Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-06-29 / 1117. szám

1940 junius 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal Ellensul (B-y) Nem tudom, hogy a Bérmunkásnak az álláspontját fejezte-e ki a junius 8-iki szám­ban megjelent cikk, amelynek a cime szerint: “A polgári sza­badság Amerika hagyományos kincse”. Az alcímek szerint pe­dig, az államok a ‘“polgári sza­badság jogok védőrei” és a “közvélemény felhívása a lege­rősebb fegyvere a szabadság jo­goknak ” Ha ezek a megállapítások iga­zak volnának, akkor nem volna igaza “Vi” cikkének, ami szin­tén ugyanazon az oldalon jelent meg, nem volna igaza Engels- nek, akitől az ugyanazon lap­szám 5- oldal negyedik hasáb­ján idéztünk egy-két megállapí­tást; nem volna igaza az IWW- nak, amely szerint a gazdasági szervezkedés a legerősebb fegy­vere a “szabadság jogok”-nak. Ellenben igazuk volna a szociál­demokrata, a demokrata és a republikánus ünnepi szónokok­nak és a Dubinsky-Green féle “union leader”-eknek. Megdöbbentő, hogy ilyen maszlagot akar beadni “Flis” a Bérmunkás hasábjain. Hiszen, ha a cikkírónak és a “kormány gazdasági előadó tanáráénak igaza volna, akkor szükség van olyan politikai pártra és olyan politikai akcióra, mint a félbur- zsoa szociáldemokrata párt, amelyet Marx és Engels erősen megkritizált, még abban a kor­ban is, amelyben tényleg volt tartalma a polgári demokráciá­nak. Hát még most mennyire támadnák ezt a maszlagot. En­nek rögtöni ellensúlyozására le­gyen szabad Szabó Ervintől a következőket idéznem: “A Kommunista Kiáltvány igen szemléltetően írja le, hogyan lesz az egyes munkások, majd egy gyár, majd egy szak­ma munkásainak a harcából az egyes burzsoa ellen, a ‘gépek rombolásából’ és a ‘gyárak gyújtogatásából’ idővel szerve­zett osztályharc. A munkásság osztállyá alakulásának ez a fo­lyamata időben és térben egybe esik a burzsoáziának a politikai uralomért folyó harcával; eb­ben a harcban a proletárok a burzsoáziának segédcsap at a i, annak ellenségei, az abszolút monarchia és a földbirtokosok ellen.” “Úgy tetszik nekünk, hogy a munkásság politikai szerepe, melyet a Kiáltvány annak ide­jén kijelölt, manapság sem áll másban, mint a politikai demok­rácia kiépítésében. A proletár- ság gazdasági szervezkedését bizonyos jogi és kulturális kö­rülmények — politikai és polgá­ri szabadságjogok, általános is­kolakötelezettség, az állam és az egyház elválasztása, stb. — tetemesen megkönnyítik. Eze­ket a körülményeket a polgári demokrácia nyújtja- Minthogy pedig a polgári demokrácia bel­ső elvénél fogva csak a szám­szerű többség erejével győzheti le ellenségeit; az abszolutiz­must és a feudalizmust, szám­szerű többsége pedig csak a pro- letársággal együtt van: a mun­kásság, ha egyáltalán akarja a demokráciát, kénytelen a poli­tikai akció terére lépni és a bur­zsoázia demokratikus akcióját támogatni-” “Ebben van a politikai párt jelentősége és szerepe a mun­kásság osztályharca számá­ra. Távol attól, hogy ez az yozásul osztályharcnak közvetlen vagy éppen legfőbb rendű szerve volna, — hiszen az osztály­harc a gazdasági osztályok között folyik, tehát elsősor­ban maga a burzsoázia ellen kell, hogy irányuljon — a munkásság politikai pártja épen arra alakul, hogy a bur­zsoáziát a polgári demokráci­áért való harcában támogas­sa. Vagyis a politikai harc nem a munkásosztály ellensé­ge ellen folyik, hanem éppen azért (érte), — nem a mun­kásosztály társadalmi és poli­tikai szervezetéért — ami a szocializmus — hanem az el­lenségének a társadalmi és politikai szervezetéért: a pol­gári demokráciáért.” Tökéletesen