Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-08-26 / 1073. szám
1939 szeptember 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET A magyarajku IWW-isták, 1939 szeptember 3-án vasárnap d. e. 9 órai kezdettel tartják szokásos évi országos értekezletüket Clevelandon, a Bérmunkás Otthonban, 2759 E. 79 St. Az országos helyzet, valamint lapunk súlyos állapota megkívánja, hogy mindazok, akik a forradalmi ipari unionizmus magyar propagandájában az évtizedek folyamán kivették részüket — megjelenjenek az értekezleten. Felszólítjuk tehát munkástársainkat, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket úgy, hogy egysem hiányozzék azok közül, akiknek megjelenése fontossággal bir ügyeink megtár- gyallásánál. Országos szervező és lapbizottság. AZ ÉRTEKEZLET NAPIRENDJE: 1. Az értekezlet megalakulása, igazoló bizottság választása. 2. Igazoló bizottság jelentése. 3. A Bérmunkás lapbizottságának jelentése. 4. Delegátusok jelentése. 5. Sajtó ügy és választások. 6. Naptárügy. 7. Uj ügyek és indítványok. 8. Külföldi propaganda ügy. 9. Közjóléti ügyek és interpellációk. 10. Az értekezlet bezárása. HÁT MÉGIS LEHETSÉGES A világ osztálytudatos munkásai elkábulva, megrökönyödve bámulják az európai eseményeket. Szocialisták, szindikalis- ták, anarchisták, liberálisok, sőt még kommunisták is akik nem Sztálintól tanulták a kommunizmus á-b-c-jét hihetetlenül dörzsölik szemeiket, hogy a káprázatot elűzzék: hogy amit látnak az újságokban az csak rossz álom és nem valóság. Sokan az utóbbi évek eseményei előtt szemet hunyva, a rideg valóság helyett az optimista képzelődésre alapozták feltevéseiket, körömszakadtáig tagadták, hogy valóra válhatna az, hogy Sztálin és Hitler — a “kommunizmus és názizmus ezen kimagasló vezéralakjai — békejobbot nyújtanak egymásnak. Hihetetlennek tűnt ez fel mindazok előtt, akik a kommunizmus elméletét hamisítatlanul ismerik és abban' a tévhitben éltek, hogy Sztálin atya a kommunizmust az ő felfogásuk szerint képviseli. Mindenre elvoltak készülve, csak arra nem, hogy Sztálin, a kommunizmus “védangyala” szövetségre lép a barbarizmus, a hitványság, az emberiség ellen a legaljasabb bűnöket elkövető rablóvezérrel — Adolf Hitlerrel. Pedig ez megtörtént. A közelmúlt napokban az újságok headline-jai öles betűkkel, a rádiók dörögve adták hírül a nyugodtan emésztő olvasóknak és hallgatóknak, hogy a “kommunista” Oroszország és a názi Németország kezet- fogtak egymással. Teljesen le- döntötték azt a vélt különbséget, amely a két diktatúra között volt. Elsősorban kereskedelmi szerződésre léptek egymással, mely szerint Oroszország a következő két évben hetvenkét millió értékű nyersanyagot — vasércet, kémikai ásványokat, olajat, gazolint és ként — szállít Németországnak. Ezzel szemben Németország nyolcvan millió értékű gépeket és kész árut szállít Oroszországnak. Ezzel azonban nem fejeződött be a két ország egymáshoz való viszonya. Bár e sorok írásakor még nem befejezett tény, de minden jel szerint teljesedésbe megy, hogy fegyverbarátsági szerződést is köt egymással. Az Európából érkező hírek szerint, nagy igyekezettel folyik a tárgyalás a két ország között, hogy egymás területeit nem támadják meg, valamint semlegesek maradnak, ha a kettő közül bármelyik egy harmadikkal háborúba keveredne. Abban az órában történik ez az egyezség, amikor Hitler Lengyelországot is Ausztria és Csehszlovákia sorsára akarja juttatni. Mint ismeretes Anglia és Franciaország, Lengyelország függetlenségét minden eszközzel biztosították. Hogy Hitler további terjeszkedését megakadályozzák, Oroszországot is beakarták venni a szövetségbe, ami iránt a tágyalások már hónapok óta folytak. Hitler tudta azt, hogy ha ezen szövetség létre jön, lengyelországi álmai meg nem valusulhatnak. És tett róla, hogy a szövetség létre ne jöhessen. Ami történt Oroszország és Németország között, az csak azoknak volt meglepetés, akik behunyt szemmel nézték az eseményeket. Minket egyáltalán nem lepett meg. Azt is csak azok felétételezték, hogy Oroszország és Németország két egymással ellentétes irányt képviselnek, akik az’ állításoknak hitelt adtak, ahelyett, hogy a valóságról meggyőződtek volna. Mi tudtuk azt, hogy a két ország között az ellentétek csak “mondva csináltak” a világ munkásságának bolonditására. Mert a‘valóságban Oroszországban a deszpotizmus éppen úgy orgiát ült, mint Németországban. Csak az egyikben “kommunizmusnak” nevezték, a másikban pedig “Nemzeti