Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-06-03 / 1061. szám
1939 junius 3. BÉRMUNKÁS 5 oldal Stalin keze Spanyolországban Irta W. G. Krivitsky, volt vöröshadseregbeli tábornok. Fordította: V. M. Előszó a cikkhez és a fordításhoz: — Krivitsky generális, a tisztogatásra szánt vöröshadresegbeli generálisok közül az egyetlen aki elkerülte sorsát és megmenekült Stalin haragja elől. E cikk viszont az első és egyetlen amely olyan valaki tollából származik, aki Stalin legbelsőbb kormányának szerves része és politikai beavatottja volt. Krivitsky az 1937 novemberi véres tisztogatás után, minden tekintetben szakított Stalinnal és az OGPU ellene elkövetett két párisi merényletének sikertelensége után, az Egyesült Államokba menekült. E cikksorozat megirására itt szánta rá magát. ♦---------------------------------------------(Folytatás) A világ leggazdagabb embere Az arany elhelyezési terv valahogyan kitudódott. Az idegen sajtó azzal vádolta a Caballero kormányt, hogy az arany- tartalékot elzálogosította az oroszoknak. December harmadi- kán beszélték meg az arany- szállitás részleteit, de ugyanekkor a Szovjet kormány erélyesen tiltakozott a sajtóhírek ellen és tagadta, hogy bármiképpen is beleavatkozna a spanyol ügyekbe. így állván a dolog, mi magunk között Stash- ewskyt tréfásan a világ leggazdagabb emberének neveztük, mert rendelkezett a spanyol kormány aranykészletével. Barcelonai tartózkodásom alatt már észrevettem, hogy miként fejlődnek ki Stalin spanyolországi tervei. Bár a külvilág előtt Caballerot úgy tüntették föl mint Moszkva kedvencét, de Stashewsky bizalmasan közölte velem, hogy Negrin van kiszemelve a spanyol kormány fejének. Az ok igen egyszerű volt. Caballero mint őszinte forradalmár, ellenezte az Ogpu működését, amely Orlov vezetése alatt már akkor irtotta a függetlenül gondolkodó radikálisokat, a Stalin-elleneseket, kiket a párt Trotzkyista gyűjtőnéven nevez el. Dr. Negrin beleillett ebbe a játékba. Bár egyetemi tanár, de valódi politikus és nyilvánosan szerepelni szerető üzletember. Nálánál alkalmasabb embert keresve sem találhatott volna Stalin az egységfront cimtábla vivőjének. Mia- ja tábornokkal egyetemben kitünően értették Párisnak, Londonnak és Genfnek bebeszélni, hogy ők a rend és a józanság emberei. Világért sem ijesztették volna meg a külvilágot forradalmi fölhívásokkal vagy cselekedetekkel. Dr. Negrinnek orosz felesége van és mint a gyakorlat embere szívesen látta, hogyan kezeli Stalin a “za- varcsinálókat” az “ellenőrizhe- tetleneket”. Negrin vakon hitt abban, hogy csakis a Szovjet Unió segítségével lehet Spanyolországot megmenteni. Politikai reformok nem érdekelték, világos volt előtte, hogy csak Stalin segíthet és ezért kész volt minden más megfontolást sutba dobni. Ezekről a dolgokról beszéltünk Stashewskyvel barcelonai tartózkodásom alatt. Hat hónap múlva sikerült az Ogpu segítségével a Caballero kormányt megbuktatni. Rosenberg Marcel a Szovjet nyilvános képviselője dolgozott a felszínen, de a kuliszák mögött és ez volt a fontosabb, Stashewsky végezte Stalin munkáját. A terror Spanyolországban Sloutski elvtárs az Ogpu idegeneket ellenőrző osztályának a főnöke Barcelonából való távozásom után pár napra, megérkezett oda Moszkvából, hogy ott a hamisítatlan Ogpu szolgálatot berendezze. Működése színterét Cataloniára összpontosította, ahol a független radikális csoportok a legtevékenyebbek voltak. Itt volt a Trotzkyisták központja is. Orlov Ogpu csoportja volt a magva az intézkekedésnek és kiválogatott spanyol kommunisták segítségével lett az Ogpu szolgálat kiegészítve. Használható emberek ezek, mondotta Sloutski nekem későbbi párisi találkozásunknál, de nincs meg a kellő gyakorlatuk. Nem engedhetjük azt meg, hogy Spanyolország működési tere legyen a minden tájról összesereglett Szovjet ellenes elemeknek. Végeredményben is Spanyolország most egy része a Szovjet frontnak. Ezt a frontot meg kell erősítenünk Ki tudja, hogy hány kém van ezek között az önkéntesek között? “Na és az anarchisták meg Trotzkyisták igaz, hogy fasizta ellenesek, de mégis ellenségeink ők, ellenforra- radalmárok és mint ilyeneket ki kell őket irtani.” Sloutski tényleg alapos munkát végzett. 