Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-06-08 / 1114. szám

1940 junius 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal A polgári szabadság Amerika hagyományos kincse “Rendkívüli intézkedések” cí­mén számos európai országban a polgári szabadságot úgyszól­ván kipusztitották. Ezekben az országokban a szólásszabadság­nak, sajtószabadságnak és gyü­lekezési jogoknak egyszerre vé­ge szakadt. A polgárokat bíró­sági tárgyalás mellőzésével fog­hatják le és róhatnak rájuk sú­lyos börtönbüntetéseket. Kérdé­ses, vájjon megtörténhet-e, hogy ily helyzet álljon elő az Egyesült Államokban? Ezt a kérdést tárgyalja meg egy nemrégiben kiadott füzet­ben, Robert E. Cushman, aki a Cornell egyetemen a kormány­gazdaság előadó tanára. Cush­man tanár kiemeli, hogy a ki­sebbségek jogi megnyirbálása törvénykezés utján, valamint a türelmetlenség zászlaja alatt felsorakozó erők kampányai súlyos veszedelmek csiráit hord­ják magukban. A legutóbbi évek folyamán az Egyesült Ál­lamok Legfőbb Bírósága olyan végzéseket hozott, amelyek a polgári szabadság jogokat meg­védik esetleges kormánybeavat­kozások illetve rendelkezések­től.” A nemzeti veszedelmek rendkívüli idejében a polgári szabadság igen gyenge lábon áll, mivel az inkább relativ, mintsem abszolút dolog” Írja Cushman professzor . . “Nincs, olyasmi, mint abszolút szólás- szabadság ... Ez csak egy lé­pésnyire esik a doktrínától, hogy a polgári szabadság rela­tiv dolog és lassan behódol — a nemzet védelme címen — an­nak a brutális jelmondatnak, hogy cél szentesíti az eszközt.” A “BILL OF RIGHTS” AZ AMERIKAI SZABADSÁG ŐRE Az alkotmány első tiz függe­léke, amelyet “Bill of Rights” néven ismerünk, mind a mai na­pig legerősebb védelmi eszköz­nek bizonyult a kormány eset­leges elnyomásával szemben. Ezeket a törvényeket 1790-ben fogadták el, hogy a nép polgári szabadságát megvédje esetle­ges kormány beavatkozásokkal szemben. Az első ciklus a vallásszabad­ságot, sajtószabadságot és gyü­lekezési szabadságot öleli fel, másszóval a kisebbségi jogokat amelyeket évszázadokon keresz­tül értek súlyos sérelmek. Meg­tiltja, hogy a .Congress törvé­nyeket hozhasson a vallásres­pektálás érdekében, vagy meg­nyirbálja a szólásszabadságot, a szabad sajtót, vagy eltiltsa a nép gyülekezési jogát, vagy, hogy kérelmet nyújtson be a kormányhoz sérelmei orvoslása ügyében. A három következő szakasz védelmet nyújt az egyénnek a végrehajtó hatalom, vagy ka­tonai hatalmak ellen. A negye­dik szakasz különösen figyelem­re méltó, mert felöleli a jelmon­datot, az otthona, minden egyénnek saját vára. Védelmet nyújt az egyén személyét, há­zát, okmányait és holmiait eset­leg sértő beavatkozásokkal szemben, jogtalan kutatással és elkobzásokkal szemben. Egyéb paragrafusok kiterjed­nek az ingatlan jogokra és ezt érintő hatalmi beavatkozásokra. Az ötödik függelékben áll: “nem lehet az egyént tulajdoná­tól megfosztani a szabályos tör­vényes eljárás nélkül, de a koz sem tulajdoníthatja ki a privát tulajdont, ellenszolgáltatás nél­kül.” A Bill of Rights azután ki­terjeszkedik az esküdtszéki jo­gokra, brutális, vagy különleges büntetések tilalmára, stb. AZ ÁLLAMOK, MINT A POL­GÁRI SZABADSÁG JOGOK VÉDőREI A Bill of Rights megvédte az egyént a Szövetségi Kormány esetleges visszaéléseivel szem­ben. Az állami tisztviselőkkel szemben az állami alkotmány nyújt védelmet. Ám 1868-ban a Szövetségi Kormány a polgári szabadságjogok még szélesebb védelmét, illetve felelősségét vállalta. így a 14. függelék ki­mondja, hogy egyetlen állam sem hozhat, vagy hajthat vég­re oly törvényt, amely a polgár szabadságjogait megnyirbálja, vagy az alkotmány adta jogait megsérti. Ugyanez a paragra­fus megtiltja az államoknak, hogy a szabályos törvényes el­járás lefolytatása nélkül az egyént életétől, szabadságától, vagy tulajdonától megfossza. Ily módon azután a Szövetségi Kormány és az egyes államok együttesen kell, hogy megvéd­jék a népek alapjogait. E prin- cipiumra támaszkodva a Leg­főbb Bíróság számos esetben semmisített meg állami törvé­nyeket, amelyek az egyének szabadságát sértették. Hogy csak két esetet említsünk: meg­semmisítette a minnesotai tör­vényt, amely a sajtószabadsá­gát sértette és az alkotmányos szabadságjogok megsértésével vádolta a Jersey City-i kampá­nyokat, amelyek folyamán nem egyszer nyirbálták meg az al­kotmányos jogait a népnek. A KÖZVÉLEMÉNY FELVILÁ- SA A LEGERŐSEBB FEGY­VERE A SZABADSÁG- JOGOKNAK Cushman tanár előbb részle­teiben mutat rá az alkotmány- biztositotta jogokra, azután pe­dig kihangsúlyozza, hogy “a polgári szabadságot nem csu­pán a szövetségi és állami al­kotmányokban lefektetett jogok alapján tudjuk biztosítani. A leglényegesebb dolog a megér­tés és egyöntetű akarat, amely a szabadságszerető nép velejá­rója. Egy nép csak addig tart­hatja és őrizheti meg szabad­ságát, amíg azt tökéletesen megérti és értékeli.” Cushman tanár könyve “Safe­guard Our Civil Liberties” cí­men jelent meg a 10 centes po­puláris könyvek sorozatában, amelyeket a Public Affairs Committee ad ki (30 Rockefel­ler Plaza, New York City). FLIS. "DEMOKRÁCIA" II. SZOCIÁLDEMOKRÁCIA A második alkatrésze a de­mokráciának, mely évtizedeken keresztül jelszava, célja volt a munkásmozgalomnak. Sok vér, sztrájk és tüntetés folyt le ér­te, melyet a titkos és egyenlő választójoggal véltek elérhető­nek. Már azóta sok országban megnyerték és el is veszítették ezeket a jogokat és a szociálde­mokrata vezér urak nemcsak a parlamentekben, hanem a mi­niszterelnöki székekbe is beke­rültek, de a társadalmi “szociál” demokráciához közelebb nem jutottak. Sőt ellenkezőleg, ez az ut a korrupcióhoz, megalkuvás­hoz vezetett. A gazdasági plu­tokraták, kényurak hatalma még jobban megnyilvánult, a munkásvezéreket megveszteget­ték, megvásárolták, vagy eltet­ték lábalól, már amint azt szük­ségesnek látták. Amint előző cikkünkben ki­mutattuk és éppen itten Ameri­kában van legjobban megvilá­gítva, politikai vagy társadal­mi demokrácia nem létezhet gazdasági egyenlőség, “de­mokrácia” nélkül. A gazdasági hatalom bitorlói még a meglevő politikai és társadalmi demok­ráciát is letörik, megsemmisí­tik, a vagyon, a termelési és szétosztási eszközök mind keve­sebb kezekbe kerülése, minden nap szélesíti és erősíti azt a vá­laszfalat, mely ledöntése nélkül nem is képzelhetünk igazi de­mokráciát. A társadalmi demokrácia csak azt jelentheti, hogy a tár­sadalom minden tagja egyfor­ma jogokat, értéket képvisel és egyforma megbecsülésben kell, hogy részesüljön. De amint lát­tuk az amerikai esetben, a gaz­dasági hatalom megszerzése ál­tal, mindég több és több egyént hajtott egyesek szolgálatába, nemcsak az iparokban, hanem társadalmi és politikai téren is mindjobban ez nyilvánul meg. Amilyen mértékben gyarapo­dott a Rockefeller, Mellon, As- tor, Ford vagyon, olyan mérték­ben