Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-02-04 / 1044. szám
V 2 oldal BÉRMUNKÁS 1939 február 4. Haynau kormányelnöke beszélt Ónodon... Irta: Földváry Mihály “Az országnak két olyan történelmi osztálya van, amely évszázadok óta tartja vállain a magyar glóbuszt: a történelmi birtokos osztály és a történelmi parasztság. Ez a két osztály mindig megértette, támogatta egymást ... A történelmi birtokos osztálynak és a történelmi parasztságnak együtt kell járnia. Kéz a kézben a magyar történelem útját stb.” Imrédy Ónodi program beszédéből, 1938 december 30. “Önnálló, független állam vagyunk, mégis sok tekintetben gúzsba vagyunk kötve” • . . lásd mint fent. A Haynau uralom második számú megtestesítője, bizalmat, képviselői mandátumot kér az onódi kerület népétől. Demokratikus államban igy regisztrálhatnék e program beszédet. De mert kies honunkban nyílt szavazás vám s hogy ki legyen a képviselő azt az urak, a közigazgatás urai és a csendőrszuronyok döntik el, mivel Imrédy e kerület képviselője akar lenni már is a zsebébe érezheti a mandátu-<$>-----------------------------------------mot. Nem is foglalkoznánk ezzel az egész parasztfogást célzó, szédítő program beszéddel, ha a bő lére eresztett beszéd, sok sületlenségei közül ki nem ordítana a tudatos történelem hamisítások sokasága. A fenti kiragadott ily es fajta hamisítás megcáfolása adja kezünkbe a tollat, hogy leleplezzük Imrédy történelem hamisításai közül a legdurvábbat. Hogy a birtokos osztály mennyire “támogatta” a történelem folyamán a parasztságot, arról a történelem véres fejezetei igen sokat beszélnek. Elég a Dózsa György esetére hivatkozni’ na de hagyjuk ezt. Legutóbb már ismertettük Magyar- ország, a hazai föld birtok megoszlását gazdaságokként. Most nézzük meg közelebbről a történelmi birtokos osztály és történelmi parasztság egymásközti megértését és támogatását. A történelmi birtokos osztály: avagy kié is a haza? A hazai föld legnagyobb részét az ország legtöbb földjét Eszterházy Pál herceg bírja. Csekélyke 222.241 holdat. Ősei ugyancsak szorgalmasan “dolgozhattak”, hogy ezt a hatalmas birtokot összeharácsolták. Utána Festetits György herceg következik, csekély 96,128 hol- dacskával. Pallavicini Alfonz őrgróf — mert ilyen is van — sem adja 66,985 holdon alul. Esterházy Móric gróf is megelégedett az ő 55.786 holdnyi kis birtokával. Károlyi László gróf 51.152 holdal következik. No de Esterházy Tamás gróf se szegény legény az ő 40.314 holdjával. Festetits Sándor gróf 30.- 488, Semsey László gróf 30.182, Hunyady József gróf 28.037> Almássy Dénes gróf 27.721, Er- dődy Sándor gróf 23.534, Batt- hiány-Strattman Károly herceg 22.844, Dessewfy gr<jf 21.729, Montenuovo Nándor herceg 20.- 584, Merán János grófné 19.- 052, Metternich Klementina hercegnő 17.811, Waldbott Kelemen báró 16.394- Hohenhlohe Keresztély herceg 15.997, Albrecht főherceg 47.314, József főherceg 17.383, Koburg herceg 45.417, a bajor királyi család 15.684, Otto és családjának 43.- 372 holdas uradalma Csepelen, szőlője Tokajon, Tolcsvám Tar- calon. Az u. n. Koronauradalmak is 51.184 holdat tesznek ki. A pápaság is alaposan “megdolgozhatott” a magyar paraszt széditésével, mert az egri káptalané 85.000 hold, a kalocsai érsek 65.000, a veszprémi püspök 52.000, a veszprémi káptalané ugyancsak 49.000, a zirci apátságé 40.000, az egri érseké 40.000’ a pannonhalmi főapátságé 36.000, az esztergomi érseké — csonka hazai adat, ami most emelkedett — 36.000, a nagyváradi káptalané — csonkaország területén 26.000, a váci püspökség 24.000, a pécsi püs- kökség 23.000, a szatmári püspökség 23.000, az esztergomi főkáptalané 19.000 a pécsi káptalan 19.000, a tihanyi apátság 17.000, a győri püspökség 15.- 000, a csornai prépostság 12.- 000, a székesfehérvári káptalan 11.000, a nagyváradi püspökség 11.000, a klosterneuburgi kanonokrend 11.000’ a szatmári káptalannak 10.000 holdja van. Sorrend szerint a házizsidó sem maradhat ki e díszes listából. Az Okányi Schwartz családnak is jutott 24.557 hold. A Mándy családnak 18.437, a Schossberger bárói családnak 10.945 hold, Weisz Manfréd báró örököseinek 2619, Herzog Mór Lipót bárónak 4198, a Hatvány bárói családnak 7034, Or- osdy Fülöp bárónénak 3395, Lé- derer bárói családnak 9986’ a Lichtstein családnak 17.369, Károly Gyula grófnak 3124, Tisza István gróf örököseinek 13.