Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-02-03 / 1096. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 február 3. Az IWW hajózási ipari szervezet tagjai a nagy tavakon szervezési akciót indítanak Elérkezett az ideje, hogy a nagy tavak hajózási munkásai ala­csonyabb munkaidőről és magasabb bérekről tárgyaljanak az IWW útmutatása alapján- 19.000 gyakorlott hajózási munkás várja, hogy az időjárás enyhülésével megnyíljon a munkaalka­lom. Azonban nem sok eredményre számíthatnak, hacsak meg- nem változtatják eddigi szervezkedési módozataikat. Mi megjósoljuk, hogy a kö­vetkező szállítási idény nagyon hasznos lesz a hajótulajdono­sok részére. A tavak hajózási egyesületében tömörülve, ami a hajótulajdonosok egy nagy szervezetét képezi és a kor­mány által megvédelmezve ide­gen versenyzéstől, a szállítási árak vége a felhők magasságá­nál végződhetnek. Nem állja út­ját semmi, hogy az árakat ked­vük szerint emeljék. Két évvel ezelőtt a Cleveland Cliffs Coal és Iron társulat megvásárolta a Corrigan Mc­Kinney Steel tulajdonát. A szükséges összeget, 17.000.000 dollárt kölcsön utján szerezték be. Ezt az összeget azóta már teljes egészében visszafizették és tetejébe a múlt ősszel két Íz­ben fizettek osztalékot a rész­vényekre­Az egyik kisebb hajójuk 205.000 bushel gabonát szállí­tott a Michigan tótól Lake Eriéig hét cent áron bushelen- ként, ami 14 ezer és 350 dollárt eredményezett öt nap alatt. Több mint 10.000 dollár ebből tiszta haszon, vagyis több, mint amennyit a hajó eladása hozna árverésen. Az Inland nevű hajó megtört minden eddigi rekor­dot, amennyiben 17.000 tonna ércet szállított egy-egy utján egy dollár és 15 centjével ton­nánként, hetenként 20.000 dol­lár jövedelemmel. Tehát bármelyik matróz ki­számíthatja önmaga is a forgal­mi kiadásokat. A fűtőanyag ára és munkabér, élelem, rak­tározás és javítás nem olyan féltve őrzött titok. Midegyik matróz ismeri hajójának az árait is, melynek révén köny- nyen megláthatják, hogy a ha­szon óriási. A két említett ha­jónak kiadásai majdnem azono­sak. A nagyobbik több fütő anyagot használ ugyan, azon­ban gyorsabban halad; kettő­vel több legénysége van, de en­nek ellenében a 42 éves kisebb hajó többet költ javításokra. Nagyjában a forgalmi kiadás 300-400 dollárt tett ki naponta. A 100 dollár több kiadást azon­ban behozta a hajö gyorsasága. TÖBB A MUNKÁS MINT A MUNKA A matrózok legnagyobb ré­sze nagyon rossz idényt vár. Több mint 19.000 gyakorlott hajós van a tavakon és csak va­lami kilencezer tiszt és legény­ségre van szükség az összes ha­jók kezelésére. Legjobb eset­ben három és fél havi munka­idényre van kilátás. Az ifjab- bakat részesítik majd előnyben a gyakorlott öregebbek helyett, különösen ha az ifjabbak nem rendelkeznek gyakorlattal és könyebben kizsákmányolhatok. A tavak hajósainak szervezet­ien tétlensége, alkalmassá te­szi a talajt mellőzésükre. A szervezés munkája azonban megindult és már eddig is szá­mosán csatlakoztak a szervezet­hez. 1937-ben a tavakon közleke­dő hajók 62,598.000 tonna ér­cet szállítottak, mig 1938-han csak 19.763.00 tonnát, de 1939- ben már ismét 45.000.000 ton­nát. A jelenlegi acél produkció alapján a hajó tulajdonosok nagy keresletnek néznek elébe most tavasszal, ami csak növel­ni fogja készükre a hasznot- Te­hát az idei tavasz lesz ja leg­kedvezőbb a szervezkedésre. A háborúra alapított nemzeti jö­vedelem előbb-utóbb felrobban és a hajók tulajdonosai pénzre játszanak olyan formán, hogy a fejjel ők nyernek és az írás­sal a matrózok veszítenek. LÉTESÍTSÜNK TÖBB MUNKAALKALMAT Mi, akik az IWW-nak va­gyunk tagjai, hiszünk abban, hogy a munkaidő leszállításá­val, több munkanélkülit állítha­tunk munkába, miáltal csök­kenteni lehet a tömeg nyomort általában mindenütt. Még a leg­tudatlanabb is megértheti, hogy a matrózok 56 órás munkahete, valóságos horgonyt jelent vala­mennyi munkaágra és a mun­kásmozgalomra általában. Hajósok és más iparok mun­kásai csatlakozzatok az IWW- hoz, amely az egyetlen ipari Egy Nagy Szervezet kitűzött munkaprogrammal, a munkabé­rek emelésére és a munkaidő leszállítására, hatásos és min­den munkást érintő szervezke­déssel. Most tavasszal legyen hangos minden kikötő, minden ipartelep az IWW toborzó te­vékenységétől. FELÜLFIZETÉSEK: január 27-ig. Gonda Arnold, New York 10.00 Özv. Szilveszter Dénesné Detroit ................. 