marxi kritika, amelyet a szociáldemokrata pártokra ma is joggal lehet al­kalmazni és amely szerint egy­részt jogosult volt a taktikájuk és a politikai céljuk a múlt év­század közepén. Ámde ugyan­azok a taktikák és célok reakci­ósak voltak ennek az évszázad­nak az elején. A reakciós voltu­kat az 1914-es világháború éle­sen megvilágította, a szóban- forgó cikk pedig fedezi a szoci­áldemokrata reakciós elmélet­nek az alapját. Nem értek egyet Szabóval abban, hogy a munkásság poli­tikai szerepe nem lehet más, mint a polgári demokrácia kié­pítése és védelmezése — ezt a történelem azóta megcáfolta- Azonban föltétlenül igaza van Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Tegnap a kezembe került a new brunswicki Magyar Hírlap c. “világ orgánum”, amely he­lyet adott Dr. Birinyi Kossuth Lajos nevű clevelandi kótyagos ügyvéd “Nem kell megijedni” c. elmefuttatásának. Tulajdonképen a Hitler-Szta- lini egyezmény amerikai helyes­lőjének írásaival nem szabad polemizálni. Az az ember, aki ezt az egyezményt “Dicsértes­sék az Ur Jézus Krisztus” kiál­tással üdvözölte és aki a keresz­tény gondolat két leghalálosabb ellenségének összefogását “a keresztényi gondolat győzelme­ként” állította be, sőt zavaros szemeivel a felgyújtott és el­pusztított templomok felé özön­lő tömegeket is vizionálta, nem szabad vitatkozni- Birinyi Kos­suth Lajos minden írása az el­megyógyászok hatáskörébe tar­tozik, igy ez az Írása is. Ebben a cikkében engem “elvtársként” titulál. Ha ezt akármilyen dolgozó mondaná megtisztelve érezném maga­mat, de rosszul esik olvasnom, hogy egy közveszélyes náci “tisztel” meg ezzel a jelszóval. A lényegre Birinyi nem tér ki. Akármilyen kótyagos is, annyi esze még megmaradt, hogy azt az írását, amely miatt megtá­madtam elhallgassa és mellé be­széljen. Nem szereti Birinyi azt sem, hogy a magyar sajtó na­gyobbik része óva inti a magya­rokat, hogy a nácikkal és Sztá­linnál cimboráljanak, vagy szó­ba álljanak. Érthető mert ez azt jelentené, hogy Birinyi végleg elnémulna. A magyar vérben nincs áruló csira — Írja Biri­abban, hogy ha a munkásság egyáltalában akarja a polgári demokráciát, (amit Szabó az ellenségünk társadalmi és poli­tikai szervezetének nevez) ak­kor kénytelen a politikai akció terére lépni és a munkásságnak olyan politikai pártra volna szüksége, amelyik “a burzsoá­ziát a polgári demokráciáért va­ló harcában támogatja.” Ez a párt Szabó idejében és ma is a szaciáldemokrata párt. Szerin­tem nincs rá szükségünk, de mégkevésbbé van szükségük arra az elméletre, ami alapot ad rája. B-y munkástárs tökéletesen megértette a junius 8-iki lap­számukból idézett cikket, ami­kor ezen írásának “ELLEN- SÚLYOZÁSUL” címet adott. Azokban a napokban az ameri­kai sajtó, köztük vezetőhelyen a magyar lapok, szégyenletes egyben ostoba uszítást végez­tek Amerika felfegyverkezését meg nem tapsolok ellen, a kon­centrációs táborokat helyezték kilátásba mindazok részére, akik azt vallják, hogy a tőke és a munka érdekei nem lehet­nek közösek. A Bérmunkás ipari unionista szempontból biráló cikkei mel­lett leközöltük a polgári tudós könyvéből a FLIS (Idegennyel- vü Lapok Informáló Irodája) által küldött cikket, annak iga­zolására, hogy a most készülő szájkosár alkalmazása Amerika ellenes cselekmény. Ebben és csakis ebben értünk egyet a ne­vezett írással. Szerk. nyi — de azok a bolsik és nácik akik a pénzért, pozícióért beáll­tak a “‘fifth columnások” közé, azoknak a magyarsághoz csak annyi közük van, hogy 50 év óta fosztogatják a jó magyar népet és megpróbálnak belőle megélni. Itt van pl. ez