Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-11-25 / 1086. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 november 25. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: '’•gy évre ______ $2.00 One Year _____ $2.00 irélévTe .... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám *ra .... 5c Single Copy ________ 5c ______Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders _____ $c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.'S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd„ Cleveland. O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly bv the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Osztályszolidaritás (P) A vajúdó társadalom amelyben ma élünk, nem a human* izmusra van alapozva, hanem egy kiváltságos osztály uralja, azok, akik birtokokosai a termelő eszközöknek. Ez az osztályuralom ami magán az osztály szolidaritáson alapszik. Ha az ural- okdó osztály nem is egyezik meg teljesen minden tekintetben — ha politikai nézeteik sokban különböznek is, de egyben mégis megegyeznek, hogy a magántulajdon rendszere felett továbbra ,s ők a hivatottak rendelkezni. Ebben egységes a kapitalista osztály. Meg van közöttük az osztályszolidaritás. A politikai nézetük ebben nem befolyásolja. Az a tükör, amely a politikájukat adja vissza a gazdasági téren teljesen elhomályosodik és eme tények bizonyítják, hogy az emberek csak gazdasági érdekeikhez megfelelően csoportosíthatók, mint egy osztály. Magát a munkásosztályt is csak gazdasági érdekeik csoportosíthatják egyé, mint egy osztályt. Mert gazdasági egyenjogosultságuk révén képezik a munkásosztályt. Habár a munkásság nagy tömege nem tudja megérteni, hogy helyzetével és annak megjavításával szorosan összefügg az, hogy gazdaságilag mind egy kategóriába tartozunk és az osztály szolidaritásnak egyetlen összekötő kapcsa csak a gazdasági szervezeteken keresztül jöhet létre. Az IWW mint forradalmi gazdasági szervezet fennállása óta hirdeti, hogy a munkásosztály csak úgy képviselheti önmagát, ha gazdasági téren szervezkedik; mert csak ez az egy mód van ahol a munkásokat osztályérdekeiknek megfelelőleg lehet szervezni. Eisern lehet képzelni az osztályszolidaritást másképen. Az IWW mint osztályszervezet nem törődik azzal, hogy valakinek a szervezeten kívül milyen egyéni véleménye van, vagy politikai nézete, mert ha a munkásosztály egyszer megérti és megtanulja azt, hogy szervezeteit úgy építse ki, ahogyan a munkán a munkások dolgoznak és a munkásokkal megérteti azt, hogy a kizsákmányolás tényleg a termelés terén történik, akkor a munkások tudni fogják, hogy bárminemű aktivitás ami az iparokon kívül történik, nem szolgálja a munkásosztály érdekeit. Azok akik hivatásos felszabadítókra bízzák a munkásosztály felszabadítását rendesen azzal indokolják meg téves felfogásaikat, hogy a munkásosztály megszervezése igen hosszadalmas és soha olyan nagy többséget nem lehet megszervezni, amennyi elegendő volna a társadalmi rendszer megváltoztatásához. Akármilyen legyen egy társadalmi átalakulás, de mégis mindig a proletáriátusnak jut az oroszlánrész abból, hogy a tényleges harcot megvívja. Ha a munkásosztály hivatása, hogy a harcot megvívja, akkor miért nem válassza a harcnak azt a módját amely a legbiztosabb és legeredményesebb a kiharcolt vívmányok megtartására. Csak az osztályszolidaritás alapján lehet, tényleges osztályharcot vívni. Maga az a tény, hogy a kapitalista társadalomba nemcsak két osztály van, de a tényleges harc a társadalom uralásáért, mégis csak a két osztály között kell, hogy végbemenjen — mert a tényleges kizsákmányolt csak a munkásosztály, azok akik bérért dolgoznak és munkájukért nem kapják meg annak teljes értékét. Lehetnek a munkásosztályon kívül állók, olyanok, hogy helyeselhetik a feltörekvő munkásosztály küzdelmét, de rendesen csak addig, amig az ő gazdasági érdekeiket nem látják veszélyben forogni. Maguk, azok az egyének, akik hívei a különböző munkás politikai pártoknak, nem látnak semilyen gazdasági kockáztatást a pártpolitikában, sőt előnyöket különösen akkor, ha egy ilyen pártnak jelölti lisztájára kerülnek és esetleg megválasztatnak. Semilyen politikai párt nem képezhet osztályszervezetet amelynek tagjai nem csupán egy osztályból kerülnek ki. És mivel tagjai nem egy osztályt képviselnek, igy egyetlen politikai párt sem épülhet az osztályszolidaritás alapján. Csak egy egységes munkásmozgalom lehet az, amely tényleg a kizsákmányolt munkásosztály érdekeit képviseli-az osztályszolidaritás alapján. Mikor a törvény nem törvény (Folytatás az 1-ső oldalról) számú telepén, két osztályban ülősztrájkkal feleltek a gyárvezetőség túlkapásaira, akik