Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-12-02 / 1087. szám

1939 december 2. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ____CS...Ő MEGJEGYZÉSEI " Politika és tétlenség sorvasztja a minnesotai vasbányászok szervezetét Néhány esztendeje, hogy a kommunázik által égig magasz­talt John Lewis CIO-ja, a prog­resszív és opportunisták támo­gatásával szervezni kezdte a vasbányászokat. A bensőleg mi- litáns és mindent megkísérlő bányászok felkapaszkodtak a CIO szekerére, gondolván, hogy egyszer már azt is kipróbálják, de jelenleg, dacára, hogy Lewis nehéz ezreseket fektetett a vál­lalkozásba, a gyönge alapzatu alkotmány nem bírja a föléje épített tehert és szemlátomást összeomlásnak indult. A bánya vidékéről érkező je­lentésekből megállapítható az, hogy Hibbing kerületben már ' annyi tag sem maradt, hogy a chartert megtarthassák. Azon­kívül Ely, Nashawk, Virginia és Eweleth bányaplézeken a bá­nyászok nagyon elégedetlenek és csalódottak a CIO működésé­vel. Sok oka van a Lewis szerveze­tének ilyen gyors teljesitetlen hivatásának összeomlására. A többek között a legfontosabbik a politizálás és hamis szerződé­sek kötése. POLITIKÁT AJÁNL Ahelyett, hogy a bányászokat biztatná, hogy gazdasági ere­jükhöz nyúljanak helyzetük ja­vítása céljából, állandóan azon siránkozott a CIO, hogy prog- ressziveket kell a vezető állá­sokba helyezni. A múlt május elsei ünnepen is a szónokok egy­re csak azt hajtogatták, hogy ezért, meg amazért veszített a Farmer-Labor párt a választá­sokon és minden lehetőt el kell követni, hogy az 1940-es válasz­tásoknál győzelemhez jussanak. Tehát felismerve, hogy tilta­kozások küldésével Washing­tonba és határozatok hozásával nem lehet elnyomóikat megza­bolázni, de még csak munkabér­emelést sem kicsikarni, hogy a nehéz helyzetük megkönnyebül- jön, a bányászokat annyira csa­lódottá tette a CIO-val szem­ben, hogy tömegesen hagyják azt ott. Utóvégre is, a bányá­szok is husból-vérből való embe­rek és nem élhetnek meg az Ígé­retekből. KITŰNŐ SZTRÁJK, KEVÉS EREDMÉNY Két évvel ezelőtt a CIO egy eredményes sztrájkot vezetett le az International Harwester Company ellen, mely alkalom­mal a bányászok által tanúsí­tott nagyszerű szolidaritás iga­zán példamutatás volt. Sajnála­tos azonban, hogy a megnyilvá­nult nagyszerű összetartás nem hozott állandóbb eredményeket, mert a sztrájk befejezésekor egy tipikus CIO szerződés léte­sült. A CIO ugyanis beleegyezett, hogy a szerződés ideje alatt (egy év) tartózkodni fog sztráj­koktól és minden egyéb munka- beszüntetéstől tagjai által az egész vonalon. Ugyanakkor fel­hatalmazta a gyár vezetőségét, hogy a szervezet bármely tag­ját elbocsáthatja, ha rábizo­nyul, hogy a kontrakt megsze­gésére búj tógát. Dacára a tűrhetetlen helyzet­nek, amit az ilyen értelmű szer­ződés létre hozott, még a harci- asabb bányászok is, akikről pe­dig tudva volt, hogy a gazdasá­gi akciónak hívei, tartózkádtak minden millitáns lépéstől, mivel nemcsak a kompánia, de szerve­zetük is eltiltotta a sztrájkot. Más telepek szerződései is ha­sonlóak voltak, melyeket kivétel nélkül és nagyon kevés válto­zással minden esztendőben meg­újítottak. Az olyan szerződésekkel pe­dig lehetővé vált, hogy egyik telep, a