Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-08-05 / 1070. szám
1939 augusztus 5. BÉRMUNKÁS 3 oldal musnak a bérrendszerrel és az államrendszerével együtt kell buknia! Meggyőződésünk sze rint, a kapitalizmus megdöntése a termelő eszközök lefoglalásában és a bérrendszer megdöntésében nyer befejezést és az Á' LÁM is vele kell menjen a sirbi a megsemmisülésbe. Akik az átalakulási időszal idejére a bérrendszer valamelyes formájának megtartásé szükségesnek, elkerülhetetlennek vélik, azok nem hisznek ; proletáriátus nagykorúságában Azok — haza beszélnek. Ázol önmaguknak fontosabb szerepet osztanak ki, mint amilyennel végrehajtásához képességgi birnak. Azok a kapitalizmus tf ritett asztalától elvert intellektuális elemeknek vélik juttatni a társadalom átalakító nagy munkát, nem a szervezett pr letáriátusnak. Amennyiben ilyen forradalmakról is lehet beszélni, az nem lesz proletár forradalom és a belőle kialakulható állam, következetesen nem lesz proletár állam. Ilyen torzszülöttek kikerülhetnek a társadalom átala kitó műhelyéből. Sőt tovább megyünk : ha a proletáriátus nem talál önmagára és nem hajlandó, vagy képtelennek bizonyu beleilleszkedni társadalmat formáló nagy történelmi szerepébe, ha készületlenül omlik rá a pilléreiben megrothadt kapitalista rendszer, akkor következ- hetik be olyasvalami, amiről politikusaink ábrándoznak. Amit ilyen esetben várhatunk, arra példa van Oroszországban, Németországban »Olaszországban és most Spanyolországban is. 4 — HELYTÁLLÓK E LENIN AZON TÉZISEI MELYEK SZERINT: az imperialista terjeszkedés szakaszában, kizárólag csak a proletáriátus képes a forradalom befejezéséhez, a burzsoázia helyett? mikor Mexicoban, Törökországban és egyebütt, Carde- nasék, Kemálék állanak a forradalmak élén és nem a forradalmi proletáriátus? Az öt kérdés közül, ennek az egynek igazán nem tekintünk különösebb fontosságot. Az igazat megvallva, nem is értünk hozzá sokat. Annyit azonban tudunk, hogy a nagy társadalmi forradalom olyan országokban kell kibontakozzpn, amelyeknek gazdasági fejlettsége ezt éretté teszi. Nemcsak a gyarmati birodalmaknak, de kisebb kapitalista országoknak sorsát is megpecsételi, eldönti a nagy társadalmi forradalom, amely ha egyszer megfelelő helyen megindul, feltartózhatatla- nul végig kell seperjen a földön. 5 _ történelmi távlatból bírálva az eseményeket — HÁTRÁLTATTA E A PROLETÁRIÁTUS VILÁGFORRADALMÁT A BOLSEVIKIEK HATALOMRA JUTÁSA? Az évek, évtizedek, vagy évszázadok távlatából, egészen másként néznek és más szemszögből biráltatnak a nagy események és társadalmi harcok, mint közvetlen közelségből. Az orosz proletáriátus élcsapata, valamint az Oroszországon kívül eső proletáriátus forradalmi elittgárdája, a bolseviki forradalom kapcsán olyan sebeket kapott, amelyek egy emberöltő alatt, beheggedni nem birnak. Nem lényegtelen és nem is közömbös ránknézve az, hogy éppen az az ország hagyta cserbe a forradalmi proletáriátust, amelynek megmentésében és fenmaradhatóságáért, a világ proletáriátusa elvérzett első nagy és igazán komoly forra- dal harcaikban. A bolsevikok nemzetközi felfogása, társadalmi koncepciója, forradalmi tevékenysége egészen más volt 1917-ben, mint 1937-ben. A korábbi adott viszonyok, belső és külső viszonylatban is mások voltak. A munkásmozgalom sem volt még mai halmazállapotában a bolseviki forradalom idejében. Oroszország azon belső állapota, amelynek medrébe ülepedését, Wrangel, Kolchak, Yudenich, Denikin