Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-04-20 / 1107. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 április 20. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year ........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months .................... 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy .................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Ordert............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD SViég sok olvasónk neve nem szerepelt abban a nyugtázási rovatban, amelyet az előfizetési kampánnyal kapcsolatban május 18-ig tartunk nyitva. Ugyanis közel száz előfizetőnek küldtük már el az itt közölt IWW agitációs füzeteket, amelyek ingyenes megszerzése csak május 18-ig szólnak, azok részére, akik, akár régi olvasók, akár uj előfizetők, ha egy évre most küldik be a 2 dollárt. Hozza rendbe minden olvasónk esetleges hátralékát most, hogy a Bérmunkásnak a nyár folyamán meglegyen az anyagi alapja a megjelentetéséhez. Ne hiányozzék az őn neve sem ebből a nyugtázási rovatból. Mi az IWW és mi nem? ................... 10c. Rhetorikai szabályok ...................... 10c. Népszerű gazdaságtan ....................... 10c. Egy Nagy Szervezet (tervrajzai) .... 15c. arra, hogy a jobb sorsra érdemes emberiség, miért hagyja még mindig magát a hazafiság elév ült jelszaváért halomra gyilkoltat- ni, amikor a mai modern technika vívmányai révén, egy igazán boldog társadalmi életet élhetne- Igen ám, de az emberiség nagy tömege — éppen úgy békében mint háborúban — nem akar saját sorsáról gondoskodni. A lusta, tunya emberiség rendesen másokra bizza sorsának intézését, csak már mikor igazán baj van és nem lehet a dolgokon változtatni, akkor feljajdul. Mi ipari forradalmárok a múlt háború előtt is óva intettük a munkásokat, hogy szervezkedjenek saját osztályérdekeik megvédésére. A szép szó azonban nem használt, mert mindig azzal bizakodik a munkásság, hogy ebben az országban nem kell félni a háború veszedelmétől ! Nem is kellene, ha a társadalom vezetését maga a munkás- osztály intézné, de mivel azok intézik, akiknek gazdasági érdekeik kiterjednek az egész világra és ha majd azokat a gazdasági érdekeket veszélybe látják forogni, hogy az amerikai fiatalságot talán még a kinai harcterekre küldik az amerikai tőke védelmére. Hiába van az elvtársaknak az a jelszavuk, hogy “The vankys are not coming”. Mert az amerikai munkásság nincsen megszervezve arra, hogy bármit is cselekedjen a háború megakadályozására. Ne ringassa magát senki abban a reményben, hogy ebben az országban rövid időn belül a kapitalista osztály nem fog abban az irányban haladni, hogy belekeverje magát az európai háborúba .Hiszen a finnek sem akartak háborút és Sztalinék mégis megtámadták. (Hiába a komupáci stooges-sek azt állítják, hogy a finnek támadták meg az oroszokat) A Skandináv államok sem akartak háborút, de mivel gazdasági érdekeik úgy kívánták, hogy a kereskedelmet fenntartsák Hitlerrel, igv bele kényszeri- tették őket is. Mivel*a kapitalizmusnak a legfájóbb az, ha gazdasági érdekeit bárki megsérti ts nincs kizárva, hogy ha másképpen nem, de furfangos taktikával az amerikai világkereskedelemnek valaki útját állja, akkor egészen bizonyosra vehetjük, hogy elhangzik a háborús riadó és megint a “demokráciáért” kell háborúzni, de csak azoknak, akik kaphatók lesznek ágyutöltelék- nek. Osztálytudatos munkás minden kapitalista háborút elitéi, szervezedik a többi munkásokkal egyetemben arra, hogy szervezett ereje legyen a kapitalista osztályt ebbeli szándékában idejekorán megakadályozni. Az európai vérfürdő (P) Ezer és ezer ártatlan ember vére áztatja ma Európa földjét. Milliók halálhörgése jelzi a nagy katasztrófát, amely az emberiség történetében úgy lesz feljegyezve — őrültek eszeveszett tánca égő fáklyákkal kezükben millió és millió ártatlan ember holtteste felett. A' háború borzalmai újabb és újabb területekre csapnak át, sok ember áldozatot követelnek. De, akik tényleg okai a nagy vérengzésnek, azok a biztos fedezékből lesik és talán örömük telik abban, hogy az emberek milliói milyen készséggel ölik egymást, anélkül, hogy tudatában volnának annak, miért is folyik a jelen háború. A ma embere éppen úgy, mint az ősei a hazafiság ferde fogalmától megittasodva álig felfegyverkezve minden emberies gondolat nélkül hajtja önmagát arra a jelszóra, előre! És ölj! A hazád forog veszélyben. Milliók és milliók vesznek részt, hogy az úgynevezett hazájukat védelmezzék, akik soha elétükben talán még egy talpalatnyi földterületet nem vallhatták sajátjuknak abból az országból, amelyért ma életüket kell áldozni. Az emberiség nagy tömege ma még mindig a maradiságban éli világát, akárcsak évszázadokkal ezelőtt. Kultúráról hallunk manapság eleget, de, hogy ennek a kultúrának a hátterében mi lappang, azt csak mostan láthatja meg az emberiségnek az a tömege, amely tényleg irtózik a háborútól és nem hive semmi körülmények között az embermészárlásnak. A kétezer éves vallási tanítás, ma mint a tömjén füst szét- foszlik a levegőben. Idejét múlta a tízparancsolatnak az a szakasza, hogy “Ne ölj!”