másik ellen uszítsa a munkásait. Eladták a munká­sok leghatalmasabb fegyverét a sztrájkjogát, ezek a munkás köntösbe öltözött fékerek és annak ellenében politizálást ajánlottak, tehát nem csoda, hogy a CIO ilyen rövid idő alatt kiélte magát ezeken a bányaplé­zeken. Mert hiszen ismert do­log, hogy a bányászok semmit a világon nem gyűlölnek job­ban, mint a tehetetlen szerveze­tet és tétlenséget. Azonban mindezek ellenére is mégis az a legcsodálatosabb, hogy még mindig képtelenek felismerni a helyes utat, ame­lyen végre eljuthatnának az őket és kizárólág az érdekeiket védelmező hatásos szervezke­déshez az IWW-ban. Ipari munkás Szerkesztői üzenetek L. Tischler Detroit, Mich. — Amennyiben cs ... ő rovatveze­tőnk szintén Clevelandban la­kik, az ő cikkének kritikáját hozzá juttattuk el s igy a jövő lapszámunkban megkapja az érdemleges választ. Lenkey Erzsébet, St. Louis, Mo. — “Nagysád” levele sze­rencsés időben érkezett a szer­kesztőséghez (jó hangulatban találta a szerkesztőt) és ennek okán elkerülte kiérdemelt sor­sát — a papirkosorat. Közölni fogjuk válaszunkkal együtt. MESTERVÁGÁS A komunázi betegsegélyző tagsága ugylátszik azok közé az individiumok közé tartozik, amelyeket örökké lehet fejni. Egy IWO tag a tagdiján kívül fizet havonta a Daily Worker- ra, a Bulletin cimü hivatalos lapra és 10 centet a Magyar Jövőre, eltekintve az időközön­ként megismétlődő gyűjtésektől és kikényszeritett mulatság rendezésétől. “Eddig csak a betegsegélyző tagok adtak a Magyar Jövő­nek, de most a Magyar Jövő ad a tagoknak” mondja és írja az IWO magyar elősdije, a hájtö­meg Fehér Jóska. Mit is ad a tagoknak ezután a Magyar Jö­vő?! Ezután saját magát fogja ajándékozni, vagyis az IWO minden tágja január után meg­kapja a Magyar Jövő minden egyes számát és ezért a kétes értékű ajándékért a tagoknak csak a kötelező (akár karják ezt a szemetet, akár nem), hogy havonta a tagdijai együtt 25 centet fizessenek le, amelyet a titkár küld be a kiadóhivatal­nak és ez tagonként évi 3 dol­lárt jelent, ami évente 7000 tag után 28.000 dollárt jelente­ne. Huszonnyolc ezer dollár nem kis miska, de ezenfelül amint ez a féker mondotta, ezzel kény­szerítve lennének a tagok arra, hogy olvassák a “haladás” lap­ját és igy elkerülhető legyen az, hogy a tagok “tömegesen száll- janak szembe a szovjet taktiká­jával”. Ezt nevezem én mester vá­gásnak, nemcsak, hogy kivág­nak minden tagból kemény 3 dollárt, hanem — ala Hitler, ahol a koncentrációs táborba kényszerítik a foglyokat arra, hogy náci előadásokat hallgas­sanak — még a munkásmozga­lomnak ezt a szégyenfoltját a Magyar Jövő-t is rájűk kény­szerítik. W. P. A. A legutolsó kongresszus mint tudjuk, úgy határozott, hogy azok, akik W.PA. munkán 18 hónapot eltöltöttek, legalább egy hónapra le kell tenni őket, a bölcs honatyákat, valószínű­leg az a cél vezette, hogy a nagyszerűen díjazott W.P.A. munkán 18 hónap alatt össze­spórolt pénzüket elköltsék. Ez a szégyenteljes intézke­dés a családok ezreit dobta a kétségbeesésbe, mert hisz az adott fizetés csak éppen annyi volt, amennyi elegendő arra, hogy az éhenhalástól mentesít­se a családot, az igy “letett” család segélyt nem kap és igy a nyomor nem ritkán a bűnre, a sztrájktörésre kényszeríti a családapát, mert hisz a 30 nap legtöbbször 60-90 nap lesz. A számtalan esetből csak ket­tőt említek meg, egy real-estate hiéna a házaknak tucatjait az ilyen módon letett munkásokkal festette be, napi 1 az az egy dollár fizetéssel. De kihasználta ezt a kény­szerhelyzetet a clevelandi heti kis piszkos szerkesztője is, aki az egyik W.P.A.-ról letett jótol- lu újságírót “alkalmazta”. Maga ez a megszorult ember — ki a foglalkozásánál (polgá­ri újságíró) nem valami kényes — hihetetlenül utálta “a szer­kesztő urat” elképzelhető, hogy milyen helyzetbe juttatta a kongresszus döntése, ha arra kényszerült, hogy ebbe a sze­metes ládába írjon, nem is be­szélve arról, hogy milyen lehet az a fizetés, amit a “szerkesztő­tulajdonos” neki ad, ha figye­lembe vesszük azt, hogy a nála alkalmazott nyomdásznak, a korlátlan munkaidő alatt való alkalmazásáért egy hétre nem fizet annyit, mint amennyit egy unió nyomdász egy nap keres. így dönti nyomorba és igy alázza meg a kapitalista tör­vényhozás nemcsak a munkást, hanem még az őt kiszolgáló új­ságírókat is. 100.000.00 DOLLÁR A fenti szám, százezer dollárt jelent, ennyit kívánnak gyűjte­ni a komunázik a Browder vé­delmi alapra. Ugylátszik, hogy a barátaink nagyszerű üzletnek nézik Browdernak azt a játékát, hogy minden kényszerítő ok nélkül, hamis név alatt vette ki az útlevelét a moszkvai kéj- utazásaihoz. . Ha csak el nem fogadjuk in­doknak Browder által a kihall­gatáson tett védekezését, hogy őneki is joga van éppen úgy in­kognitóba (álnév alatt) utazni, mint az uralkodóknak, herce­geknek, akik ha nem hivatalo­san utaznak, akkor álnevet használnak. A Cleveland Press megbotránkozik ezen a cinizmu­son, pedig nincs igaza, mert végeredményben egyforma elbí­rálás alá kell venni őket, mert az uralkodók és hercegek is a nép nyakán élnek épen úgy mint Browderék, amit elég élőn­ként bizonyít ez a 100.000 doL láros érvágás is. AKRONBAN SZINELŐADÁS ÉS TÁNCMULATSÁG lesz most vasárnap este 8 órai kezdettel a magyar csoport ren­dezésében a MAGYAR HÁZ nagytermében, 112 E. Thorn­ton St. A színdarabban Akron legjobb műkedvelői lépnek fel ami biztosíték arra, hogy min­den igényt játékukkal kielégíte­nek. Előadás után tánc. CHICAGO ÉS KÖRNYÉKI OL­VASÓINK FIGYELMÉBE Az IWW chicagói csoportjai 1939 december 16-án szombaton tartják nagyszabású évi mulat­ságukat az osztályharc foglyai­nak támogatási alapjára. Első­rendű műsor és utána tánc, melyhez a zenét egy jónevü spanyol zenekar szolgáltatja. A nap: december 16, szombat este 8 órai kezdettel. A hely: Rainbow Hall, 333 W. North Ave., Chicago, 111. tömegek helyzetének javítására a mai kapitalista rendszer ke­retén belül, és a végső felszabadulásukat, a jövőt illetőleg, csak­is a demokratikus alapokon felépített harcos szervezeteik kiépí­tésével érhetik el. Olyan szervezettel, ahol a tagság akarata ér­vényesül, ahol megvan a tagságnak a kezdeményezési joga, és az úgynevezett vezetőségi tisztviselőknek, csak kizárólag a szerve- :ett népegység határozatainak végrehajtó joga van meg. És imilyen messze van, hogy ez megvalósuljon, csak olyan távolság- a van a munkásosztály igazi fölszabadulása a diktatórikus bér- endszer alól. (f.)

Next

/
Thumbnails
Contents