és a nemzetközi tőkések zsoldosai általában fegyverrel próbáltak megakadályozni, nem úgy fest, mint az az Oroszország, amelynek külképviselete, a kapitalista-imperialista képviselettel, egy általános elismerés után, köti, szövi a paktumokat. Az orosz forradalom sikere, győzelme és hatalmonmaradása, két világnézet csatáját döntötte el pillanatnyilag. Azoknak oldalára billentette a súlyt, akik azt vallották, hirdették, hogy a termelő eszközök lefoglalására készületlen proletáriátus is vívhat sikeres forradalmat a kapitalizmus ellen, feltéve, hogy vannak jó vezérei és elég bátrak az államhatalom lefoglalásához. A világháborúban diszkderdi- tált párt szocialista nézetet, az elsárgult pártcégéreket festették át pirosra a kiömlött orosz proletár vérrel és ezer-egy előző kudarc ellenében, gyakorlati példákkal bizonyítgatták azt, hogy lehetséges a lehetetlen. E csalóka tévhitet már elseperte a fejlődés, haladás és az idő; de bizonyságul a rengeteg tévedésnek és helytelen felfogásnak, magával vitte azon országoknak forradalmi mozgalmait is, amelyekben vak hittel és buzgalommal, az orosz receptet kipróbálni akarták. Kétségtelenül beigazolást kapott az a másik társadalmi felfogás a sok kudarc ellenére, hogy az olyan országokban, amelyek a gépesített termelésre vannak berendezve, más taktikák, más eszközök szükségesek a proletáriátus harcaihoz, mint a fejlődésben visszama- radtakban. Arra is bizonyítékot szolgáltatnak, hogy a termelésben beállott változásokhoz kell hozzáidomulni minden ország politikai gépezetének és államformáinak is. Erre maga az orosz forradalom szolgáltatja a dönt- hetetlen érvet. A történelmi fejlődésmenet szigorú szabályait nem döntötte meg az orosz forradalom, hanem amint a jelek bizonyítják, rövid húsz év alatt, beleszorult azokba a keretekbe, melyeket saját uj gazdasági rendszere ráhúzott. Nézetünk szerint igazságtalanság volna, mindenért a bol- sevikokat okolni és bűnbaknak megtenni. Személyek szerint, bürokratáik és deszpotáik ellen igazolt a gyűlölet. De általánosságban ők is csak az események sodrában és forgatagában kerültek posztjukra csak úgy, mint azon országok szociáldemokratái, kommunistái, akik egy rosszul betanult rosszul felfogott elmélet gyaroklati kísérlete miatt, borzalmas árat fizettek. A proletáriátus világforradalmának előbbrevitelét, ha hátráltatták a bolsevikok, nem egyedül tették! De hogy valóban hátráltatták e? majd eldönti az idő. Akkor bizonyosodik majd ez be, ha a forradalmi proletáriátus újból megvalósítani igyekszik nagy történelmi feladatát. Akkor fog kitűnni, hogy az elmúlt húsz év által szolgáltatott drága leckéből mennyit tanultunk és mennyit bírunk javunkra gyümölcsöztet- ni! A proletáriátus el nem bukott és nem is fog elbukni soha. Harcai próba ütközetek, amelyekben ha alul marad, csak erőviszonyai és készületlensége bizonyosodik be. Az orosz forradalom egy dolgot végleg tisztázott. Az igazi társadalmi forradalomnak és a proletár felszabadulásnak olyan országból kell kiindulni, melynek termelési rendszere is, proletáriátusa is érett .szervezett a nagy feladat végrehajtására! BŰNÖZÉS ÉS A TÁRSADALOM AMIKOR ÖNMAGÁRÓL MEGFELEDKEZVE IGAZAT IR EGY KAPITALISTA LAP Heteken keresztül országos figyelmet vont magára, négy női fegyencnek szökése, akik közül az egyik, férjgyilkossággal életfogytiglani börtönbüntetésre lett elitélve, vagy tiz évvel ezelőtt. A sikeres szökés után, mindnégy nőnek nyoma