Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-07-08 / 1066. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio ander Hie Aet of March, 3, 1879 VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1939 JULY 8 4->:. )-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ ■ . , O ^ NUMBER 1066 SZÁM MÁSODIK FÉNYKÉP A NEW YORKI MAGYAR EGYSÉGRŐL BOTRÁNYBA FULLADT GYŰLÉS — TÖRÖTT A NEW YORKI CSATATÉREN ESERNYŐK Lapunk múlt heti számában bemutattunk egy eredeti fény- képfelvételt a new yorki egyesületek egységfrontjáról és azt gondoltuk, hogy ezzel a fényképpel már bemutattuk azt a torz­szülöttet a maga valóságában. Vagyis elvégeztük hivatásunkat és a nemzetiszinü madzaggal Kossuth apánk pantallójába bujt szélsőséges álkommunistákat levetkőztettük és megláttuk azok­nak amik. * Nem a mi hibánk, hogy egy újabb fényképfelvételt kellett készítenünk erről a díszes tár­saságról. Mi nem tehettünk ar­ról, hogy az egységfront nevé­ben a magyar napot rendező magyar egység bizottság újabb gyűlésre jött össze és már nem csak a magyar nyelvtan leirha- tatlanul magyaros szavait do­bálták egymás felé, hanem szé­keket, esernyőket és hasonló tárgyakat. Ezek a Kossuth apánk újszülött gyermekei csak éppen, hogy a Riverside Drive-i Kossuth szobrot nem emelték le helyéről és dobálták egymás fejéhez a szent magyar egység és az újfajta kommunista párt­elmélet alapján. Bennünket lehordták minden­fajta ellenforradalmárnak a magyar egységfront kerék kö­tőjének, amikor nem voltunk hajlandók falazni a kijátszott fékereknek és megmondtuk, hogy az ilyenfajta egység hum­bug, csak szélhámoskodás. Az egyik oldalon az álkommunis­ták, a másik oldalon az álhaza­fiak egyéni érdekeket szolgáló manipulációja a tömegek ki­használására. Az újonnan ala­kított és a régi Előre gyászos múltjához kellően hozzá illő “Magyar Jövő” gyászos jövőjét mi megjósoltuk és nemcsak, hogy napilap, de még mint he­tilap sem lesz sokáig jövője. De vegyük csak elő a “Magyar Jövő” Neuwald főszerkesztő elvtárs múltját takargató legu­tóbbi lapszámát, mit találunk benne. Csaknem egy egész olda­las beszámolót a verekedésbe fulladt egységfrontos gyűlésről többek között az alábbi soro­kat: “Hatayer tovább hajigálta a csóvát és ahelyett, hogy csil­lapította volna a kedélyeket, tovább izgatta, tovább pisz­kálta orditozó csatlósait, akik közül végre is Mrs László ernyőjével és teljes terebélyével két sem­mit nem vétő és csöndben ülő delegátusra vetette ma­gát; őt követte buba-derü- be hü élete párja, vitéz nemzetes László és ezzel a gyűlés a legnagyobb zűrza­varban, verekedési botrány közepette ért véget, — Hattayer elnök legnagyobb örömére. A helyszínen nem ma­radt más csak törött eser­nyő. így ám, törött esernyők ma­radtak a helyszínen, de még egyébb is. A törött esernyők kék foltjai maradtak, a nemze­tes asszonyok oldalán, sőt még az elvi meggyőződésből kivet­kőzött elvtársak hátán is. Most aztán jönnek a beteg-ivek és az egységfrontba rántott betegse- gélyző egyletek fizetni fognak a szörnyű magyar egységért. Érdekes még azt is tudni, hogy a verekedgs központjába került Mrs. László azonos azzal a “szavahihető” egyénnel kinek vallomását a Munkás Betegse­A HÁBORÚ NEM MEGOLDÁS VEZÉR CIKK A német tőkések hóhérjai, Hitler vezetése mellett, már ácsolják az akasztófákat, melyekre felhúzni készülnek Danzig független városának népét. Hitlerék szöges csizmái, már széjjeltapostak egynéhány or­szágot, de a német népnek helyzete sem különb, mint azokéi, akiket kardcsörtetés közepette tepertek le. A lengyel diktatúrának sincsen dicsekedni valója. A felkor­bácsolt és állandóan ébren tartott fajgyűlöletnél, talán csak a tudatlanságban tartott népének bigotizmusa nagyobb. Nem mondhatná a lengyel uralkodóknak legjobb barátja sem, hogy toleránsán, vagy különösebb hozzáértéssel kormányozzák a visz- szaállitott országot. Franciaország állparlamentárizmusa sem olyan, mint amely inspirációval tölthetne el szabadságszerető embereket. A britt imperializmus széjjelhullásrakész halmaz állapota, a szigetország robotosait