mar nem fértek a bőrükben. Tették ezt anélkül, hogy a vezér urak jóváhagyását kikérték volna. E cselekvésért kétszeresen kell, hogy elismerést adjunk a harcban résztvevőknek. Se beszéd se lárma. A helyi hírszolgálat még annyi jelentőséget sem tulajdonított a történésnek, hogy egy eldugott helyet szorított volna. Hej pedig volt idő, amikor az első oldalt teljesen lefoglalták a gumi munkások harcai. Bömbölte rádión a bemondó torkaszakad- táig. Ordította a rikkancs az ucca sarkon jobb üzlet reményében, hogy: “read all about the Goodyear strike”. Úgy történt akkor, amikor a hitleriz- mus és stalinizmus, még nem veszélyeztette a “demokráciát” és nem volt szükség propagandára mint most. Miért nem irt a helyi lap? Miért nem jelentették a rádión azt, hogy a Goodyear kettős számú telepén két osztályban ülnek a munkások a munkán, és hogy tizenegy órai ülés után a gyári vezetőség a munkások követelését teljesítette ? Hogy miért a nagy haliga tás? Arra alább próbálok tudásomhoz mérten válaszolni. 1. Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága alkotmány ellenesnek mondotta az ülősztrájkot, avval a megokolással, hogy az egy mozdulat az iparok kisajátítására, amely a magántulajdon szentségét sérti és min. az ilyen, törvényesen büntetendő. A felsőbíróság fenti határozata értelmében a Goodyear ülősztráj kólókkal mint törvény- sértőkkel kellett volna elbánni. Hogy miért nem tették ? Eszembe jut, a harcos múltnak egy története, amely az ülősztrájknak hathatóságát igazolja. Egy ülősztrájk alkalmával a rendőrfőnök szolgálatát ajánlotta föl, a gyárvezetőségnek, a sztrájkolok kitakarítására. Ezt a gyárveztőség avval a megokolással utasította vissza, hogy “ön az embereivel csak kán tenne amire nekünk nincs szükségünk. Az uccán történtek tartoznak az ön hatáskörébe, ami a gyár falain belül történik, ahhoz önnek semmi köze”. Válasznak az első kérdésre csal: ennyit. Hogy miért kerültek a vasrácsok mögé, egy a sztrájkoló- kat védő ügyvédet idézek min . választ amit a védőbeszdjében használt: “Ha a törvénykönyvek és törvény paragrafusok gumikereket és a többi árukat amit a gumigyárakban készítenek elfogják készíteni, akkor törvény a törvény. De mig emberekre van szükség a munka elvégzésére megszűnt a törvény minden hathatósága”. Miért a nagy titkolódzás és a zárt ajtók mögötti tárgyalás a sztrájkólókkal ? Mivel erre a kérdésre nem kaphatunk választ azoktól akikhez a kérdései: intézve vannak, igy kénytelen vagyok a magam által feltett kérdésre egyedül válaszolni. Nem hiszem, hogy tévedek ha válaszom a következő. Féltek, hogy a többi osztályokban tudomást szereznek, nemcsak arról, hogy ülnek, hanem arról is, hogy a bószok mily tehetetlenek ! És mivel sérelmeik vannak amelyek orvoslásra várnak a többi departmentek munkásai is leülnének. A bószok ennek még a gondolatától is félnek. Hisz a múltban lezajlott ülősztrájkokban libabörössé vált a hátuk és még ki se simult jóformán. Hát már, megint kezdik ! ? Ez már több a soknál . . . A gyári vezetők titkolódzását megtudjuk érteni. De a munkás vezérek hallgatása körülményesebb és ha csak ez volna az egyedüli bűne a vezérkarnak? De nem ez az egyedüli! Ám jól van ez igy. Kezdetnek ez is nagyszerű! Lesz még több a közel jövőben! Nem rajtunk múlott, hogy a munkásság igy kénytelen tanulni. Ezen az utón és igy kell megismernie az ellenséget, úgy a kapitalizmust, mint a szak- szervezeti bürokratizmust. Sajnos, de való, hogy csak ilyen leckék után lesz kénytelen az ipari szervezkedés útjára lépni. De, hogy is mondja az IWW Elvinyilatkozatának idevonatkozó szakasza? “ . . . mert e szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban dolgozó tagjai — beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti.” Bischof. A CSEH DIÁKOK LÁZADNAK A német protekturátus alatt vergődő volt Csehország egyetemi és felső iskolai hallgatói, mint a jelentések hírül hozták, fellázadtak. A szigorú cenzúra között kijutott hírek szerint, a tüntetéseknek 30 körüli áldozata volt. A diákok közül tizenkettőt kivégeztek. sokat bebörtönöztek és koncentrációs táborokba hurcoltak — leányokat sem kiméivé — mig az iskolákat három évi időtartamra beszüntették. Mi nem hisszük, hogy az a rendszer, amely ezt űzi, három évig még megmarad. MARTINS FERRY ÉS KÖRNYÉKE MAGYAR MUNKÁSOK FIGYELMÉBE! Értesítjük a magyar munkásokat, hogy november 25-én, szombat este 8 órai kezdettel, a Rosemont Hal’ban, 508 N. Main St., NÉPGYÜLÉST tartunk a világeseményekkel kapcsolatban. Előadó Wiener Andor a Bérmunkás szerkesztője Clevelandból. Gyűlés után a helyiség zárásáig tea mellett fognak a magyar munkások elbeszélgetni. Belépő dij nincs, mindenkit szívesen látunk.
