Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-06-15 / 1115. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 junius 15. A japán kapitalizmus uj kínai taktikája ük japán kapitalisták közel egy évig haboztak, mielőtt vég­leg elhatározták, hogy Nan- kingban egy uj és számukra kezes bárány kínai központi kormányt állítanak fel és ennek élére Vang-Ching-Veit állítják. Ennek a tervnek számos ellen­zője volt a japán politikusok között, de magában a japán kor­mányban is. Ezen felül állást foglalt ellene a nagyipart kezé­ben tartó tőkések csoportja és a sajtó is, amely az utóbbi egy évben egyre több bírálattal il­leti Japán kínai vállalkozását. Azonban ebben a kérdésben is, mint Japánban annyi másban, a militaristáké lett a döntő szó, amely célravezetőnek találta egy Japánnal szemben barátságos és minden tekintetben felhasznál­ható központi kínai kormány lé­tesítését. Kínában a meghódí­tott területeken a japánok ed­dig is felállítottak helyi kor­mányokat, ezek közvetlenül a japán hadvezetőségtől függtek, most azonban mindezek alá lesznek rendelve a központi uj kínai kormánynak, ami úgy lát­szik jelentős lépést jelent a japán tőkések kínai pacifikálá sa felé. Ezek a japán tőkések és mili­taristák remélik, hogy az uj központi kormány lehetővé fog­ja tenni a meghódított terüle­tek gazdasági és politikai meg­szervezését. Az a terv, hogy Ki­na meghódított részeiből olyan államot teremtenek, amely vi­ezenfelül pedig azzal a joggal élt, hogy az igy megválasztot­takat a választóik határozata szerint, bármely pillanatban visszahívhatók voltak. Másod­szor pedig az összes alkalmazot­taknak a magasabb tisztséget betöltőknek ép úgy, mint a kisebbeknek csak azt a fizetést adta, amit a többi munkások kaptak.” Azóta, hogy ezt irta Engels és néhány hónappal azután, hogy ezt idézte Lenin, az orosz kommunisták egy hasonlítha­tatlanul nagyobb méretű “kom- münt” teremtettek meg és azt követte a magyar “kommün”. Leninisták irányítása alatt úgy Oroszországban, mint Magyar- országon az eddig ismertetett marxista tanokat szigorúan kö­vették a Leninisták. Kun Béla a többek között eze­ket a pontokat állította föl a szociáldemokrata pártnak, a Leninistákkal való együttműkö­désre szolgáló politikai prog­ram alapjául: “A magyarországi forrada­lom a kapitalista termelés álta­lános csődje folytán is aktuális­sá vált . . . Ennek a megállapí­tásnak következményéül levo- nandók tehát Magyarországon is a proletárok érdekében kifej­tendő politikai akcióban: a) Nem parlamenti köztársa­ság, hanem a munkás és föld- müvesszegény küldöttek taná­csainak átmenetileg centralisz- tikus köztársasága; b) Az állandó hadsereg és a fegyveres erő különleges oszta­gainak (rendőrség, csendőrség szonyát illetően erősen fog ha­sonlítani Mandzsukuóhoz. Mind­amellett Kínában egészen más a helyzet, mint volt Mandzsúri­ában. Ugyanis a meghódított területek még felét sem teszik ki a tulajdonképpeni Kínának és a japánok által el nem foglalt vidékeken rendkívül erős az el­lenállás és innen soha nem fog szünetelni a támadás a japán vezetés alatt álló Kina ellen. Azonkívül maguk a meghódí­tott kínai részek sem hódoltak be még korántsem a japánok­nak ,mivel állandó a guerilla harc s tekintélyes számú japán helyőrségeknek kell készenlét­ben államuk, hogy a gyakran itt-ott felbukkanó japánellenes csapatokat leverjék s a gyakori lázadásokat elfojtsák. Ezen felül is igen lényeges külömbség van a kínai és a mandzsu nép mentalitása kö­zött is. A kínai öntudat sokkal erősebb, a japángyülölet igen régi és mig Mandzsúriában a japánok már a 20. század eleje óta nagy számban megteleped­tek és mintegy előkészítették a talajt a japán behatolásnak. Ez­zel szemben a kínai tartomá­nyokban, amelyek most japán kézen vannak, a lakosság a há­ború előtt a japánokat, mint ke­reskedőket ismerte meg és. soha rokonszenvet nem mutatott irántuk. Kínában tehát a japá­noknak számos nehézséggel kell megküzdeniük, ha az okkupáit területeken szervezési ered­stb.) eltörlése és helyettesítése a fölfegyverzett proletáriátus osztályhadseregével, a burzsoá­zia lefegyverzése; c) A bürokrácia teljes meg­szüntetése ; a proletáriátus tö­megeinek önkormányzata oly­képpen, hogy a munkás és föld- müvesszegények küldötteinek tanácsai nemcsak törvény és szabályrendeletet alkotó, hanem végrehajtó és bíráskodó szer­vek is legyenek; minden tiszt­ség választás utján töltendő be, a megbízatás rövid tartamú és bármikor visszavonható legyen; a megválasztottak javadalma­zása ne legyen magasabb a ta­nult munkásokénál. Ennél ma­gasabb javadalmazás az orosz- országi proletárforradalom ta­nulságai alapján csupán a spe­cialistáknak adható.” (A gazdasági és más termé­szetű program pontokat itt nincs szándékom idézni, de ajánlom Szántó Bélának “A magyarországi proletáriá tus osztályharca és diktatúrája” cí­mű könyv elolvasását, ahonnan a fentieket idéztem.) A magyar “kommün” is elbu­kott, mint a párisi, egy külső, túlnyomó erőszakkal szemben. Megmaradt az orosz “kom­mün”. Ezzel részben már fog­lalkoztunk és még valószínűleg foglalkozni fogunk a jövőben különálló cikkekben. Egyelőre e cikksorozatban ra­gaszkodunk szorosan a marxiz­mus ismertetéséhez. Az átmene­ti és a jövő államra vonatkozó­lag a fentiek fedik Marxot és és Engelst. ményt akarnak elérni. De váj­jon ennek dacára is elérik-e? Egy másik tényező még nehe­zebbé teszi ennek a szervezési eredménynek sikerre való kilá­tásait. Mandzsúriában nem üt­között nehézségbe mandzsu di­nasztiáról való uralkodót emel­ni a trónra ez még a törvényes­ség látsztával is birt, és nem állt ellentétben a mandzsu nép óhajával. Kínában más a hely­zet. Vang-Ching-Vei kina leg- népszerütlenebb emberei közé tartozik azóta, amióta elmene­kült Csunkingből és a japán ka­pitalisták zsoldjába állott. Va­lamikor egyik népszerű vezető­je volt a Kuomintangnak, most azonban éppen saját kínai hon­fitársaitól kell tartania a leg­jobban. Állandóan erős japán testőrség veszi körül s merény­letek egész sorozatát intézték már ellene. Vang-Ching-Vei hó­napokon keresztül fáradozott azon, hogy megnyerje terveinek néhány kiválóbb, vagy tisztel­tebb kínai gazdasági szakem­bert, sikertelenül, de végül is kénytelen volt megelégedni is­meretlen és népszerűtlen rene­gátokkal, akik rajta keresztül akarnak megtollasodni és érvé­nyesülni. Aligha hihető el, hogy a kül­föld elfogadja Vang-Ching-Vei kormányát törvényes kormány­nak. Washingtonban már kije­lentették, nem ismerik el az uj kínai központi kormányt, holott Japán legelsősorban az USA mi­att szerette volna rendezni a kínai ügyeket. Az Egyesült Ál­lamok teljes mértékben ellen­szegülnek Japán kínai politiká­jának s Japán fölött mint De- moklesz kardja függ egy eset­leges amerikai bojkotthatáro­zat. Londonban nem utasították el oly mereven Vang-Ching-Vei kormányát, mint Washington­ban, viszont hivatalos elisme­résről itt sincs szó. A japán nép megszéditésére, mozgolódásának, leszerelésére azonban határozottan ügyes sakkhuzásnak tetszik a közpon­ti kormány megalakítása. A japán közvélemény és nép már régóta türelmetlenül várja a háború végét és egyre erőseb­bek a háboruellenes hangok s Japán fasizta vezetői az uj kí­nai központi kormány megala­kításával azt a látszatot akar­ják kelteni, mintha a háború véget is ért volna. A japán kor­mány egy közleményt adott ki, amely szerint nem gondol a had­műveletek továbbfolytatására. Ez azonban kizárólag a japán nép megnyugtatását szolgálja semmi mást, mert a háború azóta is tovább folyik. Ugyan­ekkor a japán suttogó propa­ganda utján a japán kormány azt a hirt terjesztette a japán nép körében, hogy Csang-Ka.i- Sek Tibetbe menekült és a kí­nai ellenállás véget ért. Ezzel szemben a mai Kínában az a helyzet, hogy éppen a há­ború fellángolása előtt állanak, még abban az esetben is, ha Japán valóban abba akarná — hej pedig de szeretné abbahagy­ni — a háborút. Vang-Ching- Vei kormányalakítása még job­ban felszította a kínaiak harci hangulatát, akik egyébként most anyagilag is jobban fel vannak készülve a háborúra. A 18 kínai tartomány közül még 8 mindig a csang-Kaj-Sek-ék kezén van és 5 tartomány­ban olyan erős a guerilla csapa­tok ellenállása, hogy a japán fö­lény erősen vitás. A megszállt területeken uralkodó állapotok sem alkalmasak arra, hogy a kínai népben ronkonszenvet keltsenek a japán uralom iránt. A japánok előnyomulási kísér­letei egyre gyakrabban kudar­cot vallanak, s Kina leigázásá­ról a jelek szerint már szó sem lehet. Még ha Csang-Kaj-Sek is bukik, a harc abban az eset­ben is tovább tartana, mivel Ki­na ellenállása már az egész nép ellenállásának méreteit öltötte fel. Japán tragikus kínai hely­zetén pedig Vang-Csing-Vei re­negát kormányalakítása sem fog segíteni. Budapest, 1940 április Földváry Mihály. AZ ÉPÍTŐ-GÁRDA BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ..... 1.00 M. Vlasits, New York .... 2.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 J. Bodnár, New York ....... 1.00 X231958 New York ............ 6.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Duschek, Nutley ...... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 2.00 Alakszay Sándor, Akron .. 1.00 Farkas Imre, Akron ....... 1.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ...... 1.00 J. Herceg, Cleveland ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 1.00 Bercsa Jánosné, Clev.......... 1.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 (Magukat előj egyezték:) Nagy Gábor, New York ....—.— Stefankó Márton, N. Y. ....—.— Stefankó Mártonná, N.Y. —.— Kozsány János, S. Spring —.— A. Molnár, Clev.................—.— J. E. Takács, Clev............—.— J. Kollár, Clev....................—.— CSALÁDI KIRÁNDULÁS AKRONBAN. Junius 23-án a csoportunk családi kirándulást fog ren­dezni a Fülöp féle farmon. Lesz több szórakoztató játék, ami a kirándulást élvezetessé fogja tenni. A kirándulók na­gyobb része már a délelőtti órákban fogja elkezdeni a napnak a szépségét. Szalonna sütéssel. Útirány: Menjünk az Air- portnak. Vegyük a 224-es utat a Wingfoot Lake-ig. A vasúton innen jobra fordu­lunk, ahol már jelzőtáblák fogják jelezni az útirányt. A rendezőség mindenkit szíve­sen lát. HÁTRALÉKBAN VAN? Ne várja, amig lapkezelőnk keresi fel, amikor pénze van, küldje el az eló'fizetési összeget, mert a Bérmunkást azokból a két dollárokból adjuk ki. A bo­rítékot igy címezze: BÉRMUN­KÁS, P. O. Box 3912 Sta. S.S. Cleveland, O. — Clevelandon la­kó olvasóink személyesen is megfizethetik tartozásukat a lap irodájában, 8618 Buckeye Rd. Az iroda nyitva van min­den szerda este 5-től 9 óráig. ...

Next

/
Thumbnails
Contents