Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-03-11 / 1049. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Art of March, 3, 1879 VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1939 MARCH 11 I gy néz ki a tőke és a munka testvérisége AZ INTERNATIONAL LADIES GARMENT WORKERS UNIÓ A MUNKÁS ÉRDEKEK HELYETT A MUNKAADÓKÉT VÉDI. Látogatás Dubinskyéknál — Utólagos bérlevágás 25 ezer dollár erejéig — 250 munkáson vágtak eret a szakszervezeti fékerek. Az utóbbi esztendők nagy szakszervezeti zajlása közepette, nem jutott sem alkalom, sem idő arra, hogy az egyes szakmák­ban végbemenő üzérkedésekkel és árulásokkal foglalkozzunk. Green és Lewis fővezérek kakasviadalai annyi anyagot szolgál­tattak, hogy alig győztük a legfontosabbakat regisztrálni. Mint ismeretes, Dubinsky, a' női ruhakészítők fővezére, az elsők között fordított mindket­tőnek hátat. Nem mintha, Du­binsky és alvezérei különbek, vagy jobbak volnának, Lewis és Greenéknél, hanem inkább azért, hogy a ruhakészítők kö­zött, függetlenül is lehet ope­rálni. Az International Ladies Gar­ment Workers Union-nak cleve­landi localjai fölött is Dubin- skyék rendelkeznek. Illetve, Ka- tovsky a vezér Dubinskynek egyik alhadnagya. Amolyan csendes emésztésszerü folyamat folyt folydogált az utóbbi évek­ben Clevelandon. Nem nagyon zavarta a helyi ügyeket semmi. Itt- ott elhangzott egy Hitler ellenes sóhaj, a gyűléseken. Hitler ellenes leginkább, mert hiszen maga az ipar főként zsi­dó és olasz munkásokat foglal­koztat s igy érthető, hogy Mus- solinivel kevesebbet lehet fog­lalkozni. Már szinte készpénznek kel­lett volna venni a nagyszerű teljesítményt, melyet a cleve­landi locálokban pár hete vég­rehajtottak. Dicséretet kiváltó volt azon cselekedetük, mellyel a Németországból kiüldözöttek ügyét felkarolták. Cleveland valamennyi ruha­készítő műhelyében, egy félna­pot dolgoztak (szombaton) az üldözöttek segélyzésére és a bó- szokat kényszeritették a meg­keresett összeg felének a le- szurkolására, illetve másfélsze­res idő kifizetésére. — Ugy-e hogy szép megnyilatkozása ez a szolidaritásnak, az üldözöttek­kel való együttérzésnek, külö­nösen ha tekintetbe vészük azt, hogy ebben az akcióban, a főve­zérek és a szakszervezet teljes hivatalos aparátusa elől járt a végreha j tásban. Még szerencse, hogy a dicsé­rettel — más elfoglaltságunk miatt — elkésni volt alkalmuna. Mert ugyanezen vezérkar egy másik ténykedéséről kell most beszámolnunk, ami sokkal in­kább illik ehez a vezérgarnitu- rához, mint az előbbi cselekedet A C.utreich ruhacég 250 al kalmazottja egy szálig beletar­tozik az International Ladies Garment Workers Unió cleve­landi locáljába. Ezek a munkás nők is ledolgozták a maguk szombati félnapját és alig egy héttel később, amint a gyáros a másfeles időről szóló összeget az unió pénztárába beszolgál­tatta, kifüggesztett egy figyel­meztetést az órára, hogy csőd előtt állván, a műhelyt Minea- apolisba fogják átköltözni és az ottani műhelyükkel egybeol­vasztani. Elképzelhető, mit jelentett ez a mai viszonyok között, a két­százötven — nagyobbára női alkalmazottakra, kiknek többsé­gük családfentartó és egyedüli kenyérkereső is. Alig leirhatt riadalmat. Megkezdődtek a lótás futá­sok, tárgyalások, New Yorkba utazások: De a költözködést be­jelentő vészt jósló cédula ott ré­mitett minden nap az óralapor a műhelyben. Végre megszületett a mentő gondolat, melyet a vezérekné1 benfentes olasz munkások vit­tek a shopba, suttogó kampány­szerűen. Meglehet a shopot menteni és Clevelandban tarta­ni 25 ezer dollárral •— adták szájról szájra. Az unió fogja az összeget kölcsönözni és nem lesz semmi baj. Igen ám! De az uniónak és vezéreinek eszük ágában sem volt a 25-&!rest köl­csönözni. Egy reggel