szocializmusnak”. Nehogy tévesen fogjuk fel a dolgokat. Ami történt, az nem 'a kommunizmus hibája, mert Oroszországban nem volt kommunizmus. Ott éppen oly kegyetlen diktatúra uralkodott, mint Németországban, éppen oly eszközökkel nyomták el az igazságot és az elégedetlenkedőket éppen úgy puskagolyóval némitották el. Ami történt, tehát mindkét ország rendszerével összhangban van. Ha a, történtek felnyitnák a világ, munkásainak szemét és ahelyett, hogy Oroszországra, mint “megváltóra” várnak, akcióba lépnének felépítve a forradalmi Ipari Szervezeteket. Ennek segítségével még volna lehetőség megdönteni a kapitalista, “kommunista” és názi diktatúrákat. Amig pedig ez meg nem történik, a munkásság az ily csalódásoknak mindig ki lesz téve. LETARTÓZTATÁSOK PESTEN Az európai jelentések kapcsán, arról számolnak be a hírek, hogy hétfőn, 66 nácit letartóztattak a magyar fővárosban. Amint látszik, a német háboru- csináló gépezet állandó működésben van és a gyászmagyar cselédjeivel állandóan nyugtalanítja, az amúgy is pattanásig feszült idegeket. CLEVELAND FIGYELEM! Az east sidei csoport nevében felkérem a munkástársakat, hogy mindazok, akik küldötteink elszállásolásában részt venni kívánnak, ágyakkal, vagy szobákkal rendelkeznek, szíveskedjenek e szándékukat legkésőbb szombaton este a mulatságon bejelenteni, WIENER ANDOR munkástársnál, akit a csoport az elszállásolási üggyel megbízott. Szívesen vennénk, ha nem várnának a bejelentéssel az utolsó pillanatig, ha esetleg személyesen, vagy telefon utján tennék meg bejelentéseiket. Wiener munkástárs telefon, száma: CEdar 8768. BÉRJAVITÁS KÜSZÖBÉN Az IWW szervezői lapzártakor jelentik, hogy augusztus 28-án a loraini Steel Stamping Co. mühelybizottsága és a gyár vezetősége között, kezdetét vette a munkabérek és viszonyok javítását szorgalmazó tárgyalások. A helyszínen megjelent szervezőknek, a gyári szuper bemutatkozott . . . amire kézszoritás helyett azt felelték, hogy ISMERÜNK! Az alaposan megpuhitott acélvállalattól, amint a jelek mutatják, sikerülni fog kiszorítani annyit, ami a küzdelmet érdemessé teszi. A hangulat jó és az emberek büszkék arra, hogy az IWW szervezetet választották. Az Épitő Gárda eddigi teljesítménye ♦ ------------------------Fazekas István, N.Y....... 4.00 Pál Lajos, Ambridge ..... 6.00 Ács Sándor ....................... 3.00 Pataky József ....................10.00 Stefánkó M. ........................ 3.00 Stefánkó M.-né ................. 3.00 Fishbein László .................. 2.00 Mrs Loczy ......................... 2.00 Bodnár József ................... 3.00 Gonda Arnold ........... 2.00 Lefkovits Lajos ..................11.00 Hajnal Helén ..................... 3.00 Vaszkó György ................. 4.00 Csorba Pál ......................... 2.00 Nagy József ....................... 3.00 Fülöp Lajos .......................3.00 Fülöp Irma ....................... 3.00 Vlasits Márton ......*..........6.00 A. Réfi .................................2.00 E. J. Havel .......................12.00 Alex Kecse, Chicago ....... 1.00 Zs. Fábián, Chicago........... 2.00 P. Pika, Chicago .............. 3.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 4.00 Mrs. Kozsány, Saratoga Sp. 1.00 J. Gatnarek, Pittsb.............. 1.00 J. Lengyel, N.Y.................. 2.00 G. Nagy, N.Y. ......*.......... 3.00 Z. Zatykó, N.Y................. 4.00 L .Kristofik, Pittsb. ......... 2.00 P. Hering, Buffalo ......... 5.00 L. Rost, Phila..................... 3.00 A. Molnár, Clev.................. 4.00 G. Scherhaufer, Clev.......... 4.00 J. Fodor, Ch. Falls ........... 2.00 Alex Alakszay, Akron .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ...... 2.00 Jim Farkas, Akron ........ 2.00 A. Kucher, Pittsb.............. 2.00 L. Bauer, Newark ........... 1.00 B. Farkas, Clev.................. 3.00 M. Kaczibán, Clev.............. 2.00 J. Herczeg, Clev.................. 2.00 Jos. Takács, Clev................ 2.00 N. N. Clev............................ 2.00 A. Wiener ......................... 2.00 L. Bauer, Newark ............. 2.00 J. Feczkó, N.Y........................ 4.00 St. Sütő, Chicago ............. 1.00 A. Szász, Chicago ........... 1.00 Mrs. I. Pollák, N.Y............ 3.25 F. Duschek, Nutley, N.J. 5.00 J. Németh, N.Y.................. 4.00 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegitik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedé_ssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
