Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-06-08 / 1114. szám
1940 junius 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal A polgári szabadság Amerika hagyományos kincse “Rendkívüli intézkedések” címén számos európai országban a polgári szabadságot úgyszólván kipusztitották. Ezekben az országokban a szólásszabadságnak, sajtószabadságnak és gyülekezési jogoknak egyszerre vége szakadt. A polgárokat bírósági tárgyalás mellőzésével foghatják le és róhatnak rájuk súlyos börtönbüntetéseket. Kérdéses, vájjon megtörténhet-e, hogy ily helyzet álljon elő az Egyesült Államokban? Ezt a kérdést tárgyalja meg egy nemrégiben kiadott füzetben, Robert E. Cushman, aki a Cornell egyetemen a kormánygazdaság előadó tanára. Cushman tanár kiemeli, hogy a kisebbségek jogi megnyirbálása törvénykezés utján, valamint a türelmetlenség zászlaja alatt felsorakozó erők kampányai súlyos veszedelmek csiráit hordják magukban. A legutóbbi évek folyamán az Egyesült Államok Legfőbb Bírósága olyan végzéseket hozott, amelyek a polgári szabadság jogokat megvédik esetleges kormánybeavatkozások illetve rendelkezésektől.” A nemzeti veszedelmek rendkívüli idejében a polgári szabadság igen gyenge lábon áll, mivel az inkább relativ, mintsem abszolút dolog” Írja Cushman professzor . . “Nincs, olyasmi, mint abszolút szólás- szabadság ... Ez csak egy lépésnyire esik a doktrínától, hogy a polgári szabadság relativ dolog és lassan behódol — a nemzet védelme címen — annak a brutális jelmondatnak, hogy cél szentesíti az eszközt.” A “BILL OF RIGHTS” AZ AMERIKAI SZABADSÁG ŐRE Az alkotmány első tiz függeléke, amelyet “Bill of Rights” néven ismerünk, mind a mai napig legerősebb védelmi eszköznek bizonyult a kormány esetleges elnyomásával szemben. Ezeket a törvényeket 1790-ben fogadták el, hogy a nép polgári szabadságát megvédje esetleges kormány beavatkozásokkal szemben. Az első ciklus a vallásszabadságot, sajtószabadságot és gyülekezési szabadságot öleli fel, másszóval a kisebbségi jogokat amelyeket évszázadokon keresztül értek súlyos sérelmek. Megtiltja, hogy a .Congress törvényeket hozhasson a vallásrespektálás érdekében, vagy megnyirbálja a szólásszabadságot, a szabad sajtót, vagy eltiltsa a nép gyülekezési jogát, vagy, hogy kérelmet nyújtson be a kormányhoz sérelmei orvoslása ügyében. A három következő szakasz védelmet nyújt az egyénnek a végrehajtó hatalom, vagy katonai hatalmak ellen. A negyedik szakasz különösen figyelemre méltó, mert felöleli a jelmondatot, az otthona, minden egyénnek saját vára. Védelmet nyújt az egyén személyét, házát, okmányait és holmiait esetleg sértő beavatkozásokkal szemben, jogtalan kutatással és elkobzásokkal szemben. Egyéb paragrafusok kiterjednek az ingatlan jogokra és ezt érintő hatalmi beavatkozásokra. Az ötödik függelékben áll: “nem lehet az egyént tulajdonától megfosztani a szabályos törvényes eljárás nélkül, de a koz sem tulajdoníthatja ki a privát tulajdont, ellenszolgáltatás nélkül.” A Bill of Rights azután kiterjeszkedik az esküdtszéki jogokra, brutális, vagy különleges büntetések tilalmára, stb. AZ ÁLLAMOK, MINT A POLGÁRI SZABADSÁG JOGOK VÉDőREI A Bill of Rights megvédte az egyént a Szövetségi Kormány esetleges visszaéléseivel szemben. Az állami tisztviselőkkel szemben az állami alkotmány nyújt védelmet. Ám 1868-ban a Szövetségi Kormány a polgári szabadságjogok még szélesebb védelmét, illetve felelősségét vállalta. így a 14. függelék kimondja, hogy egyetlen állam sem hozhat, vagy hajthat végre oly törvényt, amely a polgár szabadságjogait megnyirbálja, vagy az alkotmány adta jogait megsérti. Ugyanez a paragrafus megtiltja az államoknak, hogy a szabályos törvényes eljárás lefolytatása nélkül az egyént életétől, szabadságától, vagy tulajdonától megfossza. Ily módon azután a Szövetségi Kormány és az egyes államok együttesen kell, hogy megvédjék a népek alapjogait. E prin- cipiumra támaszkodva a Legfőbb Bíróság számos esetben semmisített meg állami törvényeket, amelyek az egyének szabadságát sértették. Hogy csak két esetet említsünk: megsemmisítette a minnesotai törvényt, amely a sajtószabadságát sértette és az alkotmányos szabadságjogok megsértésével vádolta a Jersey City-i kampányokat, amelyek folyamán nem egyszer nyirbálták meg az alkotmányos jogait a népnek. A KÖZVÉLEMÉNY FELVILÁ- SA A LEGERŐSEBB FEGYVERE A SZABADSÁG- JOGOKNAK Cushman tanár előbb részleteiben mutat rá az alkotmány- biztositotta jogokra, azután pedig kihangsúlyozza, hogy “a polgári szabadságot nem csupán a szövetségi és állami alkotmányokban lefektetett jogok alapján tudjuk biztosítani. A leglényegesebb dolog a megértés és egyöntetű akarat, amely a szabadságszerető nép velejárója. Egy nép csak addig tarthatja és őrizheti meg szabadságát, amíg azt tökéletesen megérti és értékeli.” Cushman tanár könyve “Safeguard Our Civil Liberties” címen jelent meg a 10 centes populáris könyvek sorozatában, amelyeket a Public Affairs Committee ad ki (30 Rockefeller Plaza, New York City). FLIS. "DEMOKRÁCIA" II. SZOCIÁLDEMOKRÁCIA A második alkatrésze a demokráciának, mely évtizedeken keresztül jelszava, célja volt a munkásmozgalomnak. Sok vér, sztrájk és tüntetés folyt le érte, melyet a titkos és egyenlő választójoggal véltek elérhetőnek. Már azóta sok országban megnyerték és el is veszítették ezeket a jogokat és a szociáldemokrata vezér urak nemcsak a parlamentekben, hanem a miniszterelnöki székekbe is bekerültek, de a társadalmi “szociál” demokráciához közelebb nem jutottak. Sőt ellenkezőleg, ez az ut a korrupcióhoz, megalkuváshoz vezetett. A gazdasági plutokraták, kényurak hatalma még jobban megnyilvánult, a munkásvezéreket megvesztegették, megvásárolták, vagy eltették lábalól, már amint azt szükségesnek látták. Amint előző cikkünkben kimutattuk és éppen itten Amerikában van legjobban megvilágítva, politikai vagy társadalmi demokrácia nem létezhet gazdasági egyenlőség, “demokrácia” nélkül. A gazdasági hatalom bitorlói még a meglevő politikai és társadalmi demokráciát is letörik, megsemmisítik, a vagyon, a termelési és szétosztási eszközök mind kevesebb kezekbe kerülése, minden nap szélesíti és erősíti azt a válaszfalat, mely ledöntése nélkül nem is képzelhetünk igazi demokráciát. A társadalmi demokrácia csak azt jelentheti, hogy a társadalom minden tagja egyforma jogokat, értéket képvisel és egyforma megbecsülésben kell, hogy részesüljön. De amint láttuk az amerikai esetben, a gazdasági hatalom megszerzése által, mindég több és több egyént hajtott egyesek szolgálatába, nemcsak az iparokban, hanem társadalmi és politikai téren is mindjobban ez nyilvánul meg. Amilyen mértékben gyarapodott a Rockefeller, Mellon, As- tor, Ford vagyon, olyan mértékben szaporodtak a szolgák és a cselédség, ügyvédek, politikusok igyekeztek hűségesen szolgálni a gazdasági hatalom bitorlóit, mert jutalmul sokszor százezer dolláros honorárium, zsíros politikai pozíciók, vagy könnyű, de jól díjazott állások az iparokban járt azoknak, akik hűségesen szolgálták a plutokratákat. Csak agyalágyult egyén merné állítani, hogy a szolga és gazda között nincs társadalmi kíilömbség, vagy hogy egyforma jogokkal, értékkel bírnak. Akik azt merik állítani, hogy nekünk itten Amerikában van politikai, vagy társadalmi demokráciánk, azok maguk a ténykedésükkel bizonyitjk az gyenlőtlenséget, mivel prostituáltakká válnak, eladják magukat, eszüket, tollúkat és ezzel bizonyítják, hogy vannak urak és cselédek. Ezen gazdasági egyenlőtlenségből eredő nyomorúság, elnyomatás, bizonytalanság adja a leghatalmasabb érvet, propaganda alkalmat a komunácik részére. Mind azok, akik ezt a politikai és társadalmi rendszert igazi demokráciának igyekeznek feltüntetni, csak segítenek az ellene harcoló diktatúra híveinek, az igazi, de még kevesek által ismert demokrácia elleni harcaikban. Mert nagyon kevés munkásember akad, aki ezt a fék-demokráciát annyira szeretné, hogy azért örömmel haljon meg, amidőn harcra kerül a sor. Bár nagyon kevesen vannak olyanok is, akik az igazi demokráciát annyira ismernék, hogy a diktatúra híveinek propagandája vissza pattanjon róluk. Még teljes demokrácia nem volt sehol, tehát azok, akik azt állítják, hogy a demokrácia nem működhet, nem létezhető, vagy csődöt mondott, azok csak ezt a fék-demokráciát ismerik. Nekünk is be kell ismerni, hogy ez a demokrácia, melyet az angol, belga, holland és norvég királyok vagy Amerika ipari fejedelmei védenek, csődöt mondott, de az nem igazi demokrácia, csak propaganda, mely mindkét részről tudja azt mint demokráciát beállítani. A jövő cikkünkben a gazdasági demokráciát, egyenlőséget fogjuk ismertetni, mely még nem létezett gyakorlatban és melyet a parlamenteken, vagy társadalmi reformokon keresztül elérni nem is lehet, de párt- diktaturákoo keresztül sem. Vi. AZ ÉPÍTŐ-GARDA BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ....... 1.00 M. Vlasits, New York .... 2.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 J. Bodnár, New York ....... 1.00 x231958 New York ........... 6.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Duschek, Nutley ........... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport __ 2.00 Alakszay Sándor, Akron .. 1.00 Farkas Imre, Akron ....... 1.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ........... 1.00 J. Herceg, Cleveland ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 1.00 Bercsa Jánosné, Clev. ........ 1.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 (Magukat előjegyezték:) Nagy Gábor, New York ....—.— Stefankó Márton, N. Y......—.— Stefankó Mártonná, N.Y. —.— Kozsány János, S. Spring —.— A. Molnár, Clev. ................—.— J. E. Takács, Clev............—.— J. Kollár, Clev....................—.— Hering Pál, Buffalo .........—.— Hering Pálné, Buffalo .....—.— A NEWARKI MAGYAR MUNKÁS OTTHON EGYESÜLET saját helyiségében, 37-16th Ave. TUDOMÁNYOS ELŐADÁST rendez, 1940 junius 7-én, pén tek este 8 órai kezdettel. Tárgy: A mai világesemé nyék. Előadó: Fishbein László, New Yorkból. Belépő dij nincs. Minden- denkit szívesen látunk.