi gabona termelésének 20 szá- ' zalékát, mig a világ minden tiz j láda narancsából 4 ládát az ; Egyesült Államokban termeineki Érthető tehát, hogy a termelt javakból van itt bőven, és mégis a nép millióinak alig jut valami belőle. Úgyszintén világosan érthető az is, hogy az ilyen termelésnél a termelési gépek és telepek tulajdonosai nagy profitot halmoznak föl. Tehál jó volna egy kissé előrehaladn gondolkozásban is a barbárkor szak idejéből, és lépést tartani az ipari fejlődéssel. Akkor megláthatná a munkásnép nagy többsége, hogy azok akik a mai termelési káoszból a kivezető útra mutatnak rá, nem rendfel- fprgatók, hanem tudományos alapon való társadalmi rendcsi- nálók. Az osztályharc szellemében való gondolkozás és cselekvés fogja meghozni az igazságos társadalmi változást. (f.) Az Epitő Gárda eddigi teljesítménye Az épitőgárda tagjait ezúton kérjük, hogy akiknek neve után a befizetett összeg kimutatása nem helyes, hogy egy postakártyán tudassák azt velünk. Fazekas István, N.Y.......... 7.00 Pál Lajos, Ambridge ....... 6.00 Ács Sándor, N. Y.............. 5.00 Pataky József, Brooklyn ..27.00 Stefánkó M., Brooklyn ..... 9.00 Stefánkó M.-né, Brooklyn 8.00 Fishbein László, N. Y........ 2.00 Mrs. Loczy, N. Y................12.00 Bodnár József, Brooklyn .. 8.00 Gonda Arnold, Astoria .... 2.00 Hajnal Helén, N. Y...........12.00 Vaszkó György, N. Y........25.75 Csorba Pál, N.Y..................11.00 Nagy József, Astoria ....... 7.00 Fülöp Lajos, N. Y.............. 8.00 Fülöp Irma, N. Y.............. 8.00 Vlasits Márton, N.Y.........15.00 J. Lengyel, N.Y.................. 7.00 G. Nagy, N.Y...................... 8-00 Z. Zatykó, N.Y................... 4.00 J. Feczkó, N.Y....................12.00 J. Németh, N.Y..................10.00 Mrs. I. Pollák, N.Y............ 3.25 Szigeti E., N. Y.................. 1.00 Rothberger E., N. Y.......... 1.00 Mrs. I. Pollák, N. Y............ 2.00 A. Réfi, Lodi ................... 5.00 E. J. Havel, Garfield ........12.00 Alex Keese, Chicago ....... 1.00 Zs. Fábián, Chicago ....... 4.00 St. Sütő, Chicago ............. 1.00 A. Szász, Chicago ............. 6.00 P. Pika, Chicago ............ 3.00 I. Bukovszky, Berwyn ......500 J. Kozsány, Saratoga Sp. 48.00 Mrs. Kozsány, Saratoga .. 12.00 J. Gatnarek, Pittsb............. 1.00 A. Kucher, Pittsb............. 2.00 P. Hering, Buffalo ........ 5.00 L. Rost, Phila..................... 5.00 A. Alakszay, Akron ...... 5.00 Jos. Vizi, Akron ............... 9.00 Jim Farkas, Akron ........... 5.00 Lefkovits L., Clev..............11.00 A. Molnár, Clev.................. 4.00 G. Scherhaufer, Clev.......... 4.00 J. Fodor, Ch. Falls ............12.00 A. Wiener, Clev................ 2.00 B. Farkas, Clev................ 3.00 J. Kollár, Cleveland ........ 7.00 M. Kaczibán, Clev.............. 2.00 J. Herczeg, Clev................. 6.00 Jos Takács, Clev.................. 5.00 N. N. Clev............................ 2.00 L. Bauer, Newark .......... 2.00 F. Duschek, Nutley, N. J. 12.00 L Gáncs, Carolina ............12.00 J. Herold, Bridgeport ........ 6.75 HÁZI ESTÉLY MÁRCIUS 9-ÉN NEW YORKBAN Arról az igazán jó hírről kell tudassuk a New York és környéki munkástársainkat, hogy egy valóban családias TÁRSAS ESTÉT fogunk tartani a Bérmunkás Otthonban március 9-én, szombat este 8-kor CSIRKE VACSORÁVAL egybekötve. Ezen estély ösz- szes kiadásait Ács munkástársnő adományozza a szervezet javára. így tehát olyan ízletes meglepetésekben lesz részünk, ami csak ritkán fordul elő a proletárok életében. Az egész vacsora ára 65 cent. Más belépti dijat nem számítunk! Legyünk ott tehát minél számosobban. Az IWW new yorki tagjai.
