Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-07-08 / 1066. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 julius 8. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizet,« árak: Subscription Rates: évre ----------------- $2.00 One Year____________$2.00 rélévre -------- 1.00 Six Month« _________ 1.00 Egyes szám «rca ......... 5c Single Copy _________ Be Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders _____. 8c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland. O. Entered as seco ad-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 216 — és még nem vagyunk a gyárban (L) Minden részletében pontos és kimerítő jelentéssel volt a Bérmunkás azokról az eseményekről, amelyek Lorainban, az American Stove Company telepén, a munkások hová tartozását elrendelő szavazást megelőzték. Nemcsak a 440-es ipari szervezet clevelandi szervező-bizottsága, — amely e harc kereszttüzében állott — adta e jelentéseket, de nem egyszer magunk is ott voltunk, hogy szemtanúi legyünk annak az elmaradottságnak, amely a termeltetés terén jellemzi az American Stove Company loraini telepének urait. Az ország legnagyobb kályha termelését képviseli ez a vállalat és amikor néhány esztendővel ezelőtt a clevelandi, úgynevezett “kulcs” telepen az IWW-nak sikerült a lábát megvetni, a munkások állásfoglalása a szervezet mellett oly erősnek bizonyult, hogy a clevelandi telep egyik részét vitte el a társulat Lorainba — gondolva, hogy ezzel kikapcsolhatja magát az IWW- ba szervezett munkások ellenőrzéséből. A loraini telep munkásainak szemei és gondolatai állandóan a clevelandi telep munkásainál volt, mert tudták, hogy innen kaphatják csak az erőt a társulat mellé lecsatlakozott városi adminisztrációval megerősödött, szervezekedést lehetetlenné tenni akarás leküzdésére. Olvasóink előtt ismeretes, hogy a 440-es ipari szervezet szervezőit hány esetben utasították ki Lorainból, arról is tudnak, hogy minden gyülésterem ajtaja zárva maradt a gyűlést tartani akaró munkások előtt. És ha ezeket az akadályokat mérlegeljük és figyelemmel elolvassuk a Bérmunkás két legutóbbi számában közölt, a szavazást megelőző megfélemlítő befolyásolását a munkásoknak, kell, hogy megállapítsuk az IWW mellett leadott 216 szavazatról, hogy az távolról sem jelenti az IWW- nak a Lorain telep bukását. Mert ahol négyszáz és egynéhány munkás közül a gyári befolyásolás, a rendőrségi fenyegetés, az igazgatóság által irányított sajtó félrevezetése és a reverenda mögött meghúzódó tudatlanságban tartás együttes felhasználása után 216 munkás az IWW mellett nyilatkozik, ott a szervezet olyan mély gyökeret vert, amelyet erőszakkal kiirtani nem lehet. Akárhogyan dől el a loraini telepen az újabb szavazás, ez a 216 szavazat biztosíték nekünk arra, hogy az Americn Stove Company loraini telepe munkásainak harcos szervezete — amilyet a termeltetés mai rendszere megkövetel és amilyet a 216 munkás szavazatával óhajtott — az IWW LESZ. Kételyünk van, hogy az újabb szavazás alkalmával a munkások többsége kiván-e az IWW-n kívül más szervezetnek tagja lenni. Abban pedig bizonyosak vagyunk, hogy lecsatlakozás esetén a munka és tőke legelső összekülönbözésénél, a mérleget kezelők nagy tanulságokat fognak szolgáltatni azoknak a munkásoknak, akik a junius 26-iki szavazásnál nem az IWW mellett foglaltak állást. Hivatalosan az IWW még nincsen BENT az American Stove loraini telepén, de állítjuk ,hogy a munkások között meggyőző- déses tagjaink CSAK nekünk vannak, akik kettőzött erővel dolgoznak, hogy az American Stove Company különböző városokban lévő telepeinek munkásai, ne csak egy munkáltató kihasználtjai legyenek, de érdekeik megvédésére EGY SZERVEZETNEK LEGYENEK VALAMENNYIEN A TAGJAI. Harmónia Mi harmóniát — békés együttműködést — akarunk a munkásmozgalomban; nincsen még egy szervezet, amely ennek a szükségességét annyira óhajtaná, mint az IWW. De mi olyan harmnóiát akarunk, amely a tagság akaratából fakad, amely megértésen nyugszik és közös programban jut kifejezésre. Úgy akarjuk, hogy összefogó kovásza ne az önkény, hanem az önakarat legyen, amely áthatja és munkára serkenti a munkásosztály összességét. Másszóval nem börtönszerü harmóniát akarunk. Nem akarunk olyant, amely felülről jön, amelyet a vezérek diktátori hatalommal kényszerítenek rá a munkásságra. Olyan egységet számos helyen találhatunk: megvan minden modern gyárban a mozgó munkapad mellett, megvan a koncentrációs táborokban és egész nemzeteket is átfog, a fasizmus járma alatt................. Mi valóban rendet kívánunk látni az egész világon. Rendet és fegyelmezett békés állapotot a termelésben. De ilyen béke, csak a termelésben bevezetett igazságos viszonyokból jöhet és a