Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-04-06 / 1105. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 április 6. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 One Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Folyik-e munka a kampány sikeressé tételére? — kérdezi Pika Pál munkástárs levelében, akinek a Bérmunkásban közölt cikke nyomán indítottuk meg ezt az olvasók meglátogatására irányuló kampányt. Lapunk múlt heti száma a levél Írásakor még nem jutott Chicagóba. Abban nyugtáztuk az eddig beérkezett előfizetéseket- Ez a rovat mérete a munka folyásának, amelynek kétheteként legalább is egy-egy hasábot kellene kitenni. Minden olvasónkat kérjük, hogy szerezze meg ismerősét, barátját, ha az bérért dolgozó munkás, lapunk előfizetőjévé. Hogy az ajándék füzetek milyen értékkel bírnak a gondolkodó munkás részére, azt rajtunk kívül, olvasónk egyik levele megkapóan igazolja. Az alábbi füzetek kedvezményes, illetve INGYENES küldése csak május 18-ig szól azoknak, akik akár uj, akár meghosszabbított előfizetésért kettő dollárt küldenek be. Segítsen ön is lapunkat eljuttatni a magyarok szélesebb tömegeihez. Mi az IWW és mi nem? ................... 10c. Rhetorikai szabályok ...................... 10c. Népszerű gazdaságtan ....................... 10c. Egy Nagy Szervezet (tervrajzai) .... 15c. A Bérrendszer (P) Az emberi társadalom sok átalakuláson ment keresztül. A fejlődés, amely a gazdasági téren rohamosan haladt előre, ami azután magát a társadalmat úgy formálta és irányította, hogy gazdasági rendszerének egy kiegészítő, de alárendeltje legyen. Az ipari fejlődés, magából a feudalista rendszerből nőtte ki magát és mint a társadalom funkcionális alapja lekellett, hogy rombolja azon feudális állapotokat, amelyek esetleg hátrányára voltak fejlődésének. Azok az országok, ahol az ipari fejlődés hamarább bontakozott ki, ott maga a társadalom, az ipari fejlődéshez volt kénytelen átalakulni. A régi feudalista rendszer éppen úgy ragaszkodott uralmának további fennmaradásához, mint manapság a kapitalizmus ragaszkodik a jelen rendszer további megtartásához, még akkor is ha már rendszere túl fejlődte önmagát. Hiszen ez csak természetes, hogy a társadalmat uralok nem egy könnyen mondanak le, még ha tudják is, hogy rendszerük káros az emberiség nagy tömegének számára. Maga a történelem tanúskodik amellett, hogy a feudális rabszolgatartók is minden eszközt felhasználtak arra vonatkozóan, hogy uralmukat továbbra is fenntarthassák. A jelen kapitalista rendszer oly gyors tempóban haladt előre fejlődésében, hogy felborította a feudalista rendszert mint olyant, amely káros volt a további fejlődésére. A kapitalizmus fejlődésével az emberiség egy uj korát kezdte. A jobbágy rendszert a bérrendszer váltotta fel. Maga Marx sokat foglalkozik — különösen az amerkai ipari fejlődéssel — és megállapítja, hogy a kapitalizmus a régi rabszoga rendszerből egy modern rabszolga rendszert honosított meg. A bérrendszerben, amikor a munkások már többé nem úgy vannak társadalmilag kezelve, hanem a termelő eszközök tulajdonosai bért fizetnek a munkásoknak, egy bizonyos mennyiségű munka elvégzéséért — a béreket természetesen a munkáltatók szabják meg. A bérrendszerben a munkás a termelt munka piaci árfolyamának csak egy bizonyos százalékát kapja meg munkabér fejében, amit pedig a munkáltató osztály megtart a maga számára, ezt nevezi Marx értéktöbbletnek. Vagy közönséges nyelven profitnak neveznek, amit a termelő munkásokból présel ki a munkáltató, akár kis vagy nagy üzem, egyaránt, ha munkásokat alkalmaz. A bérrendszer a kapitalizmus modern rabszolga rendszere. Ahol bérrendszer van életben, ottan a kapitalizmus valamely formája uralkodk a társadalom felett, legyen az magán, vagy állam-kapitalizmus. Amikor valamely^ipari cikk ekészitéséért a munkás nem kapja meg munkájának teljes értékét, akkor ott valaki profitot vág zsebre, most az mellékes, hogy magán vállalat, vagy maga az állam a profitoló. Ezen esetben mindegyik fél kizsákmányoló. És azt a rendszert, ahol kizsákmányolás van, nem lehet Marx tanítása alapján szocializmusnak nevezni még akkor sem, ha az államot szocialisták vagy kommunisták uralják is. A kapitalizmust, vagy a vele járó kizsákmányolást csak akkor szüntettük meg, ha a bérrendszert magát szüntetjük meg. Maga Marx, akiről elismerjük, hogy a tudományos szocializmus alapját az ő korában már helyes alapokra fektette le; de egyetlen egy megállapításában sem mondja azt, hogy szocializmusnak