sem elégíti ki, legkevésbbé a gyarmati népeit. Területhóditási téboly, nyersanyagforrások és piackeresés minden tőkésország célja és imperialista törekvéseit egyik job­ban bírja köntörfalazni mint a másik, de eltakarni egyik sem képes. Minden szabadságszerető ember — még forradalmár sem kell legyen szükségképpen és ösztönösen gyűlöli a fasizmust, hitlerizmust és mindazt, amit gyűjtőnéven diktatúrának isme­rünk. De a diktátoroktól és diktataturáktól való szabadulás módja nem háború! És ha mégoly biztosítékot is helyeznének kilátásba arra, hogy a vérözönbe belefulladnak a diktátorok, akkor sem érné meg az árát, amit a dolgozó emberiségnek, életben, javak­ban, szenvedésben fizetni kellene érte. A hadonászó, fenekedő és fenyegetődző tőkés zsoldosok, nem beszélnek arról, hogy mi jöhet egy háború után. És mi jö­het? Mi az amit tőlük várhat az emberiség? Legjobb esetben is csak az és annyi, ami és amennyi most van, amit eddig juttattak a dolgozóknak osztályrészül. Mindezt latbavetve, mérlegre téve, nem milliós embertömegek életét, de egyetlen emberélet feláldo­zását sem éri meg. Kívánjuk, akarjuk a diktátorok kipusztitását és a diktatú­rák megsemmisítését. De csak úgy és akkor, ha a világ dolgozói kellőképpen felkészülnek a nagy leszámolásra és készek, képesek arra, hogy a földet minden javaival és berendezésében átvegyék, irányítsák a köz javára. Ha békében erre a nagy és szent feladatra nem volt képes a dolgozó sereg felkészülni, alig hihetnénk, hogy a háborús hisz­téria, a rendkívüli állapotok és a statáriális helyzetben, több al­kalom nyílnék a mulasztások helyrehozására. Nem kell a háború! Nem akarunk világmészárlást! Nem hiszünk a tőkéseknek akkor sem, ha bevezették a nyilt diktatú­rát, de akkor sem, ha a demokrácia köntösében ámítanak. Ne- higyjétek ti se. Mert akik háborút akarnak azok vagy gonoszok vagy ostobák! gélyző Szövetség korcsszülöttje a bronxi 46. osztály jegyző­könyvébe foglaltatta, melyet a Munkásban és az összetartás­ban mint tanúvallomást közöl­tek le. A rokonlelkek tehát ta­lálkoztak és megörökítettük őket a második fényképen. Ol­vasóink ne okoljanak bennün­ket ha esetleg még egy harma­dik torzképet kell felvegyünk a new yorki díszes társaságról, ígérjük, hogy az lesz az utolsó. Kamatozó befektetés Vakáció fizetéssel és béremelés három clevelandi gyárban az IWW égisze alatt. Cleveland, 0. jul. 3 — Amig az IWW élcsapata hónapok ne­héz munkáját fektette be Lora- inban, hogy a szervezetet kiter­jessze, a szervezet hátvédjét szolgáló clevelandi gyári mun­kások sem maradtak tétlenül. Nincsen olyan nap, hogy a 8 gyár közül egyik-másikban a helyszínen ébren őrködő mü- helybizalmiaknak dolguk ne akadna, sérelmek orvoslásánál és bér, szenioriti ügyek rende­zésénél. Az IWW arra trenírozza a munkásokat, hogy örök éber­ségben vigyázzanak a kivívott előnyökre és résen legyenek, hogy a kínálkozó alkalmat meg­ragadják, újabbak elérésére. Az IWW azt vallja, hirdeti, hogy a munkások sohasem kap­nak eleget. Annyit kell a bósz- októl kicsikarni és akkor, ami­kor lehet, hogy a munka gyü­mölcsének mind több hányadát azok kapják, akik a termelés­ben résztvesznek: a munkások. A Sealbrick Manufacturing Co. telepén dolgozók, akik a kö­zelmúltban szervezkedtek be az IWW-ba és sztrájkot is nyertek újabb 2 és fél cent órabér eme­lést erőszakoltak ki a gyárostól. Ezzel a béremelés a sztrájkelőt­ti időtől számítva, 13 és fél cen­tet tesz ki a Sealbricknél. A Superior Carbon Products Co. munkásai, akik 1937-ben csatlakoztak le az IWW-hoz há­rom napos fizetett vakációt tárgyaltak ki az irodában. A Republic Brass Mfg. Co. telepén dolgozó és az IWW-ban szervezekedett munkások, két napos fizetett vakációt nyertek és a napszámosok órabérét két centtel felemelték. Minden okoskodás ellenére azt lehet leszögezni e pár soros hírből is, hogy a helyesen szer­vezkedett munkások, még a tagsági dijukat is a munkálta­tókkal fizettetetik meg. Az IWW-ba tartozás nem te­her a munkásokra nézve, ha­nem költséges a munkáltatókra.

Next

/
Thumbnails
Contents