Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-10-14 / 1080. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-oalss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, A törvény rendelkezése alapján! Folyó hónap 24-ik napjával kezdődőleg, érvénybe lép az oly gyakran megvitatott munkaidő és bér meghatározó törvény, melynek alapján a déli gyapot feldolgozó telepeken, béremelésben részesülnek a munkások. A rendkivüli ipari bizottság, kinevezése után éppen egy esztendőre hozta meg döntését, melynek alapján a gyapotszövő telepeken 32 és fél cent órábért kötelesek fizetni á munkáltatók. A szövőipar egyrészében ez volna a minimális bérskála, ami mindössze két és fél centtel magasabb, mint az általánosan kötelező bérminimum az összes iparokra, a bérminimum törvény alapján. Azonban még ez a bérminimum sem érinti a gyapjú és kötött áru, valamint a szőnyeg gyárak munkásait. Nagyban csak a gyapot, selyem és rayon megmunkálóira szól. Mindösz- sze 175.000 munkást érint. Az érintett munkások majd kivétel nélkül déliek, amennyiben a gyapot megmunkáló telepek 80 százaléka a délen van. Figyelembe véve a termelés mai alapját, mely szerint valami négy millió orsóval több van a szükségesnél az Egyesült Államok területén, akkor elképzelhetjük, hogy hova vezet ez a törvényes eljárás. Több irányból megjósolták, hogy az ilyen- értelmű kötelező béremelés, a részidőt foglalkozó telepek lezárásához vezet és nagyobb mérvű modernizálást eredményez az ipartelepek összevonásával, az árutermelés gyorsított formájában. Több mint bizonyos, hogy ezt eredményezi. A gyapot feldolgozása technikailag minden ágában nagyon maradi volt, mind a mai napig. Ez azonban annak tulajdonítható, hogy eddig elégséges munkás volt az ipar rendelkezésére szégyenletesen alacsony munkabérek mellett. A gyapot telepek tulajdonosai tehát, sokkal hasznosabbnak tartották sok helyütt a régi eljárás mellett maradni, íninthogy bizonytalanul nagy befektetést eszközöljenek gépekre és nagy épületekre. A technikai visszamaradottság ténye abból is megállapítható, hogy a munkabér viszonya a megmunkáló eljárás értékéhez számítva 61 százalék, holott az összes iparokhoz arányitva ez csak 39 százalékot jelent, ami vetekedik a húsfeldolgozó telepek legalacsonyabb arányával, ami pedig csak hat százalék. A gyapot ipar ezen számadatai- megelégedéssel töltheti el, azokat a munkásokat és másokat is, akik azt gondolták, hogy a nyomor és nélkülözés problémája megoldható egyszerűen azáltal, hogy kevesebb géppel folytassuk a termelést és valójában ha vissztérünk a kezdetleges termelési eljáráshoz. Meglehet, hogy az igy van, azonban a gép eljárás folytonos fejlődését a sajátos körülmények, ami szerint a munkaerő olcsóbb volt mint a gépek ára, ha ideiglenesen meg is akasztották, most gyors irammal kapaszkodik fel majd. Azonban vegyük figyelembe, hogy a kormány rendeT- kezése alapján ha a munkabér valamelyest emelkedett is, és az egyéni munkásnak a bére ki-! csivel magasabb, de a foglalkoztatott munkások száma a megmunkált áru menyiségéhez arányitva, hanyatlani fog. Minden esetre ez a béremelés is, minden munkás által örömmel fogadott előny, azonban mint minden más ajándék, amiben a dolgozók részesülnek, nem jelent még csak kezdő lépést sem a nyomor problémájának elintézésére váró feladatában. Mikor azt is figyelembe vesz- szük, hogy egy egész esztendőre volt szükség, hogy a törvény értelmében döntést hozzanak s csak azután léphet érvénybe a béremelés, mig azzal szemben a megélhetés máról-holnapra drágul ,akkor érezhetővé válik általánosabban, hogy a dolgozóknak hatásosabb eszközre, mint kinevezett munkaidő és bér bizottságra van szükségük, hogy gazdasági kérdéseik elintézést nyerjenek. Még ehhez hozzá járul az említett munkanélküliség emelkedésének lehetősége. Tehát ha egy kormány hivatalnak több mint egy esztendőre van szüksége, hogy az éhbért egy néhány centtel megtoldja, akkor mennyi időre lesz szüksége, hogy a munkaidőt redukálja ugyanilyen alapon elég alacsonyra, hogy megakadályozhassa a munkások elbocsájátá- sát, amidőn majd beállítják és munkára felszerelik az uj és gyorsított eljárásra készült gépeket, amelyek a kézi munkaerőt teszik majd nagyban feleslegessé ? Amire a déli szövőmunkásoknak a többi iparok munkásaival egyetemben azonnal szükségük van, az SZERVEZKEDÉS A MUNKÁN FOGLALKOZÁSUK SZERINT. Saját maguk által alkotott szervezetre van szükség, hogy mélyebben betekintést kapjanak a munkaidő és bér kérdéseikben. Valóban arra van szükség múlhatatlanul, hogy szervezetten olyan ala1939 OKT. 14 NUMBER 1080 SZÁM csonyra leszállíthassák a 'müh- kaidőt, hogy lehetetlenné váljon közülük egyetlen-egynek is az elbocsátása. Semmivel a világon nem helyettesíthetik a munkás tagság ellenőrzése alatt működő erőszervezetet, a munkán. Azok, akik a munkásokat arra biztatják, hogy az úgynevezett munkástörvényekben bízzanak és arra támaszkodjanak, a munkásság legmegvetendőbb félrevezetői. A dolgozóknak végre meg kell tanulni, hogy csak önerejében és az általa erős küzdelemmel kiharcolt eredményben bizhat. Végre fel kell ismerniük a szervezkedésben rejlő erőt, olyan értelmű gazdasági szervezetben, ahol önmaga irányítja ügyeit és ellenőrzi szervezetének működését. Az Industrial Workers of the World szervezet, tagjainak teljes ellenőrzésében és irányításával működik, ahol nem fordulhat elő semmi kérdés, amely felett a tagok helyett mások dönthetnek, ehhez a szervezethez kell csatlakozzanak az iparok munkásai, hogy helyzetük javulását ne másoktól várják, hanem önmaguk elhatározásából és összetartásuk erején saját szervezetük utján változtassák meg. Ipari Munkás. AZ UJ EGYSÉGFRONT (P) Alig néhány hét múlt el azóta, amikor a spanyol belhá- boruval kapcsolatban egy közlemény látott napvilágot, amely közlemény Stalint azzal vádolta, hogy állandóan Hitler barátságát keresi. Ezzel a közleménnyel szemben az “elvtársaknak” az volt a véleményük, hogy az illető áruló. Mostan azonban, hogy tényleg megtörtént az árulás, más hangokat rebesgetnek az “elvtársak”. A hosszú éveken át hangoztatott egységfront a fasizmus ellen a lomtárba került. Ugylátszik ezek a munkások nyakán élősködő politikai gang- szterek mindig találnak kibúvót arra vonatkozóan, hogy a hívőket továbbra is fejőstehén képében megtartsák. A moszkvai árulást azzal próbálják eltakarni, hogy az angol és francia szövetségeseket okolják a háborúért — de csak azóta, hogy Hitler és Stalin kebelbarátok lettek. Habár az uj egységfront valóságban meg van, de azért az “elvtársak még nem óbégatnak mellette, hanem csak kerülgetik mint macska a forró kását. Kiadványaikba csak azzal számolnak be, hogy Oroszország milyen nagy hódításokat tesz a Balti államokban. Arról nem szól a krónika, hogy Hitler jóvoltából tehetik. Előttem van a kommunácik és nácikomiknak a legutóbbi lapszáma a “Daily Record” “az elvtársak” lapja. Úgy néz ki mintha mindkettőt egy szerkesztő Írná. Habár az “elvtársak” szégyenük Hitler nevével foglalkozni, de a tényeket azonban nem lehet letagadni, mert Hitler maga a mai beszédében amit az egész világra leadtak a rádión nagyrabecsüü a kommunáéi szövetséget, amely úgymond a világbéke érdekébe kellett létre jöjjön. A Daily Record úgy számol be az orosz hódításról mintha a lengyel nép akarta volna, hogy a nép ujjongva fogadja az orosz vörös hadsereget. Ugylátszik a nép ujjongva fogad mindent, amit gépfegyverekkel és a nagyágyúkkal rákényszerite- nek. így ujjongott Varsó népe is, akik teljes három hétig élethalál harcot vívtak a német nácik ellen. Amikor azután a túlnyomó erő megadásra kény- szeritette őket, szintén ujjongva fogadták a náci gyilkosokat Varsóban. Előttem van egy kép az itteni helyi lapból, amikor a varsói nép fogadja a bevonuló náci seregeket. Mindenki ujjong, csak az “elvtársak” hazudnak. Elaakar- ják még mindig titkolni az UJ EGYSÉGFRONTOT. Pedig az megvan Hitler maga elismeri Stalin meg aláírta, hogy az “elvtársak” mikor fognak közös kampányt rendezni Cough- linnal meg Fritz Kuhnnal az csak attól függ, hogy Stalin mikor adja ki a rendeletet. Aligha fog sokáig késni. Remélhetőleg, ha az angol és francia nem fogadja el a Stalin- Hitler békeajánlatot, akkor megjön a rendelet. Hiszen láttuk a múltban is — egységfront a kisháztulajdonosokkal, a farmerekkel, a Roosevelt kormánynyal, az egyházakkal. Ezekből a sok egységfrontokból azután kialakult az uj egységfront. Ez az uj egységfront a nácikkal. Még ez sem lesz az utolsó állomás, hanem megfogják ismételni a spanyolországi taktikájukat és az az egységfront lesz a kommunáéi egységfront a forradalmi munkások kiirtására. Jobbat nem is várhat a forradalmi munkásság ezektől a halottrablóknál is alacsonyabb színvonalon álló kommunáéi gangszterektől. Ezek a szavak (Folytatáe a 4-ik oldalon)