lehet nevezni azt a rendszert, ahol a bérmunka dívik. Vannak a társadalomnak olyan elemei, akik álladóan Marxra hivatkoznak különösen olyankor, ha valamelyik hatalmon lévő vezérük Marx tanaiból idéz. Ez által azt vélik magukról, hogy ők már a szocializmus megtestesítői, még akkor is, ha a valóságban imperialista ténykedéseket hajtanak végre. Egy szocialista társadalomban nem lehet bérrendszer, mert maga a kaptalista rendszer az, amely a bérmunkából profitot hajt. A forradalmi munkásmozgalom célkitűzése a kapitalizmust, bérrendszerével egyidejűleg megszüntetni. Milyen szocializmusnak lehet nevezni azt az állapotot, amikor maga a kizsákmányolást megtestesítő bérrendszer továbbra is fennmarad? Lehetnek pro és kontra vélemények magáról Oroszországról, hiszen van elég, ha azonban a gyakorlati szocializmus alapján bíráljuk a dolgokat, akkor minden lealacsonyító szándék nélkül megállapíthatjuk azt, hogy Oroszországban nincsen szocializmus és nem is lessz mindaddig, amig bérrendszer fog fennmaradni. Azok a nem gondolkodó munkások, akik szajkó módjára utánozzák meghitt vezéreik magasztos, dicshimnuszaikat Oroszországról, azok elfelejtik magát a tényeket és a szocializmus célkitűzését. Azok az érvek, amelyeket felhoznak annak bizonyítására, hogy azért van szüksége Oroszországnak a pénzrendszerre, hogy a külső kapitalista államokkal letudja bonyolítani a külkereske- demét, ezek az érvek is már idejét múlták, mert legtöbb esetben ma Oroszország a külkereskedelmét áruk kicserélésével bonyolítja le. Gépekért nyersanyagot ad cserébe és igy tovább. Ha szűk» sége van tényleg külföldön a valutára, de azt mégsem tudjuk megérteni miért van szükség — ha tényleg szocializmus van — pénzre az ország határain belül? Mivel jobb a szabad Oroszországban egy dolgozó munkás sorsa, akinek havi keresete (vegyünk egy egyszerű napszámom munkást) 160 rubel és egy pár csizma 300 rubel, az amerikai kapitalizmus kitaszítottjainál, akik a W.P.A. vagy más kényszermunkán dolgoznak? Vájjon Oroszországban van-e olyan humánus az állam — mivel az a munkáltató — hogy egy olyan munkásnak, aki csak 160 rubelt keres havonta és nem képes arra, hogy egy 300 rubelos csizmát vásároljon — ad-e neki a szocialista állam? Vagy pedig úgy oldják meg a kérdést — nyáron jó mezítláb — télen pedig csavarjon rongyokat — csak ne fázzon az a fő. A bérrendszer bárhol a világon kizsákmányolást jelent. A munkásoknak, akik a forradalmi munkásmozgalmat felismerték, tudniok kell azt is, hogy az igazi szocializmus csak akkor jöhet létre, ha a bérrendszert szüntetjük meg és társadalmi termelést valósítunk meg, amely rendszerben mindenki egyformán részedül a termelt javakból. NÉMET GYARMAT Az amerikai magyar sajtó is fellélegzik arra a hírre, hogy Hitler német gyarmatot akar Magyarorszából csinálni. Evég- ből az amerikai magyar sajtó- kulik még Erdélyről is hamar lemondanak. Mintha éppen tőlük volna Erdély visszacsatolása függővé téveNem tartják elhihetőnek ezt a szándékot amikor Hitler érdemkereszttel tüntette ki Horthy Mikest. Ezek a firkászok már elfelejtették, hogy 1919- ben Horthyék rászabadították a románokat Magyarországra, szabad kezet adtak nekik a magyar nép kifosztására. Pedig a románok még egy vöröshagyma érmet sem tűztek a vitézlő Horthynak keblére. AKI SIETETT A LORAINI SZTRÁJKOLÓK TÁMOGATÁSÁRA Duschek János munkástárs posta utján tiz dollárt küldött a Bérmunkáshoz a loraini sztrájkolókhoz való továbbításra. Elintéztük. ELVINYILATKOZAT „ „A “""^oszíály és a munkáltató osztály között semmi közössé* nincsen. Nem lehet beke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói kozott s az élet összes javait ama kevesek bírjak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkedne!, birtokukba veszik a földet a termelő eszközöket es megszüntetik a térrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni osszpontosulasa a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyek a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc eseten egymást verik le, A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz- ta'ynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös erdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban _ dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. .E, ,m!Jradi Jelszó helyett: Tisztesseges napibert tisztességes napi munkáért, ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor » hírrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom .,.^Po7rtét építjük a régi társadalom keretein helfl)
