Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-08-26 / 1073. szám

1939 szeptember 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET A magyarajku IWW-isták, 1939 szeptember 3-án vasárnap d. e. 9 órai kezdettel tartják szokásos évi országos értekezletü­ket Clevelandon, a Bérmunkás Otthonban, 2759 E. 79 St. Az országos helyzet, valamint lapunk súlyos állapota meg­kívánja, hogy mindazok, akik a forradalmi ipari unionizmus magyar propagandájában az évtizedek folyamán kivették részü­ket — megjelenjenek az értekezleten. Felszólítjuk tehát munkástársainkat, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket úgy, hogy egysem hiányozzék azok közül, akiknek megjelenése fontossággal bir ügyeink megtár- gyallásánál. Országos szervező és lapbizottság. AZ ÉRTEKEZLET NAPIRENDJE: 1. Az értekezlet megalakulása, igazoló bizottság választása. 2. Igazoló bizottság jelentése. 3. A Bérmunkás lapbizottságának jelentése. 4. Delegátusok jelentése. 5. Sajtó ügy és választások. 6. Naptárügy. 7. Uj ügyek és indítványok. 8. Külföldi propaganda ügy. 9. Közjóléti ügyek és interpellációk. 10. Az értekezlet bezárása. HÁT MÉGIS LEHETSÉGES A világ osztálytudatos mun­kásai elkábulva, megrökönyöd­ve bámulják az európai esemé­nyeket. Szocialisták, szindikalis- ták, anarchisták, liberálisok, sőt még kommunisták is akik nem Sztálintól tanulták a kom­munizmus á-b-c-jét hihetetle­nül dörzsölik szemeiket, hogy a káprázatot elűzzék: hogy amit látnak az újságokban az csak rossz álom és nem valóság. Sokan az utóbbi évek esemé­nyei előtt szemet hunyva, a ri­deg valóság helyett az optimis­ta képzelődésre alapozták felte­véseiket, körömszakadtáig ta­gadták, hogy valóra válhatna az, hogy Sztálin és Hitler — a “kommunizmus és názizmus ezen kimagasló vezéralakjai — békejobbot nyújtanak egymás­nak. Hihetetlennek tűnt ez fel mindazok előtt, akik a kommun­izmus elméletét hamisítatlanul ismerik és abban' a tévhitben éltek, hogy Sztálin atya a kom­munizmust az ő felfogásuk sze­rint képviseli. Mindenre elvol­tak készülve, csak arra nem, hogy Sztálin, a kommunizmus “védangyala” szövetségre lép a barbarizmus, a hitványság, az emberiség ellen a legaljasabb bűnöket elkövető rablóvezérrel — Adolf Hitlerrel. Pedig ez megtörtént. A közelmúlt napokban az új­ságok headline-jai öles betűk­kel, a rádiók dörögve adták hí­rül a nyugodtan emésztő olva­sóknak és hallgatóknak, hogy a “kommunista” Oroszország és a názi Németország kezet- fogtak egymással. Teljesen le- döntötték azt a vélt különbsé­get, amely a két diktatúra kö­zött volt. Elsősorban kereske­delmi szerződésre léptek egy­mással, mely szerint Oroszor­szág a következő két évben hetvenkét millió értékű nyers­anyagot — vasércet, kémikai ásványokat, olajat, gazolint és ként — szállít Németország­nak. Ezzel szemben Németor­szág nyolcvan millió értékű gé­peket és kész árut szállít Orosz­országnak. Ezzel azonban nem fejeződött be a két ország egymáshoz va­ló viszonya. Bár e sorok írása­kor még nem befejezett tény, de minden jel szerint teljesedés­be megy, hogy fegyverbarátsá­gi szerződést is köt egymással. Az Európából érkező hírek sze­rint, nagy igyekezettel folyik a tárgyalás a két ország között, hogy egymás területeit nem tá­madják meg, valamint semle­gesek maradnak, ha a kettő kö­zül bármelyik egy harmadikkal háborúba keveredne. Abban az órában történik ez az egyezség, amikor Hitler Lengyelországot is Ausztria és Csehszlovákia sorsára akarja juttatni. Mint ismeretes Anglia és Franciaország, Lengyelor­szág függetlenségét minden eszközzel biztosították. Hogy Hitler további terjeszkedését megakadályozzák, Oroszorszá­got is beakarták venni a szövet­ségbe, ami iránt a tágyalások már hónapok óta folytak. Hitler tudta azt, hogy ha ezen szövet­ség létre jön, lengyelországi ál­mai meg nem valusulhatnak. És tett róla, hogy a szövetség létre ne jöhessen. Ami történt Oroszország és Németország között, az csak azoknak volt meglepetés, akik behunyt szemmel nézték az ese­ményeket. Minket egyáltalán nem lepett meg. Azt is csak azok felétételezték, hogy Orosz­ország és Németország két egy­mással ellentétes irányt képvi­selnek, akik az’ állításoknak hi­telt adtak, ahelyett, hogy a va­lóságról meggyőződtek volna. Mi tudtuk azt, hogy a két or­szág között az ellentétek csak “mondva csináltak” a világ munkásságának bolonditására. Mert a‘valóságban Oroszország­ban a deszpotizmus éppen úgy orgiát ült, mint Németország­ban. Csak az egyikben “kom­munizmusnak” nevezték, a má­sikban pedig “Nemzeti