Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-02-24 / 1099. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 február 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year ........................$2.00 Félévre ............... 1-00 Six Months .................... 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy ........... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. a munkásmozgalom egyik fontos hivatásához tartozik, hogy őrködjön a kapitalizmus további fenmaradása felett? Ezek a tények, meg sok más hasonló cselekedetek bizonyítják, hogy a fent megnevezett szervezetek egyáltalában nem töltik be munkásmozgalmi hivatásukat. Azért a munkásoknak rá kell eszmélni azokra a tényekre, hogy a munkásmozgalmat sohasem a taglétszáma teszi tényleges munkásmozgalommá, hanem azok a cselekedetek, amelyek a tényleges osztályharc alapján vannak irányítva a tagság által a munkásosztály érdekeinek szolgálatára. Ilyen szervezet ebben az országban csak az IWW, mert teljesen a munkásszolidaritás alapján épült, nem egyéni aspirációk vagy vezérkari irányítás szabja meg működési körét, hanem a tagjai sorába tartozó munkások akik osztályérdekeiknek megvédésére szervezkednek. A munkásmozgalom hivatása nem lehet más, mint a munkások osztályérdekeit képviselni és ennek kapcsán a munkásszolidaritás gyakorlásával az osztályharcot győzelemre vinni. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Mi a munkás szervezet hivatása? (P) Azok a munkásszervezetek, amelyek nem az osztály harc alapján épülnek, nem tölthetik be a munkásmozgalom történelmi hivatását. Mindennek lehet őket nevezni, csak tényleges munkásmozgalomnak nem. A munkásmozgalom nem lehet a tőkének sem támogatója, sem szövetségese, mint ahogy azt az AFL meg a CIO a gyakorlatban tényleg meg is teszik. A tényleges munkás- mozgalom, nem működhet karöltve a tőkés osztállyal, mert amennyiben a munkás különbözik magától a tőkéstől éppen úgy magának a munkásmozgalomnak különbözni kell minden kapitalista intézménytől. Ezt azonban nem észlelhetjük sem az AFL-nél sem pedig a CIO-nál. Maguk azok a munkások, akik osztályérdekeik ellenére támogatói és építői, akár az AFL-nek, akár a CIO-nak végeredményben az osztályharc elméletével homlok- egyenest megkülönböznek. Minden gazdasági szervezetnek logikus működése, hogy gazdasági erejüket gyakorlatba érvényesítsék. A fent nevezett szervezetek ugyan sokszor álltak már harcban, de legtöbbször ezek a harcok mindent szolgáltak csak a munkások éredekeit nem. A napjainkban lefolyó akár az AFL, akár pedig a CIO vezetése alatt álló harcokat bonckés alá véve, egész világosan meglehet állapítani, hogy ténylegesen nem munkásérdekek hívták életre, hanem a vezetők közötti gyenetlenség. Láttuk sok esetben a közel múltban, hogy ahol az AFL hívta a harcot életre, ottan a CIO hivatalosan sztrájkot tört és megfordítva a CIO sztrájkját az AFL igyekszik megtörni. Ezeket a tényeket összegezve megállapíthatjuk, hogy mindkét szervezet összetételéből hiányzik ami a munkásmozgalomnak legfőbb tényezője a szolidaritás. Munkásmozgalmi szempontból a legfontosabb dolog az, hogy a munkások harcaiban a szolidaritást érvényesítsék a harcaik eredményes kivitelére a kapitalista osztály azon csoportja ellen, amellyel harcban állnak. Minden munkásnak, aki bármilyen szervezetnek tagja lesz, tanulmányoznia kell annak a szervezetnek összetételét. Ha minden józangondolkodásu munkás ezt teszi, akkor önmaga megállapíthatja azt a tényt, hogy azok a szervezetek amelyekben a szervezet irányítását nem maga a tagság intézi, hanem kizárólag a vezérek kénye-kedve szerint történik, azok a szervezetek nem képviselik a munkásosztály érdekeitMarx megállapítja, hogy a munkásoknak gazdasági harca egyúttal politikai harc is. Amit az itteni két gazdasági szervezet a gyakorlatban cselekszik, teljesen megcáfolja a gazdasági szervezetekre ruházott cselekedeteket. Akár az AFL, akár a CIO konvención azt látjuk, ahelyett, hogy nagy tagsági létszámuk mellett igyekeznének szervezeteik gazdasági erejét felvonultatni a munkásérdekek megvédésére, ahelyet a politikusok ajtóin kopogtatnak olyan kérelmekkel, amelyek általában nem szolgálják a munkásosztály érdekeit. A munkásosztálynak nem könyöradományokra van szüksége, de az AFL még is ezt látja a fontosnak. A mostani lezajlott AFL konvención egy olyan határozatot hoztak, hogy követeljék a kormánytól továbbra a WPA fenntartását és a szövetségi segélyzést a munkanélküliek részére. Hol van itten a munkás szellem, amikor egy munkásszervezetnek tényleg az volna hivatása, hogy nyíltan kinyilatkoztatná, hogy harcot fog indítani a munkanélküliség megszüntetésére oly képpen, hogy szervezett erejével kényszerítse a kapitalista osztályt arra, hogy minden iparban a munkaidőt szállítsák le olyan alacsonyra, hogy ezáltal az összes munkások munkához jussanak? Sokan talán abban a téves felfogásban vannak, hogy igen az AFL nem harcias szervezet; de a CIO az igen, mert alig a közelmúltban nagy harcokat vivott, de ha a harcok hátterét meg figyeljük, akkor megállapíthatjuk azt a tényt, hogy a munkások nem igen részesedtek semmi eredményben a harcok által, mert az egész hecc csak azért történt, hogy a munkáltatók elismerjék az CIO-t és a beterelt munkások pedig adófizetői legyenek a szervezetnek. Milyen forradalmi szervezet az, amely a munkások pénzét kapitalista vállalatnak utalja ki, amint a CIO-hoz tartozó “legforradalmibb” Amalgamated Clothing Workers Unió vezérkara tette. Ugyanis Sydney Hillmanék egy ruha cégnek 300 ezer dollár kölcsönt adtak, hogy ezáltal megvédjék a csödbejutástól. Vagy talán az is A BÁNYAVIDÉK HÍREI Az alábbi híreket olvasóink leveleiből vesszük ki, hogy a másvidékeken lakó olvasóink i ■ értesülést szerezzenek arról, hogy hol, milyen munka folyik és hogy érdemes-e a munkanélkülieknek anyagi áldozatot hozni e helyek megkeresésével. McMechen, W. Va. Esztendők után, októberben munkába álltam. Nem tudom, hogy a nyáron lesz-e munka, amiből a megélhetést fedezni tudnánk 70 ember az idősebbekből nincs vissza véve a munkára és valószínű, hogy már nem is lesz, mert hiszen az idő enyhülésével a mostani létszámból is vagy 60-at lefognak tenni. Masina meg masina mindenütt. (Aláírás). Triadelphia, W- Va. . . . nem próbálok kibúvót keresni, hogy hanyag vagyok, mert még decemberben kellett volna értesítenem az itteni helyzetről. December 2-án lefizettek 200 kézzel ladolót, vagyis már csak a gépekkel dolgoztatnak. Nekem sikerült a gépek mellé jutnom, de hogy meddig, azt nem tudom, mert az iram nem az én éveimhez van szabva. Szervezett erő meg nincs, amely minket, öregeket megvédene, hiszen a fiatalabbak tízezrei is munkátlanul vannak. (Aláriás) NEMCSAK AKRON, DE A KÖRNYÉKE IS nagy érdeklődéssel várja FEBRUÁR 25-ÉT, mert azon a napon tartja az Általános Munkás Dalárda szinelőadá- sát a Magyar Házban, 112 E. Thornton Streeten Színre kerül a —TÉPETT RÓZSA— három felvonásos népszínmű. A szerepek kiosztása már biztosíték arra, hogy a közönségnek műélvezetben lesz része. Jegyek ára elővételben 40c., a pénztárnál 50c. Előadás után tánc. Jegyek csak a táncra 25c. A szinelőadás kezdete d. u. 3 órakor. A rendezőség kitűnő ételekről és italokról gondoskodik. Az /Épitő Gárda1 eddigi teljesítménye nem kielégítő Amidőn a kerületi értekezletek a lapügyben határozatilag felszólították a magyarnyelvű pari forradalmárokat, hogy önadóztatással jegyezzenek elő olyan összegeket a Bérmunkás javára, melyet képesek befizetni, a cél mindenestre a lap adósság mentesítése volt és az anyagi zavarok megszüntetése. Azonban miután az országos értekezlet megszüntette a fizetéses alkalmazott rendszert, legalább is ideiglenesen, a vállalt kötelezettségnek sokan a munkástársak közül nem tesznek eleget. Egyesek talán úgy vélik, hogy mivel nincsen fizetett alkalmazott, tehát nincs is annyi kiadás, tehát szükségtelennek tartják előjegyzésüknek eleget tenni. Pedig nem szabadna ilyenformán vélekedni a helyzetről. Feltéve, hogy nem is volna további szükség az előjegyzett befizetésekre, azonban amidőn ilyen már megtörtént, azt szigorúan be is kell tartani. A jövő akcióink eredményes lebonyolításának érdekében a kötelezettek haladéktalanul lássanak hozzá a törlesztéshez. Nagyon sok visszahatást szül egyeseknél, mikor azt látják, hogy vannak akik minden ilyen akciónál vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek, viszont vannak olyanok is, akik csak a határozat hozásnál jelentkeznek, de a teljesítést elhanyagolják, vagy elfelejtik- Az ilyen állapotoknak vessünk véget munkástársak, vagy pedig ne számítsunk a jövőben arra, hogy határozatainkat mások is teljesítsék. Nem árt például egy kis tőkét gyűjteni erőteljesebb szervezői tevékenységre. Vagy tegyük fel, hogy uj irodalmat szeretnénk forgalomba hozni, amit a szükséges anyagiak hiányában nem tehetünk. Tehát vegyék fontolóra munkástársak és ha már magukra vállaltak önként bizonyos terheket, azt ne tolják másoknak a váhaira, hanem teljesítsék elsősorban önmaguk és csak azután számítsanak másoknak a hozzájárulására. Nagyon bántó amikor a kimutatásban vannak országszerte ismert nevek és előjegyzésük csekély mértékben szerepel nevük után. Ne hozzon fel^ senki indokolást, hogy miért nem küldte be előjegyzett összegét, mert ezúttal nem utalhatunk arra, mivel a megtörtént tényekkel lehet csak számolni. Ha úgy érezték egyesek, hogy ilyen kötelezettségnek nem tehetnek eleget, akkor ne jegyezték volna neveiket be és ne vettek volna részt a határozat hozásában. Ami jó PÉTERNEK az legyen jó PÁLNAK is. Kozsány János
