Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-10-14 / 1080. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1939 október 14. EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. Amerika “semlegessége” Az amerikai “közvélemény” legfontosabb problémája a jelen napokban a “semlegesség” megőrzése. A csatározás akörül folyik, hogy vissza vonják-e a jelen háborús eszközök szállítását tiltó törvényt, vagy pedig megtartsák azt. A kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelen törvény megtartása okvetlen belesodorja az Egyesült Államokat a folyamatban levő európai háborúba, mig az ellenfél amellett kardoskodik hogy annak megváltoztatása annyit jelent, hogy az Egye-., sült Államok ténylegesen csatlakozik a hadakozó felek egyikéhez. Nem furcsa, hogy mindkét fél megakar bennünket “óvni” a háborútól, de amig az egyik a jelen törvény visszavonásával, addig a másik éppen annak megtartásával. A kormány és annak követői — akik mellesleg megjegyezve a szövetségesekkel, Anglia és Franciaországgal rokonszenveznek — a jelen törvény visszavonása mellett van, mert mint mondják, bár a törvény tiltja hogy fegyvereket és muníciót adjanak el bármely háborúban levő országnak, éppen ez fogja ezt az országot belesodorni a háborúba. A törvény nem tiltja meg, hogy amerikai hajók háborús vizeken járjanak, pedig ha ott járnak, még ha indirekt háborús anyagot szállítanak is, kivannak téve az elsüllyesztésnek, mint ahogy a németek már eddig is több semleges ország hajóját a tenger fenekére küldtek. Vasérc, gyapot stb. hasonló anyagok, nem közvetlen muníció, de annak előállításához használják és mint ilyent a háborúskodó felek meg akarják akadályozni, hogy az ellenséges ország hozzájusson. A törvényt olyanformán kívánják módosítani, hogy minden háborús szükségletet eladhassanak, de készpénzért és a szállítás gondja a vásárlóké. A törvény módosítás ellenzékei — akik mellesleg megjegyezve a nácizmussal rokonszenveznek, mint father Coughlin, Henry Ford, Charles Lindbergh, akik közül egy némelyik büszke arra a kitüntetési éremre, melyet Hitlertől kaptak — talán attól félnek, hogy a szövetségesek nagy előnyökhöz jutnak és a hitlerizmus nem jut el a kitűzött célig. Mert egy percig sem tételezzük fel, hogy akár az egyik, akár a másik félnek az volna az egyetlen célja, hogy “megóvjanak” bennünket a háborútól. Mindkét fél aszerint állítja be a dolgot, amint anyagi érdekeik, vagy érzelmeik diktálják. Nem titok az, hogy a kormány a szövetségesekkel rokonszenvez és minden lehetőt elkövetnek, hogy azokat támogassák. Viszont ma már mindenki előtt világos, hogy father Coughlin, Hitler amerikai adjutánsa. Ford sem annyira “békebarát” hogy hajlandó volna a háborús profitot feláldozni, mert mint ismeretes kanadai telepét már régen berendezték háborús eszközök gyártására és annak igazgatója a kanadai háborús kormány egyik bizalmas tanácsadója. Ezeknél az uraknál a semlegesség csak porhintés a hiszékeny tömegek szemébe. Akár Hitler győz, vagy a szövetségesek, ők mindenképpen nyernek. Más szemszögből kell a dolgot birálni azonban a nincsteleneknek, a munkástömegeknek, akiknek a háború szenvedést és nyomort jelent. Akiknek az életüket, vagy egészségüket kell a harctérre vinni és akár a győztes, vagy a vesztes ország alattvalói, minden esetben