10.00 Clev. bazárbizottság ..........10.00 A bazárbizottság ezúttal nyugtázza a detroiti Szilvágyi munkástársnő által küldött ba­zártárgyat, amely hozzájárult a jövedelemhez. A BÉRMUNKÁS LAPBI­ZOTTSÁGA, kéri azokat, akik a Bérmunkás számait gyűjtik, hogy ha birtokukban van 1938 február 5 és ugyan ez év május 13-iki Bérmunkás számok, hogy azokból egy-egy számot küldje­nek a lapbizottsághoz. NÉPSZERŰ GAZDASÁGTAN Irta: MARY E. MARCY Fordította: GOLDBERGER L. A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 10c. (Folytatás) van), de a malter általános értéke csak alig csökkent. A malter előállitásához szükséges átlagos munka mennyisége, csak ke­véssé csökkent. Amikor általánosan fogják használni az uj gé­pet és a szükséges munkaerő arányosan fog csökkenni, aktkor a malter értéke is azzal arányban esik. “Ha az árukat, mint értékeket tekintjük, akkor csak egy szempontból vizsgáljuk; a benne -megállapított, megszabott, vagy ha úgy tetszik, tömöritett munkaerő szempontjából. Ezért csak abban különböznek, hogy kisebb vagy nagyobb mennyiségű mun­kát tartalmaznak. Például egy selyem zsebkendőben nagyobb mennyiségű munka foglaltatik, mint egy téglában.’’ “Az árunak azért van értéke, mert tárasadalmi munkaerő eredménye . . . Ennélfogva, az áruk megfelelő értékét az előál­lítására fordított (vagy benne foglaltatott) munkaerő szabja meg.” “Az áruk csereértékének a kiszámításánál hozzá kell ad­nunk az utoljára szolgáltatott munkamennyiséghez, a nyers­anyagba fektetett előbbeni munka mennyiséget, valamint az előállításnál használt szerszámok, gépek, épületek, stb. előállí­tására fordított munka mennyiséget.” (Marx: “Érték, ár és haszon.”) A hordók értékénél számításba vesszük a dongák előállítá­sára fordított munkaerő mellett még azt a társadalmi munka­erőt is, amennyi megkivántatik az előállitásához szükséges gé­pek kopását pótlandó, valamint azt a társadalmi munkaerőt, amelyet a fatömbök levágására és elszállítására fordítottak. Minden olyan esetben, amikor több társadalmi munkára van szükség az áruk előállításához — cipő, kalap, keztyü, búza, kályha, vagy szivar — bármi is legyen az áru: emelkedik az ér­céke. Minden esetben, amikor az áru előállitásához szükséges társadalmi munka mennyisége csökken, kevesebb lesz az értéke. Majdnem az összes bútoroknak az utóbbi években óriásilag csökkent az értéke, mert az előállításuknál használt fejlett gé­pek által aránytalanul kevesebb munkaerőt tartalmaznak a bú­tordarabok. Az aranynak az értéke állandóan csökkent az utóbbi tiz év­ben, mert könnyebbé vált a termelés és kevesebb munkaerőt tartalmaz. A gumi értéke mind inkább emelkedik, mert a világ erre használható készlete mind ritkább lesz és több időbe kerül a gumifák megtalálása és ápolása. Több munkaerőt tartalmaz egy iont gumi, mint évekkel ezelőtt. Egy folyamatot látunk, amely kiszorítja a kisebb gépeket, hogy helyet adjanak a nagy termelő iparokban a fejlettebb, ha­talmas gépeknek, a modern termelés mindinkább csökkenti az árukba foglalt munkaerő mennyiségét. Az ilyen áruk értéke is csökken minden egyes esetben, amikor kevesebb munkaerőt tartalmaz. TOVÁBBIAK AZ ÁRAKRÓL. Ár a neve a pénznek, amelyért az árut kicserélik. Megszok­tuk az arany árakban való számolást. Az összes bankjegyein­ken az kellene hogy álljon: “beváltandó ennyi és ennyi arany­ba.’’ De az arany éppenolyan áru, mint a téli kabát, ruha, ke­nyér, vagy automobil. És a: áruk annyi munkát tartalmazó aranyért váltódnak be, mint amennyi munka foglaltatik a becse­rélésre kerülő áruban. Eszerint, ha tiz dolláros aranyban negyven órai munkaidő íoglalatatik, az aranyat annyi pár cipővel cserélhetjük ki (vagy vehetünk) amennyi párt negyven órai szükséges társadalmi munkával elő lehet állítani. Röviden kifejezve, tiz órai munkaidőt tartalmazó áru, olyan aranyért, vagy bármily más íruért cserélhető ki, amelyben tiz órai munkaerő van. Ez a megállapítás helyes akkor, amikor az érték azonos az árral. Azonban a kereslet és a kínálat hatása alatt ideiglenesen az értékükön alul vagy felül cserélik ki az árukat. Amikor a ter­melők monopóliumnak adják el az áruikat, rendszerint értékü­kön alul adják azt el. Az ideiglenes szénhiány, — amikor a készlet kevesebb a ke­resletnél, — lehetővé teszi, hogy a kereskedők értékükön felül adják a szenet egy rövid időre. Az automobilok tulnagy mennyi­ségű készlete késztetheti a gyárosokat, hogy egy időre az érté­kükön alul adják el (vagy cseréljék ki) az autókat. Gyakran előfordul, hogy az áruk egy kicsivel az értékükön alul, vagy felül állanak, de mindig az áruk értékéhez alkalmaz­kodnak. ... , (Ne feledjük, hogy itten nem monoplizált árakról beszé­lünk. Errol később lesz szó.) Ha a kereslet és a kínálat fedik egymást, akkor az áruk piaci ára arányos lesz a természetes árukkal, vagyis az értékük- kel, amint pzt az előállitásához szükséges munkarő szabja meg. lermeszetes ehhez nem a hapi váltakozó árakat kell figyelem­be vennünk, hanem a piaci árak hosszabb változatát . . . látni fogjuk, hogy a piaci árak változata, az értéküktől való eltérése, (Folj tatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents