Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-05-11 / 1110. szám
1940 május 11. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI HÁT EZ MI? A komunáci vezérkartól már megszoktuk azt, hogy a különböző szervezeteket garmada számra alakítják meg, hogy ilyen módon férkőzzenek hozzá a tudatlan tömegekhez. Ha egyik szervezet le kompromitálta magát, a gyűjtési kampányok már nem szuperálnak, akkor egyik napról a másikra megalakult egy jóhangzásu uj szervezet, amelynek a neve alatt újra megindult a tömegbolonditás és főleg a pénz harácsolás. A kutya (Fehér Jóskák) mindig az maradt, csak a lánc, a nyakravaló változott meg. Most amikor a nagyhangú demokratikus bolondgomba már nem szuperál amelynek pedig a fő programja a “demokrácia világméretekben! nagy vezére Rooseveltnek a támogatása” volt, de azóta változtak az idők, a Hitlerrel kötött szent szövetség után, nem lehet már a demokráciát a zászlóra tűzni maga a “nagy elnökünk” is beállt szerintük “háborús uszitó- nak” uj cég és uj cégérre volt szükség, az uj cég neve “Amerikai Magyar Központ” a cégérül pedig Magyarország függetlenségének a megmentését Írták most, amikor már a 10 éves gyerek is tudja azt, hogy a magyar függetlenség, amelyet ez az uj vállalat meg akar menteni csak a holdban létezik. Magyarország ma szőröstől-bőrös- től Hitler-Mussolini gangszterek kezében van, ezt jól tudja ai Szebenyei-Fehér klikk is, de jó alkalomnak látszik a jelszó arra, hogy a “hazafias” honfitársak zsebe ellen egy jól szervezett rohamot intézenek. Az uj cég a régi vezérekkel a régi módszer szerint, hazug, ostoba jelszavak mögé bújva igyekszik lehetőleg jó mélyen belenyúlni a magyar prolik zsebébe. VÁLASZTUNK Közelednek megint a választások a politikus fékerek mindenütt buzdítják a választókat, hogy gyakorolják a “legszentebb polgári jogukat” és szavazzanak a most folyó előválasztásokon. A munkás név alá rejtőzött politikusok azzal kecsegtetik a szavazókat, hogy ha “helyesen” szavaznak, úgy kiszavazhatják a kapitalizmust, persze mélységesen hallgatnak arról, hogy hová lett az a 14 vagy 16 millió német munkás, akik évekkel ezelőtt “helyesen” vagyis a munkás név alá rejtőzött politikusokra szavaztak, ugyan ezt a kérdést nyugodtan fel lehet tenni a francia és olasz stb. munkásoknak is, kik mindany- nyian a saját bőrükön tapasztalták, hogy mennyit ér ez a “legszentebb jog” amelyet csak addig gyakarolhattak amig azt a kapitalisták megengedték, amig jó fiuk voltak, addig játszadozhattak azzal hogy az ő szavazatuk dönti el a világ sorsát. Amikor a parlamentnek nevezett fecsegő társaság kellemetlen lett akkor egyszerűen a sarokba tették és jött az eddigi burkolt diktatúra helyett a nyílt diktatúra. Gyönyörű iskola példája a “legszentebb jog” értékének az a kutya komédia, ami most Wierton W. Va.-ban folyik le. Ez a város szőröstől-bőröstől a hírhedt munkásnyuzó, unió ellenes Wierton Steel tulajdonosai nemcsak a gyárban de a privát életükben is a Wiertonék spicli rendszerének az ellenőrzése alatt áll. Egész nyíltan, megmondják hog>- a gyár érdeke melyik jelölt megválasztását teszi szükségessé és hogy azok megválasztásától függ az hogy lesz-e munka. Ez a reakciós vállalat nemhogy munkás jelöltet nem indorszál, de még a demokrata jelölt sem lehet a gyár alkalmazottja. A jelöltek közül a republikánus pártiak 90 százaléka