- 347, Gaál Gaszton örököseinek 1009, Fould-Springer Jenőné bárónőnek 12.920 holdja van. Mivel a történelmi birtokos osztály listája nem lenne ezzel teljes, hóhérjukat is mint e,díszes gyülekezet érdemes tagját a Haynau bárói a brescinai hiéna és az 1848-49. szabadság- harc véreeskezü hóhérlegénye Imrédyék mintaképe — leszármazott utódjának is van nem csak bárói cime, de, Szénáson több mint 200 holdas bizomá- nya. Na de ne folytassuk tovább mutatóul ennyi is elég. A történelmi parasztság. A parasztság görbült, szenvedett és életét-vérét áldozta a ”haza”-i valójában a fontiek birtokának megvédéséért. Ha megunta a rabigát’ s részt követelt, ezrével, tízezrével pusztították, irtották ki. így népte- lenedtek el egész megyék és a hazafiak idegen nációval telepítették be. Ma is ha lehetne külföldre menni 1-2 év alatt kiürülne az ország A földbirtokos osztály — miként a fontiek bizonyítják — jottányit sem engedett és enged kiváltságaiból, s hogy ne is kelljen, arra biztosíték a fasizmus bevezetése, és a fasizta államok segítsége. Ennek a segítségnek az ára pedig a Haynau szellem megtestesítőjének Imrédy Bélának kijelentése szerint nem más mint: “Önálló, független állam vagyunk’ mégis sok tekintetben gúzsba vagyunk kötve”. Feleletünk annyi csupán: Hay- nauéktól mást a magyarság nem is várhatott és vár. Fontos ha teljesen kipusztul is e glóbusról a magyarság a föld a történelmi — mint a névsor is igazolja, hogy milyen történelmet csináltak ezek — birtokos osztály kezén időtlen, időkig megmaradjon . . . föltéve ha nem csalódnak majd ebben. A munkanélküliek“megsegitése” Irta: HUJBER ISTVÁN Január elsején Ohio államban is életbelépett a sokak által várva-várt törvény, mely munkanélküliség esetén kíván rólunk gondoskodni. Sokaknak régi vágya tehát beteljesedett: az állam vette kezébe azoknak a szerencsétleneknek sorsát, akik munkahiány vagy egyéb okok miatt az uccára kerültek. Az optimisták el voltak — s talán ma is el vannak — ragadtatva. Mert ha vannak is hibái a törvénynek- szerintük kezdetnek mégis biztató. Ha tovább haladunk a megkezdett utón — ki tudja, hol állunk meg? . . . Lelkesedésünket még csak növeli az a tény, hogy a segélyzésre szolgáló összeget a munkaadóknak kell “kiizzadniok”. A higgadtabbak azonban már előre is látták (hisz nem volt nehéz kiszámítani), hogy a nyújtandó összeg korántsem elég ahhoz, hogy abból megélni lehessen. Maguk a törvényhozók is tisztában lehettek vele, hogy a minden idők legnagyobb problémáját ezzel a törvénynyel nem fogják megoldani. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy csak maximumot állapítottak meg, minimumot nem. Nem tartották fontosnak’ hogy a munkanélküli legalább ennyit vagy annyit kapjon. Ha pedig áttanulmányozz uk az állam által kiadott füzetet, melyben a segélyezés módozatai vannak körülírva, kitűnik, hogy a bizakodók öröme korai volt. Mert nem minden munkanélküliről történik gondoskodás. Csak akiért a munkaadója befizetett. Földművesek, cselédek ki vannak zárva; az ipari, kereskedelmi és egyébb alkalmazottak közül is csak azok jöhetnek számításba, akik a múlt év folyamán olyan helyen (vagy helyeken) dolgoztak legalább 20 héten, ahol három vagy több munkás volt alkalmazva. Most nézzük meg közelebbről- mire mehetünk a nyújtott segéllyel ? Senki sem kaphat többet, mint az átlagos keresetének felét, ha ez a heti 30 dollárt meg nem haladta. 15 dollár ugyanis a legmagasabb összeg ,amit munkanélküli segély címén kaphatunk. De ne beszéljünk itt 15 dollárokról, mert az csak mézesmadzag. Ennyit talán senki, vagy csak nagyon kevesen kapnak. Ennek feltétele, hogy valaki legalább 30 dollárt keressen s az utolsó 20 héten át kivétel nélkül egész hetet dolgozzon. Aki csak félheteket dolgozik, annál ez az összeg már csak a felére zsugorodik. Az állandó munkások’ akik esetleg a legmagasabb segélyre lennének jogosultak, rendszerint továbbra is munkában maradnak, a segélyért folyamodók túlnyomó többsége pedig félheteket, vagy csak napokat dolgozott, összeadják az utolsó 20 heti keresetet és ebből hozzák ki a heti átlagot. Ennek a felét kapja azután 16 hétig. Ha közben dolgozik, de keresete nem éri el a megállapított segély összegét, az iroda “hozzápótol”. Túlzás nélkül állíthatjuk tehát, hogy heti 10 dollár már a segélyzés legmagasabb peremét súrolja, mig a nagy többség átlaga ennél jóval alacsonyabb szinten mozog. Ha valaki munkanélküli segélyért folyamodik- utána három heti “vakációzási időtt” kell kitöltenie. Erre az időre nem jár segély, de hetenként legalább egyszer mutatkozni kell a hivatalban. Ha minden feltételnek megfelel, a negyedik héten azután megindítják a segélyt és lehet, hogy már az ötödik héten postázzák az első csekket. A segélyre jogosultnak megpróbál a hivatal “megfelelő” munkát szerezni. (Ez érthető, hisz az államnak pénzmegtakarítást jelent.) Attól a munkától pedig Isten őrizzen, amit ők adnak! Itt nem lehet munkabérről, miegymásról vitatkozni) azzal kell megelégedni, amit adnak! Szabály- hogy régebbi fizetésének felénél többet nem Kereshet. Hogy kinek-kinek milyen (Folytatás a 4-ik oldalon) Tegyétek népessé az IWW gyűléseket!