rendkívüli gyű­lést hívtak össze és tudatták a 250 Unió taggal, hogy fejen­ként 100 dollárt kell két napon belül a Local pénztárnokának (kölcsönképpen) beszolgáltatni, ha azt akarják, hogy a shop és munkájuk megmaradjon. Két napi lótás futás, ijeszt­getés és állandó terror mellett, egy dollár hiány nélkül, leszur­kolták a “brotherek” meg r “sisterek” az egy-egy százast és összeadták a 25 ezer dollárt, tizennégy hónap múlva lejáró és valószínűleg az unió pénztá­rába visszanvándorló kölcsönre. — Ezt munkásszervezetnek hív­ják. ILGWU, a neve. A legjava a szakszervezeteknek. Most az­után nem nehéz elképzelni, mi­lyen lehet? és mire képes a sa­lakja? Hitler áldozataiért egy félna­pot dolgoztak. A Hitleri rend­szer bevezetésére, a tőke és munka testvériességének bizo­nyítására egy kerek százast szurkoltak le. Jajgatva, pana szosan, tiltakozás nélkül, amint az, jólnevelt szakszervezeti bir­kákhoz illik. De még így is jól jöttek ki — mint mondják — mert nem muffolt el a gyár . . . KÖZEL NÉGY EZER A WPA-ről elbocsájtott ide­gen születésű nempolgár mun­kások száma közel négyezer — jelentik a clevelandi polgári új­ságok. Hogy mi lesz ezekkel a kitaszítottakkal ? arról mélysé­gesen halgatnak. Az igy bizony­talanságba jutott munkások között sok a magyarajku egy­háztag is. Ezek az atyafiak, szervezkedés helyett, imádkoz­ni jártak. ELSŐ AZ EGÉSZSÉG Ezt nyerheti nagyon köny- nyen egy jó kacagással ha el­megy a Bérmunkás Otthonba 1939 március 12-én, délután 2759 E. 79-ik uccában, ahol Macsánszky János és a Mo­dern Színkör nagyszerű mű­kedvelő gárdája tartja az év legnagyobb kabaré délután­ját tánccal és vacsorával egy­bekötve. Lesz minden ami vi­dám és nevettető. Sok-soI< móka, ének és tánc. Okvetlen ide jöjjenek, ha sokat és jót akarnak mulatni. NUMBER 1049 SZÁM MAGYAR “SAJTÓ- SZABADSÁG” A beszüntetett magyar újságok helyett német lapokat engedé­lyez a “Magyar” kormány. Budapestről jelentik: A szom­szédos Náci-Németország politi­kai, gazdasági és kulturális té­ren egyre súlyosabb pressziót gyakorol Magyarországra,, me­lyet egyes túlzó náci-német kö­rök már régen “német” jellegű államnak minősítettek s a náci térképek úgy tüntetik fel Ma­gyarországot, hogy egész or­szágrészeket “németnek” jelez­nek. A napokban náci-irányzat u németnyelvű lap indult meg Magyarországon a svábok “visz- szanémetesitése” szolgálatában. A lap cime: “Jungkamerad” (Ifjubajtárs) és célja a német “közösségi tudat” ápolása. “Elmúlt az éjszaka”, — mondja az első szám vezércikke, — és uj “terveket, reménysége­ket és kilátásokat vetít a ma­gyarhoni német (sváb) anya­nyelvű ifjúság elé.” Egyúttal bizonyos eredményekről is be­számol már. A budai hegyvidék német fiatalságáról beszélve, azt írja például Piribauer Ká­roly, hogy a “Jungkameradok legénysége vasárnaponkint ki­megy a városból a falvakba és az ott élő németség körében harcol az asszimiláció veszedel me ellen”. Megtanítják őket né­met dalokra, táncokra, visznek nekik könyveket, röpiratokat s figyelmeztetik őket, hogy né­met férfi csak német leányt ve­gyen feleségül, mert ha más fa­jút ( azaz magyart) vesz, gyer­mekeiben kihal a németség. Egyébként a lap meg nem ne­vezett levélírója igy szólítja Dr. Basch Ferencet, a mozga­lom vezetőjét: “Mein Führer!” (Vezérem!) Az Egyleti Életből Cleveland east sideon, most pénteken este tartja rendes ha­vi gyűlését, a magyarajku IW- W-isták csoportja. Számos fon­tos ügyek vannak' amelyek el­intézése nem tűr halasztást. Kérjük tehát a munkástársakat hogy szíveskedjenek teljes számban megjelenni, a most pénteki gyűlésen. Titkár. i Cleveland eastődeo" gZ [f jUSágí TeTeiübei) MA, csutoriokon este 9 _____ beszél Wiener Andor ott legyünk valamennyien!!

Next

/
Thumbnails
Contents