gyári alkalmazott mig a demokratákból egy sincs aki a gyárnál dolgozna, ha mégis akad valaki, aki demokrata ti- keten szaladna nagyon rövidesen azt veszi észre hogy kiszaladt magából a gyárból is. De a hírhedt vezetőség most bocsátja el azokat a munkásokat kik 3 éve valami szerepet játszottak az akkori acélsztrájk alatt. A munkásoknak ha felnyílna a szemük, akkor meglátnák azt hogy a választójogukkal csak a láncaikat erősitik meg amikor másokra bízzák a védelmüket. Megértenék azt, hogy csak az iparokban való szervezkedéssel tudnak eredményesen védekezni a kizsákmányolok ellen és teremthetik meg az Ipari Demokráciát, de wier- toni munkások ma még nem is mernek gondolni a helyes szervezkedésre annyira félnek a gyár spiclijeitől, de maga a ki- zsákmányolójuk falánksága, kíméletlensége fogja őket jobb belátásra kényszeríteni. ÉN NEM MEGYEK! Amint már megírtuk Horthy kormánybiztosa, ki most a rut- hén nép nyakán ül, haza invitálja az amerika magyarokat, no hát ne tessék félre érteni, nem mindenkit. Olyan magyarokat, kik a reliefen vagy a W.P.A.-n élnek semmi esetre sem csak olyanokat akiknek legalább 3000 dollárjuk van, azoknak minden jót igér a kormánybiztos ur. Törlesztéses földet, adómentes házat és gyárat stb. A pofonvágott református pap, az a rosszul sikerült Ladányi a brid- geporti náci lapban nagyon biztatja az amerikai magyarokat, hogy menjenek haza, fogadják el a magyar kormány nagylelkű ajánlatát, amely jó módot és “tekintélyt” biztosit a dollár tulaj donosoknak. Én ezúton izenem meg Peré- nyi és Ladány csuhásnak, hogy és ünnepélyesen kijelentem, hogy nem megyek haza, mely elhatározásomat az alábbiakban indokolom meg. No. 1. Nem megyek haza. Nem pedig azért, mert dacára annak, hogy 16 éve robotolok ebben az országban, nemhogy 3000 dollárom, de még 3000 centem sincs. No. 2 hogy ezzel pótoljam ki azt az amerikai dollárokat amelyeket az amerikai magyarok elfelejtenek az óhazai postatakarékba elküldeni, miután a saját bőrükön tanulták meg azt, hogy miként fosztották ki az amerikai magyarokat mikor a dolláraikért, még filléreket sem kaptak. No. 3. mert jól ismerem az1 A sok meg nem értett szavak között egyik legfontosabb a szabadság szó fogalma. Bár abszolút szabadságról még beszélni sem lehet, nagyon kevés ember van, aki a szabadság szó relativ értelmét csak meg is próbálná érteni. Nemcsak hogy nem érti meg a nagy tömeg a szó igazi értelmét, hanem minden eszközzel a sajtóval, rádiókon, szószékeken keresztül arra törekszenek, hogy valahogyan meg ne értse a nagy tömeg ezen szó fontoságát és teljes értelmét. E miatt egészen ellentétes értelmet adnak a szónak, például szabadságnak állítják be azt a tényt, hogy Ford és magánhadserege védelmi harcot folytat az unió ellen, vagy hogy a tőke urai azt csinálhatnak magánkézbe levő és százezreket alkalmazó üzemeikkel amit akarnak. Ábrahám Lincoln még 1864- ben baltimori beszédében a következőket mondta: “Némelyeknek a szabadság azt jelenti, hogy azt tehet önön magával és munkájának gyümölcsével amit akar, másoknak viszont azt jelenti, hogy úgy tesznek más emberekkel és azok munkájának eredményével, amint nekik tetszik”. Amidőn Fordék sajtó szabadságról és cselekvési szabadságról beszélnek, az úgy hangzik mint amikor a juhász elzavarja a farkast mely a bárányait akarja felfalni. Amig a bárányok élni való