csak áldozatot hoznak. Nekünk nem arról kell tárgyalni, hogy hogyan maradhatunk “semlegesek”, mert akár részesei vagyunk a háborúnak, akár nem, amig lehetőség van arra, hogy egyik ország a másikkal háborúba keveredjen, a munkásosztály hozza az áldozatot és a munkásosztály fizet a háborúért. Nem arról kell tárgyalnunk, hogy “semlegesek” maradjunk, vagy legyünk, hanem, hogy lehetetlenné tegyük, hogy egyáltalán legyen háború. A háborúra valós uszítás úgy az egyik oldalról, mint a másikról teljes erővel folyik. Ilyen viszonyok között nagyon nehéz a tisztánlátás és akaratlanul is a háborús uszítok hálójába esünk. A kapitalizmus nnyira nemzetközi ma, hogy alig hihető, hogy a világpiacon oly fontos ország mint az Egyesült Államok kir maradhat ebből a háborúból. Ä munkásságnak nincs ereje ahhoz, hogy annak gátat vessen, ezen kívül pedig más erő nincs ami megakadályozhatná a háborút. Ezért a mulasztásért természetesen a munkásságot terheli a felelőség és a mulasztási csak egy módon teheti jóvá, ha ahelyett, hogy egyik vagy másik kapitalista ország háborúja mellett lelkesedik, hozzá lát a szervezkedéshez. És a múltak hibáin okulva, nem politikai pártokra, amelyek egyáltalán nem munkásszervezetek, nem oly szervezetekbe, amelyek a munkásságot széttagolják, hanem a forradalmi Egy Nagy Szervezetbe — az IWW-ba. ■ ■ Ötnapos vandál uralom A közelmúlt napokban tartotta konvencióját Chicagóban az “American Legion”, amely esemény sokáig emlékezetes lesz a lakosságnak. Ezen öt nap alatt, amig a konvenció tartott a belváros teljesen a legionisták uralma alatt volt és ami ott történt messze túlszárnyalja a nagyvárosok slum negyendei- ben az ucca kamaszainak “halo- ween”-ni rakoncátlankodásait. Az embergyilkoláson kívül minden történt ezen idő alatt, anélkül, hogy a városi rendőrség beleszólt volna. Az American Legion nem önmagától határozta el, hogy ez évben a konvencióját Chicagóban tartja, hanem az elmúlt évi konvención a város küldöttség utján kérte fel őket erre. ígéretet tett a bizottság, hogy a konvenció idejére a várost rájuk bízza és az okozandó károk megtérítésére 250 ezer dollárt deponált a város, amit valószínűleg fel is emésztett az okozott károk megtérítése. A konvenció előtt már két nappal megérkeztek ezek a ’’vitéz hősök” és mivel a belvárosi szállodákban voltak elszállásolva, a szállodák az ágyon kívül minden bútort elraktároztak, mert különben csak a darabjait találták volna. Még a szennyesruha tartókba is lyukakat csináltak, hogy azok ne tartsák a vizet, mert különben azokat vízzel megtöltve dobálták volna a járó-kelőkre. De még igy is sokon a kiváncsiak pórul jártak, mert a szállodák előtt elhaladva vödör vizeket zúdítottak rájuk több emelet magasságból. Ezenkívül azonban minden elképzelhető gonoszságot elkövettek. Kirakatokat törtek be, autókat raboltak ki — csak úgy viccből — pálinkás üvegeket dobáltak a járó-kelőkre az uc- cák borítva voltak sörös és pálinkás üvegekkel, bútorokat és toiletteket kihordtak az uccukra és ami rossz csak elképzelhető, azt mind lehetett látni. Az illetékes körök szerint 225 ezer idegen jött a városba erre az alkalomra, akiknek semmi más teendőjük nem volt, mint ezen vandál örömöket élvezni. De mind ezt megbocsátja nekik a város kormányzósága, meri a Chamber of Commerce jelentése szerint 