fegyelem is az ön-fegyelemben juthat kifejezésre. Igen, mi közösen óhajtjuk eladni a munkaerőnket, de nem olyan vezéreken keresztül, akik minden cselekvésükkel elárulják, hogy hívei a munkáselnyomásnak és szeretnék a munkáltatókat úgy kiszolgálni, hogy a munkások örökidőkre elnyomatása alatt maradjanak az uralkodó osztályának. Az IWW célja is ideálja szerint, szervezésen és nevelésen keresztül el kell jutni a munkásosztálynak a színvonal olyan magaslatára, amelyen kellő erő birtokában megteremteni lesz képes egy megfelelő, igazságos termelési és szétosztási rendszert. Harmónia van a katonai diktatúrák alatt is; ha a munkások alá vetik magukat a munkáltatók akaratának, akkor is harmónia jön létre; sőt ha a munkásosztály “vezérei” — amig egy- másközött össze nem vesznek — szabják meg a feltételeket, akkor is harmónia jön létre. Hát mi messzimenő engedményekre vagyunk hajlamosak a munk.isosztály soraiban a harmónia megteremtéséért, de a leghatározottabban elutasítjuk annak olyan áron való megvásárlását, amely minden reményünk, óhajunk, vágyunk és idealizmusunk feladását, az ipari köztársaság megteremtéséről való lemondást követeli meg tőlünk. ............... . Helytelen felfogást vallanak azok, akik arról beszélnek, hogy valamennyi “radikális” cscoportot kellene egyesíteni. Mert bár több csoportnál ugylátszik, hogy a miénkhez hasonlók a céljaik — de ők céljuk elérését a diktatúrán keresztül tartják lehetségesnek; börtön harmóniát akarnak. Mi pedig határozottan néma karunk ilyesmit. Helytelen az olyan gondolat is, mely szerint azon gazdasági szervezetek egyesítését tartják lehetségesnek és egy vezérkar alá terelhetőnek, mint amilyen szervezeteket alaposan ismerünk. Az ilyesmi helytelensége mellett, veszedelmes is. Mert a legtöbb szervezet vezérkara manapság olyan emberekből verődött össze, akik megtartani akarják azl a rendszert, amely felelős munkásosztály szenvedéséért. A régi módi szakszervezetek nőm pászolnak bele abba az Egy Nagy Szervezeti formába, amelyet az IWW akar megvalósítani. Az a fajta Egy Nagy Szervezet, amit ők szeretnének inkább megfelelne a munkáltatóknak és sokkal jobban hasonlítana a németországi “Labor Fronthoz”, amely megteremtené az egyenruhás huligánok hatalmát a munkások fölött és mindent szolgálna csak éppen azt nem, hogy a munkásokat előnyhöz juttassa, vagy szabad cselekvésüket biztosítsa. Ne essetek tévedésbe. A mi hivatásunk és feladatunk az IWW felépítése. Annak a szervezetnek megerősítése és naggyá- tétele, amely az egyedüli reménysége a munkásosztálynak, egyedüli megtestesítője, a köztagság szabad akaratának megnyilatkozásának. Fordítva az Industrial Workersből. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...O MEGJEGYZÉSEI ELNÖKI ÜZENET Nem kérem, nem az Egyesült Államok elnökének üzeneteit kívánjuk itt szóvá tenni, hanem a Verhovay Egylet fő-elnökének a megfellebezhetetlen bölcsességgel, az egylet lapjában elkövetett üzneteit. Amely üzenetek legtöbbnyire, nem az egyesület ügyeit, hanem a “Világ Viszhang” cimü Hitlerék által kiadott kőnyomatos újság szellemében, a magyar és a világ politikára szóló üzenetekről van itt szó. “Nem politizálunk” jelenti ki a fő-elnök ur, ugyan akkor megüzeni, hogy a magyar nép a most lefolyt választásokon a Teleki kormánynak adott többséget, utána pedig a náciknak igy tehát a kormány és a náci irányzat a magyar nép akarata. Hogy a lefolyt választás mennyire fejezi ki a nép akaratát, arra vonatkozólag álljon itt nem egy deportálni való “vörös bitang”, hanem Jánosy György óhazai református pap véleménye: “A mostani választáshoz hasonló paródia nem volt még a világon sehol” mondja Jánosy “lap betiltásokkal statáriummal, elhallgatással vitték keresztül a választásokat, községenként kidobolták, hogy a szavazás kötelező”, de úgy, hogy a nép úgy értelmezte, hogy a kormányra való szavazás kötelező, mert különben súlyosan megbüntetik. “Ehhez kell venni azt, hogy több mint egy millió munkás szavazatát vette el az uj választási törvény”. Aki ezt a választást, mint a magyar nép akaratának megnyilvánulását “üzeni” az bizony Daragó ur politizál, még pedig a Hitler-Horthy szellemben politizál, amiben bizony nyakig benne van a jobbsorsra érdemes Hitler újság által irányított Verhovayak Lapja. REVIZIONISTÁK ELŐRE Az elmúlt napokban két hir jelent meg a lapokban amelyek bizonyára nagyon érintik a magyar revíziónak az amerikai fullajtárjait. Az egyik hir beszámol arról, hogy a jugoszláv szenátus elnöke Korosec, bejelentette a szenátusban, hogy Hitler ígéretet tett Pál régens hercegnek, hogy Szerbia mai határait örökösnek tartja és azt garantálja. A másik hir szerint Hitler Pozsonyt és az egész vágvöl- gyet Németországhoz csatolja,