szocial­izmusnak”. Nehogy tévesen fogjuk fel a dolgokat. Ami történt, az nem 'a kommunizmus hibája, mert Oroszországban nem volt kom­munizmus. Ott éppen oly ke­gyetlen diktatúra uralkodott, mint Németországban, éppen oly eszközökkel nyomták el az igazságot és az elégedetlenke­dőket éppen úgy puskagolyó­val némitották el. Ami történt, tehát mindkét ország rendsze­rével összhangban van. Ha a, történtek felnyitnák a világ, munkásainak szemét és ahe­lyett, hogy Oroszországra, mint “megváltóra” várnak, akcióba lépnének felépítve a forradalmi Ipari Szervezeteket. Ennek se­gítségével még volna lehetőség megdönteni a kapitalista, “kom­munista” és názi diktatúrákat. Amig pedig ez meg nem törté­nik, a munkásság az ily csaló­dásoknak mindig ki lesz téve. LETARTÓZTATÁSOK PESTEN Az európai jelentések kap­csán, arról számolnak be a hí­rek, hogy hétfőn, 66 nácit letar­tóztattak a magyar fővárosban. Amint látszik, a német háboru- csináló gépezet állandó műkö­désben van és a gyászmagyar cselédjeivel állandóan nyugta­lanítja, az amúgy is pattanásig feszült idegeket. CLEVELAND FIGYELEM! Az east sidei csoport nevé­ben felkérem a munkástársa­kat, hogy mindazok, akik kül­dötteink elszállásolásában részt venni kívánnak, ágyakkal, vagy szobákkal rendelkeznek, szíves­kedjenek e szándékukat legké­sőbb szombaton este a mulatsá­gon bejelenteni, WIENER AN­DOR munkástársnál, akit a cso­port az elszállásolási üggyel megbízott. Szívesen vennénk, ha nem várnának a bejelentéssel az utolsó pillanatig, ha esetleg személyesen, vagy telefon ut­ján tennék meg bejelentéseiket. Wiener munkástárs telefon, szá­ma: CEdar 8768. BÉRJAVITÁS KÜSZÖBÉN Az IWW szervezői lapzárta­kor jelentik, hogy augusztus 28-án a loraini Steel Stamping Co. mühelybizottsága és a gyár vezetősége között, kezdetét vet­te a munkabérek és viszonyok javítását szorgalmazó tárgya­lások. A helyszínen megjelent szer­vezőknek, a gyári szuper bemu­tatkozott . . . amire kézszoritás helyett azt felelték, hogy IS­MERÜNK! Az alaposan megpuhitott acélvállalattól, amint a jelek mutatják, sikerülni fog kiszorí­tani annyit, ami a küzdelmet érdemessé teszi. A hangulat jó és az emberek büszkék arra, hogy az IWW szervezetet vá­lasztották. Az Épitő Gárda eddigi teljesítménye ♦ ------------------------­Fazekas István, N.Y....... 4.00 Pál Lajos, Ambridge ..... 6.00 Ács Sándor ....................... 3.00 Pataky József ....................10.00 Stefánkó M. ........................ 3.00 Stefánkó M.-né ................. 3.00 Fishbein László .................. 2.00 Mrs Loczy ......................... 2.00 Bodnár József ................... 3.00 Gonda Arnold ........... 2.00 Lefkovits Lajos ..................11.00 Hajnal Helén ..................... 3.00 Vaszkó György ................. 4.00 Csorba Pál ......................... 2.00 Nagy József ....................... 3.00 Fülöp Lajos .......................3.00 Fülöp Irma ....................... 3.00 Vlasits Márton ......*..........6.00 A. Réfi .................................2.00 E. J. Havel .......................12.00 Alex Kecse, Chicago ....... 1.00 Zs. Fábián, Chicago........... 2.00 P. Pika, Chicago .............. 3.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 4.00 Mrs. Kozsány, Saratoga Sp. 1.00 J. Gatnarek, Pittsb.............. 1.00 J. Lengyel, N.Y.................. 2.00 G. Nagy, N.Y. ......*.......... 3.00 Z. Zatykó, N.Y................. 4.00 L .Kristofik, Pittsb. ......... 2.00 P. Hering, Buffalo ......... 5.00 L. Rost, Phila..................... 3.00 A. Molnár, Clev.................. 4.00 G. Scherhaufer, Clev.......... 4.00 J. Fodor, Ch. Falls ........... 2.00 Alex Alakszay, Akron .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ...... 2.00 Jim Farkas, Akron ........ 2.00 A. Kucher, Pittsb.............. 2.00 L. Bauer, Newark ........... 1.00 B. Farkas, Clev.................. 3.00 M. Kaczibán, Clev.............. 2.00 J. Herczeg, Clev.................. 2.00 Jos. Takács, Clev................ 2.00 N. N. Clev............................ 2.00 A. Wiener ......................... 2.00 L. Bauer, Newark ............. 2.00 J. Feczkó, N.Y........................ 4.00 St. Sütő, Chicago ............. 1.00 A. Szász, Chicago ........... 1.00 Mrs. I. Pollák, N.Y............ 3.25 F. Duschek, Nutley, N.J. 5.00 J. Németh, N.Y.................. 4.00 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegitik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedé_ssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents