Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-01-28 / 1043. szám
1939 január 28. BÉRMUNKÁS 7 oldal IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése Ünnep volt Los Angeles, Cal.-ban SOKEZER EMBER HALLGATTA MEG TOM MOONEYT Jó benyomást keltett a hallgatóságban az ó'sz munkásvezér első' nyilvános előadása. Los Angeles, január 15 — Ma mutatkozott be több mint húsz éves megszakítással újból először Thomas J. Mooney, Los Angeles népének. Mint előre várni lehetett, sokezer ember tolongott egymás hátán’ hogy saját szemeivel' láthassa a mártirom- ságot szenvedett harcost, hallhassa mondanivalóit. Ünnepi köntösbe bujt a város haladó szellemű lakossága és örömmámorban úszott forradalmi proletáriátusa. Végre — 22 és féléves szaka-' datlan küzdelem után, az arany nyugat rettegetett embere, kinek élete kioltására szövetkezett a reakció ismét szabadon járhát, kelhet, beszélhet, ha neki úgy tetszik és elmondhatja véleményét. Az öröm nem volt azért teljes. Voltak akik bosszankodtak. Voltak bizony, mert hát az az osztály most is csak nyeregbe ül, mely felelős volt Mooney és Billings ártalmatlanná tételéért’ melynek általános bosszúságára pattant fel Mooney börtöncellájának ajtaja. Soha nagyobb lelkesedést, őszintébben feltörő örömet egy tömegből kibuggyanni még nem láttam, mint ^e gyűlésen, amikor Tom Mooney, megjelent a platformon. Mikor végre elült a zaj és lelkesedés, az őszbecsavarodott munkásvezér, kinek hallgatósága között számosán voltak olyanok is akik még ifjúsága delén, amikor szabadságától megfosztották — ismerték- emelkedett hangon kezdte el beszédét: “Köszönöm a szabadságom Olson kormányzónak — köszönöm nektek, akikért huszonkét és fél évig szenvedtem börtönben és akik kitartottak az én és saját ügyetek mellett, akiknek ügyszeretete ragaszkodása és bizodalma nélkül, a börtön rácsai mögött kellett volna elpusztulnom”. “Semmit, a világon semmit nem bántam meg. Nincsennek visszavonnivalóm. Osztályomért, az emberiség szabadságáért, mégegyszer végig csinálnám és ha az emberiség általános boldogulása és szabadsága megvalósításáért a még hátralévő napjaimat újból csak börtönben kellene leélnem’ azt is megteszem, ha muszáj.” “Szeretem a szabadságomat, de teljesnek azt nem tekintem addig, amig olyan emberek, mint Warren K. Billings és az osztályharc más rabjaival nincsen mólomban megosztani.” “Gyűlölöm és ezúton figyelmeztetem azokat, akik a munkásság erejének széttagoltságával e teljes szabadság kibontakozásának gátlói. A munkásság erejének széj jelforgácsolásáért azokat a vezéreket tartom felelőseknek, akik egy gyékényen árulnak egy fajta portékát és mégsem bírnak megegyezni. Hinni szeretnék abban, hogy a szakszervezeti vezérek eltemetik rövidesen a csatabárdot és olyan erős táborba tömörítik a munkásságot- amilyent valamennyien óhajtunk.” — Engedje meg az olvasó, hogy itt egy kis lélegzetet vegyek. — Mert azt tartom, hogy az idő nagyon jó orvosság és idővel Mooney is ráfog jönni, hogy azokban a szakszervezeti vezérekben és abban az egységben nem igen bizhat, kikről mi IWW-isták már régen megállapítottuk, hogy a munkásmozgalom fejlődésének kerékkötői. Szép volt a gyűlés. Lélekemelő, drámai motívumokban, lelkesedésben és odaadásban oly gazdag’ amilyent csak elképzelni lehet. Általánosságban, mindenki megvolt az előadóval és mondanivalóival is elégedve. Azonban az iránt, hogy Mooney, hová? merre megy? Teljes maradt továbbra is a bizonytalanság. — Annak hangoztatása, hogy sehová sem tartozik, egy ideig előnyös lesz Mooney- ra — de jön az idő, amikor ugyanazok’ akik ma lelkesednek a puszta látásáért, színvallást is fognak követelni. Ekkor fogjuk csak majd meglátni, hogy miként illeszkedik az ősz forradalmár