veszett, de az elmúlt héten, kettőt közülük dőrség és már újból a marys-< viliéi állami fegyháznak lakóik. Az eset kapcsán, a polgári lapok egyikében egy feltűnő vezér cikk látott nyomdafestéket a minap. Annyira feltűnő, hogy szószerinti magyar fordításba /kívánkozik. íme: “Nem volt természetellenes, hogy a marysvillei börtönszökés kapcsán, Velma West kalapácsos férjgyilkos került a nyilvánosság közponjába. De miután újból Rácsok mögé került, forditsuk figyelmünket egy pillanatra arra a másik fiatal nőre, akit vele együtt fogtak el Dallasban és most szintén “magánzárka” lakója. Beszéljünk Mary Ellen Richardsról. “Élettörténete, amint ő azt röviden a vonatban elmondotta a riporternek, igy szól: “Anyám a marysvillei börtönbe került, amikor két esztendős voltam és engem a megyei árvaházba küldtek. “Mikor már kilenc éves lettem, anyám is kiszabadult és egy bírói beavatkozással, kivett az árvaházból. Csak rövid ideig voltunk együtt. Elkerültem Columbusba a javító intézetbe, majd onnan ismét az árvaházba. Tiz éves lettem és anyámnak sikerült újra magához vennie. Nem tartott sokáig együttlé- tünk. Visszaküldték abba a vacak javítóba. Az árvaház és a javító lakója lettem felváltva, 13 éves koromig. A javítóba mindig megfigyelés céljából vittek, mint mondották. Tanulni akartak rajtam vagy micsodát! Tizenhárom éves koromba kitaszítottak megint. Anyámhoz kerültem, kit nagybátyám támogatott abban az időben. Hirtelen valami bajba kerültek és el kellett hagyniuk a várost. Az árvaházban jelentkeztem ekkor felvételre, mert nem volt mit ennem és hová lennem. “Egy másik leány lopott egy pár selyem harisnyát és miután az én lábamra jobban pásszolt, nekem adta. Ezért a nagy bűnért én lakoltam. Lopott egy leány egy pár selyem harisnyát lefülelt Texasban a dallasi renaz árvaházban és ezért szigorított ja vitásra, javító intézetbe kerültem én. “így lökdöstek idestova, 19- 34-ig, amikor valóban annak az intézetnek lettem először én is lakója, ahová az anyámat vitték el tőlem, mikor még csak 2 éves voltam. “Feltételes szabadságot kaptam. (Parole) Megtörtem és újból vissza kerültem. Most 22 éves vagyok”. “A származás és környezet Mery Ellennek olyan rohadt indulást adott, annyira megrontotta életét és a társadalom mégsem sietett segítségére. Itt van még egy eset a bűnözés lisztáján, amely fáklyaként világítja be az utat, a javító intézetektől a börtönig. Borzalmas ítélet ez, ami egyenesen a társadalom ellen szól. Az ellen a társadalom ellen, amely mégis csak egyedül felelős. “Ha majd Mary Ellen újból bírái elé kerül, hogy azok ügyében igazságot szolgátassanak, jó lesz nem elfelejteni, hogy vele együtt Ítéletet kell mondani a társadalom felett is. Mert a Mary Ellenek, nem eshetnének a bűnök ilyen sorozatába, ha a társadalom melyben élnek, elvégezné kötelességét!” így és eddig szól a “Cleve- veland Press” vezércikke, melyhez igazán kevés szavunk van és kevés okunk kommentárfü- zésre. De van valami mégis, ami eszünkbe jut: Mary Ellen is, Velma West is, amikor letartóztatták őket, nem csináltak abból titkot, hogy azonnali kereseti forrásnak a prostitúciót űzték. Mary Ellen még csak 22 éves. Javítóintézetekben, börtönökön keresztül, a nők legcsunyább megélhetési forrását, a társadalom egyik legutálatosabb mesterségét tanulta meg két esztendős korától, a társadalom nevelésében. Efölött lehet, érdemes, sőt kell is gondolkozni! Munkástárs — hány lejárt előfizetést ujjitottál meg e héten?