szabadságát megvédte, a farkas azzal vádolja, hogy az ő szabadságát tiporta el. A bárányok és farkasok nem tudnak megegyezni a szabadság szó értelmében. Ugyan ez történik az emberek között is, mindnyájan hangoztatjuk a szabadság szeretetét, de két ellentétes értelemben. A munkásság gazdasági fel- szabadulási harca és minden lépés, mely ahoz közelebb vezet és az elért eredményeket, a munkásság mint a szabadsághoz vezető utat üdvözli és a töke urai ellenben mint az ő szabadságuk eltiprását átkozzák. Szabadság az az ismeretlen valami — mely után mindnyájan vágyunk, oly kevesen bírnak, és még kevesebben értenek meg. Lincoln szerint a szabadság csak önön magunk és munkánk eredménye feletti rendelkezésre terjedhet ki és nem lehet szabadságnak nevezni, ha fölöttünk és munkánk gyümölcse fölött mások rendelkeznek. Nem szabadság az, amikor a nagy többség érdekével ellentétbe egy kisebbség érdekeit szolgálják. Például, egy gyár igazgatása, amikor egy néhány tulajdonos érdekében történik, élősdi magyar urakat, mert utálom Horthyt és a csendőreit amelyek az adó mentesség folytán, más utón nyúznák meg az áldozataikat. No. 4 mert hamisság az, hogy nekem ajánl fel földet, de az otthon levő 3 millió nincstelen földnélküli parasztnak nem juttat földet, legfeljebb a “vitézi szék” alatt létesített spicli gár- 1 da, úri cselédeknek. nem szabadságon, hanem hatalmi jogon alapszik és mennyi elnyomatás, zsamoksák kapcsolódik ezen ténykedéshez, melyet a tőke urai szabadságnak neveznek és oly erősen védenek! melyet sajnos még sok sok millió munkás szabadságnak ismer el, amint a farkas csorda és velük rokonszenvező ragadozók szabadságnak tartják, hogy akkor és azt a bárányt egyék meg amelyik nekik tetszik. Szabadság csak akkor fog létezni, amikor a munkások saját maguk és munkájuk eredménye felett rendelkezhetnek, mely a nagy többség érdekeit nem sérti, hanem elősegíti. Mi tudjuk, hogy ez lehetséges, de csak egy újjászervezett társadalmi és GAZDASÁGI rendszeren keresztül érhetjük el, melynek a megszervezése, megvalósítása minden gondolkozó és szabadságra vágyó munkásnak kötelessége. Vi. SZENZóNZÁRó TÁNCMULATSÁG NEW YORKBAN Az, egész téli szezon alatt csak néha irtunk beszámolót a new yorki mulatságokról, pedig volt benne részünk bőven, de a beszámoló cikkek helyett igyekeztünk a mulatság bevételeinek egy részét a Bérmunkás lapunk felülfizetési rovatába juttattni. Megállapíthatjuk azt, hogy az egész téli működés kitünően sikerült, a Bérmunkás Otthon lakbérét pontosan fizetni tudtuk és helyiségünk átre- noválását is végrehajtani képesek voltunk. A sikeres szezont egy sikeres záró estével akarjuk befejezni, melyhez kérjük a New York és környéki munkástársaink támogatását melyet, MÁJUS 11-ÉN szombaton este fogunk megtartani, a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. Ez alkalommal nagyon érdekes színdarabok kerülnek bemutatásra a legjobb szereplőkkel. Úgyszintén szerződtetve van SZIGETI JÓZSEF a hírneves cigányprímás zenekara a tánchoz, mely egymagában eseményszerű program. Ne várjunk tehát külön meghívókat, csak egyszerűen vegyük tudomásul, hogy május 11-én este 8:30-kor a Bérmunkás Otthonban találkozunk és ezt adjuk tudomására ismerőseinknek és barátainknak. A belépő jegy ára mint rendesen most is csak 35 cent. Munkástársi üdvözlettel, a rendező bizottság. I "SZABADSÁG"