a Birinyi aki irt egy revíziós könyvet és azt a sok bolondgombát meg­próbálta az amerikai magyar­ság nyakába várni, diplomákat osztogatva azoknak a jóhisze­mű magyaroknak, akik hazafi­as érzelmeikre hallgatva meg­vették a bolondgombákat. Azt mondja Birinyi, hogy Amerikában nics fasizta illetve náci magyar és a trianoni béke- szerződés revízióját követelő magyarságot úgy szeretné be­állítani mintha ezek volnának gyanúsak. A zavaros agyú “publicista” azt is le meri írni, hogy az idegen ellenes intézke­dések nem szólnak a magyarok hanem az idegenek (értsd zsi­dók ellen, mert a magyar anti­szemita irodalom frazeológiája szerint csak egy idegen nép él a világon és az a zsidó) ellen és ezeket a nem kívánatos idege­neket a kormány egy nap majd összeszedi és kiutasítja az or­szágból- Birinyi a Bérmunkást “jelentéktelen kis lapocskának” nevézi és ezt a brunswicki sok tiz példányban megjelenő Ma­gyar Hírlap hasábjain engedi meg magának A Bérmunkás azon kevés magyar lap közül való, amelyet lelkes dolgozók írnak és amelyben ollozott cikk soha sem szokott megjelenni. Ezt a lapocskát amerikai út­jaim során megtaláltam min­denütt ahol öntudatos magyar dolgozók élnek . . . ahol nem is sejtik, hogy van a világon egy Birinyi nevű náci, aki zavaros írásaival kompromittálta a be­csületes magyarságot, amely soha sem azonosította magát a náci-bolsi fizetett, vagy félre­vezetett ügynökeivel. Én csak hálás lehetek érte, hogy a Bér­munkás amely egész más poli­tikai vonalon mozog, vendégül lát. Nehéz idők járnak. A világ legnagyobb demokráciája egyik napról a másikra felismerve a veszélyt amit a demokrácia ál­arca alatt ellene folytatnak megkezdte a felrámolást. Min­den dolgozónak kötelessége a komunáci banditákkal megsza­kítani minden közösséget. A Ladányi-Tukacs-Birinyi féle ala­koknak a demokratikus ma­gyarság között nincs helye. Havas Emil HOLLAND-INDIA (Folytatás a 6-ik oldalról) kát, a kávétermelés 5 százalé­kát, a nyers kaucsuktermelés 40 százalékát (sem Japánnak, sem az USA-nak nincs kaucsuk- ja). A pálma olaj és a kopra a szappanfőző ipar nyersanyaga. És az ólom, az ón, továbbá a kőolaj ? Japán igen közel van Hol- land-Indiához és úgyszólván egyetlen olyan nyersanyaga sincs, ami a holland szigeteken bőségesen előfordul. A nyers­olaj kérdés pedig egészen bizo­nyosan beleszól majd e terüle­tek jövőjébe. A karcsú hajók tehát nem hiába állanak útra készen. És nem véletlen az, hogy Tokióban, Washingtonban, Londonban és Hágában cáfolnak bizonyos hí­reket. Egyre cáfolnak . . cáfol- gatnak . . . Háry Mihály PIKNIK DEROITBAN Az IWW itteni csoportja tart egy nemzetközinek mondható pikniket, a Finn Marxian Club, nyaraló helyiségbe, ahol legtöbb IWW pikniket szoktunk tartani a múltban is és most is JULIUS 4-IKÉN. ÚtirányHarper vagy E. Jefferson Ave. a 11 Mile Rd.-ig amelytől 2 blocknyira keletnek van a Gordon Rd.-on a fenti két Ave. között. POLICSÁNYI JÁNOS mun­kástárs West Virginia bánya vidékein a közeli napokban meglátogatja a bérmunkás olvasóit. Policsányi Jánosnak meghatalmazása van előfize­tési összegek felvételére is. a Bérmunkás Lapbizottsága HÁTRALÉKBAN VAN? Ne várja, amig lapkezelőnk keresi fel, amikor pénze van, küldje el az előfizetési összeget, mert a Bérmunkást azokból a két dollárokból adjuk ki. A bo­rítékot igy címezze: BÉRMUN­KÁS, P. O. Box 3912 Sta. S.S. Cleveland, 0. — Clevelandon la­kó olvasóink személyesen is megfizethetik tartozásukat a lap irodájában, 8618 Buckeye Rd. Az iroda nyitva van min­den szerda este 5-től 9 óráig. . Birinyi "ur" címére

Next

/
Thumbnails
Contents