szaporodtak a szolgák és a cselédség, ügyvédek, politiku­sok igyekeztek hűségesen szol­gálni a gazdasági hatalom bitor­lóit, mert jutalmul sokszor százezer dolláros honorárium, zsíros politikai pozíciók, vagy könnyű, de jól díjazott állások az iparokban járt azoknak, akik hűségesen szolgálták a plutok­ratákat. Csak agyalágyult egyén mer­né állítani, hogy a szolga és gazda között nincs társadalmi kíilömbség, vagy hogy egyfor­ma jogokkal, értékkel bírnak. Akik azt merik állítani, hogy nekünk itten Amerikában van politikai, vagy társadalmi de­mokráciánk, azok maguk a ténykedésükkel bizonyitjk az gyenlőtlenséget, mivel prostitu­áltakká válnak, eladják magu­kat, eszüket, tollúkat és ezzel bizonyítják, hogy vannak urak és cselédek. Ezen gazdasági egyenlőtlen­ségből eredő nyomorúság, el­nyomatás, bizonytalanság adja a leghatalmasabb érvet, propa­ganda alkalmat a komunácik részére. Mind azok, akik ezt a politikai és társadalmi rendszert igazi demokráciának igyekez­nek feltüntetni, csak segítenek az ellene harcoló diktatúra hí­veinek, az igazi, de még keve­sek által ismert demokrácia el­leni harcaikban. Mert nagyon kevés munkásember akad, aki ezt a fék-demokráciát annyira szeretné, hogy azért örömmel haljon meg, amidőn harcra ke­rül a sor. Bár nagyon kevesen vannak olyanok is, akik az iga­zi demokráciát annyira ismer­nék, hogy a diktatúra híveinek propagandája vissza pattanjon róluk. Még teljes demokrácia nem volt sehol, tehát azok, akik azt állítják, hogy a demokrácia nem működhet, nem létezhető, vagy csődöt mondott, azok csak ezt a fék-demokráciát ismerik. Nekünk is be kell ismerni, hogy ez a demokrácia, melyet az an­gol, belga, holland és norvég ki­rályok vagy Amerika ipari feje­delmei védenek, csődöt mon­dott, de az nem igazi demokrá­cia, csak propaganda, mely mindkét részről tudja azt mint demokráciát beállítani. A jövő cikkünkben a gazda­sági demokráciát, egyenlőséget fogjuk ismertetni, mely még nem létezett gyakorlatban és melyet a parlamenteken, vagy társadalmi reformokon keresz­tül elérni nem is lehet, de párt- diktaturákoo keresztül sem. Vi. AZ ÉPÍTŐ-GARDA BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ....... 1.00 M. Vlasits, New York .... 2.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 J. Bodnár, New York ....... 1.00 x231958 New York ........... 6.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Duschek, Nutley ........... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport __ 2.00 Alakszay Sándor, Akron .. 1.00 Farkas Imre, Akron ....... 1.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ........... 1.00 J. Herceg, Cleveland ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 1.00 Bercsa Jánosné, Clev. ........ 1.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 (Magukat előjegyezték:) Nagy Gábor, New York ....—.— Stefankó Márton, N. Y......—.— Stefankó Mártonná, N.Y. —.— Kozsány János, S. Spring —.— A. Molnár, Clev. ................—.— J. E. Takács, Clev............—.— J. Kollár, Clev....................—.— Hering Pál, Buffalo .........—.— Hering Pálné, Buffalo .....—.— A NEWARKI MAGYAR MUN­KÁS OTTHON EGYESÜLET saját helyiségében, 37-16th Ave. TUDOMÁNYOS ELŐADÁST rendez, 1940 junius 7-én, pén tek este 8 órai kezdettel. Tárgy: A mai világesemé nyék. Előadó: Fishbein Lász­ló, New Yorkból. Belépő dij nincs. Minden- denkit szívesen látunk.

Next

/
Thumbnails
Contents