12 és 15 millió dollár közötti forgalmat csináltak az üzletek ezen idő alatt. A fent elsoroltak mellett azonban “konvenciót” is tartottak, és határozatokat is hoztak. Többek között elhatározták, hogy követelni fogják a kongresszustól oly törvények hozatalát, amely elrendeli a kommunista párt és a náci bund 'eloszlatását. Elitélik a La Folet- te szenátor által ajánlott tör- korlátozni a munkáltatókat a megtorló eszközök alkalmazásában a munkásokkal szemben A legion szerint ez kormány vé^ delmet nyújtana a munkásszervezeteknek. Ugyancsak elhatározta a konvenció, hogy követelni fogják oly törvény hozását, amely kötelezi az idegeneket a regisztrálásra, valamint a bevándorlás teljes beszüntetésére. A nempolgár bevándoroltakat igazoló kártyákkal akarják ellátni és daportálni mindazokat, akik a törvénynek nem vetik alá magukat, vagy a létező törvényeket megsértik. Alig hisszuk, hogy van egyesület, amely több törvénytelenséget követne el, mint éppen az American Legion. Nem csak igy konvenció alkalmával, hanem egész éven át szerte az országban törvényellenes, alkotmány- ellnes, de legtöbb esetben munkásellenes cselekedetek kísérik működésűket és ők állnak ki erkölcs bíráknak. Ha a közönséges “polgárok” csak egy kis hányadát követnék el azoknak a törvény és rend sértéseknek, amelyet a legionisták elkövettek öt nap alatt, hosszú idei börtön büntetésben részesülnének és ők követelnek törvényeket azok ellen, akik naggyá építették ezt az országot. EMLÉKEZZEN ÖN IS vissza, hogy van-e önnél a most vasárnap húzásra kerülő kis jegyekből. Ha a szelvényeket még nem szolgáltatta be, tegye azt sürgősen, mert vasárnap pontosan megtartjuk a húzást a Cleveland east side őszirózsa Bálján. NAGY SZÜRETI MULATSÁG! A N. S. Pittsburghi Összhang Dalkör és Vegyeskara rendezésében 1939 OKTÓBER Hó 21-ÉN szombat este 7 órai kezdettel 805 James St. N. S. Pittsburgh. — Ezen nagyszabású szüretre tisztelettel meghívjuk Pittsburgh és környéke magyarságát. A szüreti körmagyart válogatott fiuk és leányok lejtik, Olga Kucher Pollick tanítása és rendezése mellett. A zenét Virág Sándor és Baldwin József zenekara szolgáltatja. — Elsőrendű ételekről és italokról gondoskodik a rendzeőség. Beléptidij előreváltva 35 cent, a pénztárnál 40 cent. Ha egy igazán kelles és vig estét óhajt eltölteni, úgy jöjjön el barátaival együtt. ÚTIRÁNY: Pittsburgh és környékéről veendő a 2, 3, vagy 4-es számú villamos, a Penn és a 7-ik ucca sarkán. Leszállás az East Ohio és James St. sarkon, ahol egy blocknyira van a terem. — Autón jövők is ezt az irányt vegyék. KABARÉ ÉS TÁNC NEW YORKBAN! A New York és környéki munkástársaink tudomására hozzuk, hogy október 21-én, szombaton este 8-kor a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. KABARÉ ÉS TÁNCESTÉT tartunk. Lesznek nagyon értékes müsorszámok. Sok meglepetés. Jegy ára 35 cent. Munkástársaink megjelenését és a siker érdekében agitáci- ójukat kéri, az IWW new yorki csoportja. ŐSZIRÓZSA BÁL CLEVELANDON Október 15-én vasárnap d.u. 4 órai kezdettel őszirózsa Bál lesz a BÉRMUNKÁS OTTHONBAN, 2759 E. 79th St. LAKATOS GYULA hires cigány prímás és zenekara huzza a talpalávalót. Ezen mulatság keretében lesz megejtve az ORSZÁGOS SORSOLÁS IS! Akik igazán kellemes szórakozást keresnek, valamennyien ott lesznek. Belépő jegy 25c. v
