Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-05-18 / 1111. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 május 18. A harlani bányászok kilenc éve ártatlanul vannak börtönben MEGGYŐZŐ BIZONYÍTÉKOK TANÚSKODNAK ÁRTATLANSÁGUK MELLETT, AMELYEK AZONNALI SZABADSÁGUK VISSZAADÁSÁT SÜRGETIK. A louisvillei (Kentucky) Courrier-Journal, polgári hirlap, április 7-iki számában vezető helyen, erősen sürgeti Johnson kormányzót, hogy az evartsi összecsapás áldozatai érdekében, akik már kilenc esztendeje ártatlanul börtönben szenvednek, kedvező döntést hozzon. A vezércikkben “A Just Plea For Pardon” magyarul egy igazságos kegyelmi-®---------r-------------------------------kérelem címmel a következőket írja: “Egy Associated Press beszámoló Frankfortból azt mondja, hogy ismét kérelmezték Johnson kormányzótól azt, hogy döntsön már a kegyelmi eljárásban, az utolsó négy bányász érdekében, akiket börtönben hagytak az 1931-ben történt evartsi összecsapást követő elitélés következtében. Mi reméljük, hogy a kormányzó időt szakit ezen gondterhes ügy megfontolására, mert mi hisz- szük, hogy meggyőző bizonyítékok tanúskodnak az igazságtalan eljárás mellett. “Hét mányász került börtönbe életfogytiglan, az evartsi összecsapás miatt, amelyben négyen életüket vesztették. A bányászokat azonban nem gyilkossági vád alapján Ítélték el, hanem összeesküvésért. Laffon kormányzó megkegyelmezett három bányásznak 1935-ben. Azonban az utána következő Chandler kormányzó megtagadta a bennmaradt négytől a kegyelmet, mivel szerinte nem történt igazságtalan kilengés. “Azonban kétes, hogy Chandler döntését megelőzően áttekintette volna az újabb bizonyítékokat, melyek közben nyilvánosságra jutottak. A mi véleményünk szerint, ezek a bizonyítékok olyan jellegűek, hogy jogossá teszik az újabb kegyelmi kérvényt. “Az uj bizonyítékok legtöbbje az érdekeltek közül csak egyet érint és az Al. Benson. Megvagyunk győződve, hogy most már bizonyítani lehet, hogy Benson nem lehetett bűnös a történtekben, amelynek alapján elitélték. Továbbá hisz- szük, hogy a négy érdekelt ügye annyira hasonlatos, hogy legalább is erősen fennforog az a feltevés, hogy gondos tanulmányozás kideríthetné, hogy a többi bányászok is éppen olyan ártatlanok, mint Benson.” A szóbanforgó négy szervezett bányász: A. Benson, Chester Poore, Jim Reynolds és W. teremtett és minden embernek egyforma joga van az élethez és a szabadsághoz. De ugyanakkor a “szabadság harcosok” rabszolgákat tartottak. Úgy a függetlenségi harcot, mint a rabszolgaság tényét, valamint a felszabadításukat csak az anyagi, csak a gazdasági körülmények alapján lehet észszerűen megmagyarázni. A modern háborúk okait sem az “emberi természet” elméletével, hanem csak a mai gazdasági viszonyok ismeretével lehet megérteni. Érdekes, hogy éppen azok állítják oda bűnbaknak az “emberi természetet” akik azt hiszik, hogy az az isten teremtése és nem az anyagi körülmények visszatükrözése. Mi nem tagadjuk, hogy vannak szadisták, de nem a szadiz- mus az összemberiség alaptermészete. Vannak zsugorik és kapzsik, de nem azért gyűjt az emberek nagy százaléka tartalékot a jövőre való tekintettel. Eltérek a történelmi példáktól. Vegyük a mai átlagos embert. Ennek épp úgy, mint az ősembernek és az állatoknak csak két alapösztöne van: az életösztön és a nemi ösztön. Ebből a kettőből áll az alaptermészete. Minden más, amit “emberi természetnek” nevezünk, aszerint változik, hogy milyen krülmények között nőtt fel az ember. Ha emberevők között nőtt volna fel bármelyik civilizált ember, aki borzadva gondol az emberevésre, saját maga is azt tenné. Sőt nem egy példáját olvastuk az emberevésnek hajótöröttek között, ahol az ősi életösztön felülkerekedett a nevelésen. A kapzsiságot és a zsugoriságot illetőleg, gondoljuk csak át, hogyha ezek volnának az emberi természet jellemvonásai, miért nem lopnak és gyűjtenek ivóvizet az emberek ? Hiszen, nincsen szükségesebb valami a levegőn és a táplálékonScivül. A felelet egyszerű: mindenki tudja, hogy bárhol és bármikor ihat amennyit akar, anélkül, hogy pénzébe kerülne. Vagyis van belőle bőven és szabadon juthat hozzá, mert a város (a társadalom) úgy rendezte be. Ilyen körülmények között nem kapzsiak az emberek. De tegyük ugyanazokat az embereket egy sivatag közepére, ahol nincs mindenki számára elég viz és az emberi természet jelentkezni fog, de az nem a kapzsiság hanem az életösztön. Legyenek az emberek a táplálékkal, ruhával és más dolgokkal oly bőven ellátva, mint egy városi ember a vízzel és el fog tűnni a kapzsiság, a zsugoriság és a tülekedés. Ne legyen szükség a pénzre, hogy az életszükségleteket megszerezzük, akkor csak a muzeomok fogják a pénzt gyűjteni. A mai technikával, ha mindenki termelő munkát végezne, ebben az