abba a világba és világharcba belé, melyből a kapital- izus egy fél emberöltőn át kikapcsolta őt. G. Bakos. BESZÉLŐ SZÁMOK KIK — MENNYIVEL ÉS HOGYAN TÁMOGATTÁK A SPANYOLOK SZABADSÁGHARCÁT? A Spanish Labor Bulletin hivatalos kimutatása. Chicago, III. jan. 9. — Az Egyesült Államok területén, 1937 májustól, 1939 novemberig, a washingtoni belügyminisztérium kimutatása szerint, $1,916,431,71-et gyűjtöttek Spanyolországnak. A hivatalos kimutatásban, 24 intézmény szerepel — közöttük fasizta szervezetek is — úgyszintén számot adnak az elköltött pénzekről is, melyek a következők: Medical Bureau and Northt American Committee to Aid Spanish Democracy — gyűjtött $699.196.17-t. Kiadásaira felszámolt, $203,578.00-at, ami viszont megfelel 30 százaléknak a kiadás teljes összegéből. Sociedades Hispanas Confe- deradas, — Brooklyn, N.Y. — gyűjtött $295,604.00-et elköltött kiadásokban $21,472.00-t, vagyis a gyűjtött összeg 7 százalékát. The Friends of Abraham Lincoln Brigade — gyűjtött $225,456.00- ot, elköltött $71,730.00-t, vagyis a teljes összeg 33 százalékát. The American Friends Service — gyűjtött $136,708.00-at, elköltött $41,575.00-t, az összeg 30 százalékát. Socorro a Espana, Tampa, Fia. Kizárólag spanyol szivar- készítő munkások között lefolytatott helyi akciókkal gyűjtött — $128,620.00-t, elköltött $7,326.00- t, az összegnek k.b. 6 százalékát. The Central Spanish Reliefe Committee, Washington, D.C.- ben — gyűjtött $88,987,00-t. Elköltött 4,871,00-t az összeg 5 és fél százalékát. The Trade Union Reliefe Committee — gyűjtött $31,756.- 00-t. Elköltött $4,721.00-t az összegnek 7 és fél százalékát. The American Friends of Spanish Democracy — gyűjtött $13,476.00-t. Elköltött $8,822.- 00-t az összegnek 65 százalékát. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E_ maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell _ szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein bel&L The International Anti-Fascist Solidarity (SIA) — gyűjtött, $55,389.00-t. Elköltött $1,509,00-t, az összegnek 2 és fél százalékát. Számos fasizta alakulatok is folytattak le gyűjtéseket, melyektől a gyűjtési engedélyt érthető okok miatt, hivatalosan visszavonták. Egy maradt meg közülök, mely ma is hivatalosan működik Francóék cégére alatt. Neve, The Spanish Nationalist- Relief Committee. E testület gyűjtött $11.965.00-t és elköltött, $8.995.00-t, az összeg hetvenöt százalékát. A belügyi minisztérium által felülvizsgált gyüjtőirodák tevékenysége, a számokon keresztül beszél. Mutatja, hogy kik a vérző spanyol nép igazi barátai és kik keresnek ilyen véres ügy mellett is. A spanyol nép igazi barátainak gyűjtésénél, a felemésztett összeg átlag nem üti meg az 5 százalékot. A 30 százalékos és azon felüli egyesületek, átfestett cégérrel ugyan, de valamennyien, a volt úgynevezett kommunistákból állanak. Vezető szerepet valamennyi között a Lincoln Brigád itt maradt barátai kapták, akik a frontharcosok részére itt összegyűjtött dollárokból csak 67 ceiitet juttattak azoknak, akik az életüket ajánlották fel. Ezeknél, csak a fasizták becstelenebbek, akik minden egyes dollárból 75 centet költöttek el és csak huszonöt centet küldtek át Franco területre. The American Friends of Spanish Democracy gyüjtőegye- sületről, közelebbi információink nincsennek ugyan, de azon puszta tény, hogy minden gyűjtött dollárból 65 centet költenek el és csak 35 centet juttatnak a gyűjtött célra ,azt sejteti velünk, hogy bátran fogadhatnánk arra, hogy “Moskowi- ták” a főintézői. Ilyesmire a munkásmozgalom nevében eddig csak ők voltak kaphatók. Mások nem. HELYREIGAZÍTÁS Az osztályharc foglyainak nyugtázott neveknél helyesen Bukovszky István 4.00, Bu- kovszky Sándor 1.00.