. Mi nem csodálkozunk azon, amit a mai rendszer uralkodó osztálya cselekszik, mert hiszen az egész rendszer a rabláson és az emberiség emberi mivoltának megszégyenítésén és lealacsonyitásán alapszik. Csak nemrégen volt az a jelszó, hogy a béke érdekében fegyverkezni kell. Ezzel kapcsolatban tudtuk azt, hogy a ma uralmon levő kapitalizmus nem azért készítteti a gyilkoló eszközöket, hogy azt elraktározza, hanem amikor annak szerét teheti, azt ki is próbálja azokon, akik munkaerejével az elkészült. Most, mikor már a háború őrülete dühöng és ezerszámra szedi az áldozatait, talán sokan akaratuk, vagy tudatuk ellenére is azt kérdezik, miért van háború? Kik felelősek a mai háborúért? Háború azért van mert a mai rendszer olyan alapokon nyugszik, amelynek létkérdése teszi szükségessé, hogy időközönként hatalmának további biztosítására szüksége van háború viselésére. Az uralkodó osztály tudatában van annak is, hogv addig, amig egy országban béke van az emberek irtóznak a háborútól, de amint azt az uralkodó osztálv érdeke kívánja, hogy háború legyen, a nép ismét elfelejti emberi mivoltát és a hazafias uszítások, hogy a haza van veszélyben, a háborús láz közepette megint csak hajlandó életét is. mindenét feláldozni. Csak akkor eszmélnek ismét fel azok, akik életben maradtak, amikor már a háborúnak vége van, hogy megint bevoltak csapva, mert a megmentett haza még annyit sem ad jutalmul a háború hőseinek, azon a földön amelyért életüket is készek voltak feláldozni — koldus kenyérnél egyéb nem jár! Ma, amikor milliók állnak egymással szemben, hogy gyilkoljanak, védelmezzenek egy olyan társadalmi rendszert, amely rendszer egyik háborút a másik után zúdítja az emberiség nyakára, akkor nem gondolnak INGYENES KÖNYVECSKE A MUNKAÓRÁKAT ÉS BÉREKET SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYRŐL Most készült el egy kis könyvecske, amelyet az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának Bér és Munkaóra Osztálya adott ki. A könyv számtalan olyan kérdésre válaszol, amelyek igen sok munkás előtt nem voltak világosak. Az id törvény szerint kinek van joga a minimális fizetéshez? Menynyit kell a munkásnak kapnia rendes és külön munka díjazás fejében? A túlóra dijat milyen ráta alapján számítják? Eluta- sithatja-e a munkaadó a túlóra követelést? Ha a munkaadó megszegi a törvényt, hogyan kaphatja vissza a munkás a neki járó — és elmaradt — fizetéseket? Hogyan szól a rendelkezés a gyermek munkát illetőleg. A 16 oldalas könyvecske ilyen és ehhez hasonló fontos kérdésekre adja meg a választ. Ha önt ezek a kérdések és válaszok érdeklik, teljesen díjtalanul kaphat egy példányt a Wage and Hour Division helybeli irodájában. Ha a jelzett hivatalban nem tudná beszerezni, úgy Írjon a következő címre: Wage and Hour Division, U. S. Department of Labor, Washington, D. C. FLIS MÁJUSI ÜNNEPÉLY Az IWW chicagói összes csoportjai 1940 május 1-én szerdán este 6 órai kezdettel MÁJUSI ÜNNEPÉLYT tartanak a 1241 North California Ave. helyiségben. Jó műsor és szónokok fogják május elsejének jelentőségét ismertetni. Minden öntudatos munkás tartsa kötelességének megjelenni. Szabad bemenet. ELVINYILA TKOZ AT A munkásosztály es a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet beke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. jak, akikből a munkáltató osztály áll. E_ két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. b:gy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve sebb kezekbeni ósszpontosulása a szakszervezeteket (trade unions; képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egvre növek-ő hatalmával felvegyek a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amelv lehetove teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc eseten egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép telepített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igv az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL r " A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend- S ért. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitiiik a régi társadalom keretein belül