országban minden munkás annyit termelhetne hetenként, amennyit a mai árak mellett száz dollárért kapna meg. Nem volna olyan nagy bőség mint a vízben van, azonban ezt a termelést fokozni lehet és fogjuk is, ha a mai társadalmi viszonyokat megváltoztatjuk. Azoknak a mivoltát tüzetesen a következő cikkben fogjuk elemezni. B. Jones, május ötödikén múlt öt éve, hogy ártatlanul vannak börtönben. Kegyelmi kérvénye- zésüket az újabban felfedezett bizonyitékok alapján, széleskörű támogatásban részesítik az ország minden részéből. Ártatlanságukat igazolja a tárgyalások alkalmával elkövetett hamis ta- nuvallomásik, a három tárgyalási biró közül kettőnek és az esküdtek közül 46-nak közjegyzői vallomása, melyszerint megvannak győződve a bebörtönzöt- tek ártatlanságáról és a Harlan megyei vádügyész' közbelépése a foglyok érdekében. Képzeljük el, hogy mennyire sárbatiporják az emberi szabadságot, midőn még olyanoknak a kérelmére akik részt vettek a foglyok üldözésében, akik segédkeztek hamis tanúvallomások alapján börtönbe juttatni a kilenc esztendeje szenvedő bányászokat és utólag a felderített bizonyitékok alapján önmaguk beismerik, hogy hibát követtek el és mégis még az ő kérelmükre is vonakodik a kormányzó kedvezőleg meghozni mielőbbi döntését. Az egész ügyben természetesen a munkások gyöngesége mutatkozik, mert ha elég erős szervezett ipari akcióba lépnének, azonnal szabadok lehetnének osztálytársaik, az összetartás erőteljes fegyverük hatalmán. Több összetartásra van szükség a dolgozóknak, hogy meghallgatásra találjanak. HAJÓKIRÁNDULÁST tart ezidén is az IWW new yorki olasz tagjai JUNIUS 23-ÁN. Ezek a kirándulások már olyan népszerűek a New York és környéke munkások között, hogy az elmúlt nyáron több száz volt azoknak a száma, akik a késői jelentkezés folytán lemaradtak az élvezetes kirándulásról- A rendező bizottság jelenti, hogy bár ez alkalomra a jóval nagyobb CALYERT hajót bérelték ki, de a jelek szerint azon is minden hely el lesz foglalva, ezért kéri a bizottság a Bérmunkás olvasóit is, akik tömegesen szoktak részt venni a kiránduláson, hogy mielőbb foglalják le helyüket a bizottságnál, 158 Carrol St., Brooklyn, N. Y. Felnőtteknek egy dollár, gyermekeknek 50 cent. NÉPSZERŰ GAZDASÁGTAN Irta: MARY E. MARCY Fordította: GOLDBERGER L. A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 10c. (Folytatás) De küzdenünk kell — ma és holnap. És az időkkel együtt-, mindig vehemensebbé válik a küzdelem. A munkások tízezrei, százezrei dobatnak a munkanélküliség árjába. Csökkentenünk kell a munkanélküliek hadseregét. Iparilag kell szervezkednünk, hogy megrövidítsük a munkaidőt. A hat órás munkanap bevezetése, további milliók munkába állítását jelentené az amerikai munkásságra. Időt biztosítana nekünk a tanulásra és pihenésre, szervezési munkára és nevelésre, amint magasabb munkabért jelentene az egész amerikai munkásságnak. Mert mennél kevesebb ember verseng a munkáért, annál magasabb bért követelhetnek. Ismételjük: A modern gépezet, mindig több és több munkást dob a munkanélküliek seregébe. Rövidebb munkaidővel több munkás nyer alkalmazást és megtarhatják, sőt fokozhatják a fizetésüket, nem is említve az ezáltal elérendő hatalmas értékű harci készséget, szolidaritást, osztályöntudatot, amelyet a munkásosztály megszerez. Kérdések és feleletek. K. Mi a legfőbb akadálya a munkások magasabb bérre irányuló követelésének? F. A munkanélküliek hadserege amelyek egymás közötti versengése lehetetlenné teszi a munkabérek emelését. K. Mit eredményezne a munkaidő általános csökkentése? F. Eltűnne a munkanélküliek serege és ezzel együtt a munkások közötti verseny a munkaalkalmakért. Ezt magasabb munkabér követné. K. Mikor találkozunk a munkáltatóval, mint egy áru eladója megyünk hozzá. Mi az áru? F. A munkaerőnk. K. Mi szabja meg az árunk értékét? F. Az előállítására fordított (az élelmiszerekbe fektetett) munkaerő. K. A kereslet és kínálat befolásolják az áru értékét? F. A kereslet és kínálat ideiglenesen befolyásolhatják az áru árát, de nem az értékét, K. A munkásosztály általánosságban megkapja a munkaereje értékét? F. Igen. K. Megkapja-e a termelése értékét? F. Nem. • K. Mi a külömbség a kettő között? F. A munkaereje értékét, a munkaereje előállítására fordított társadalmi munka képezi, mig a termelése értékét az általa előállított javak képezik. K. Ha az összes áruknak az árát kétszeresére emelnék az Egyesült Államokban, ki fizetné meg a különbözetet ? F. A munkáltató osztály, mert minden körülmények között meg kell fizetniök a munkaberek értekét. Már pedig munkaerőnk értékét a szükséges élelmi cikkeink szabják meg. K. Mi a forradalmi ipari union célja? F. A bérrendszer eltörlése, a termelés és szétosztás átvétele és továbbfolytatása a termelők javára.