1936 decemberében Madrid, Valencia és Barcelona érezték a terror hatását. Az Ogpu-nak saját börtönei voltak, valamint saját bíróságai és halálbüntetést végrehajtó legénysége. Osztagai gyilkosságokat és emberrablásokat hajtottak végre. Börtönei telve voltak, razziákon összefogdosott foglyokkal. A kormányhatalom hatáskörén kívül dolgoztak, mert az igazságügyi miniszternek nem volt beleszólása. Az Ogpu állam volt az államban. A Caballero kormány legfőbb hivatalnokai is remegtek az Ogpu hatalmától. Tényleg a Szovjet Unió teljesen markában tartotta a loyalista kormányt. December 16-án, 1936-ban a Caballero kormány egy nyilatkozatot adott ki mely igy szólt; Madrid nem adja meg magát, a háború csak most kezdődik, mert nekünk is vannak fegyvereink! A következő napon a Szovjet kormány hivatalos lapja és Stalin szócsöve a “Pravda” kijelentette, hogy Catalonia tisztogatása megkezdődött és azzal az alaposággal és erővel lesz végrehajtva mint a Szovjet Unióban. Madrid hősies védelme a tetőfokát érte el. Franco régi flottája irgalom nélkül rombolta Madridot. De a loyalisták- nak most már voltak szintén bombavető repülőik, roham kocsijaik és tüzérségük. Segítségünk szerencsére megérkezett úgyszólván az utolsó órában. Berzin tábornok irányította a hadműveleteket, mig Miaja és Kleber a nyilvánosság előtt vezették a védelmi hadsereget. A Nemzetközi Brigád hősies viselkedése a harctéren, valamint a Szovjet Unió anyagi segítsége elősegítette a kommunista párt nagyranövését. 1937 januárjában a kommunista pártnak 2000.000 (kettőszázezer) tagja volt a loyalista Spanyoloroszág- ban. Madrid megmentése meghozta a Szovjet Unió tekintélyét, de ugyanakkor befejeződött a Szovjet segítség korszakának az első része. Spanyolország Stalinizálása be lett fejezve, az Ogpu volt a hatalom, a Komintern a háttérbe szorult. Február 4-én 1937-ben Kleber tábornok el lett mozdítva a Nfemzetközi Brigád panacsnok- ságától. Hivatalos nyelven az lett mondva, hogy ki lett küldve Malagába, hogy ott a loyalista haderőket megszervezze. Azóta hire és nyoma veszett Kleber tábornoknak. Pár héttel később Moszkvában jutott tudomásomra, hogy Kleber eltűnése a vörös hadsereg törzstiszti karában való tisztogatással van kapcsolatban. Számos barátja és tiszttársa el lett fogva és kivégezve Stalin hóhérai által, mint összeesküvők és árulók. Fivérével szintén találkoztam Moszkvában. Pár napra rá ő is az Ogpu foglya lett. A loyalisták érzik az Ogpu hatalmát Klebernek a Komintern tábornokának az útból való elte- vése azt jelentette, hogy most már rá nincs szükség, azonkívül Kleber sokat tudott. Stalin most már elérkezettnek látta az időt a Komintern teljes kikapcsolására a spanyol ügyekből. Berzin és Stashevsky teljesen a markukban tartották a spanyol kormányt. Kleber tábornok nyomtalan eltűnése fölött hamar napirendre tértek. Nem keresték és nem is adtak róla magyarázatot, bár a közelmúltban dicshimnuszokat zengtek róla, az egész föld kerekségén. Madrid sikeres védelme az Ogpu-nak újabb alkalmakat adott hatalma kiterjesztésére. Ezreket vetettek börtönbe, köztük sok Nemzetközi Brigád önkéntest, akik Franco fasiztái ellen jöttek harcolni. Bármilyen rendszer bírálat bármilyen nem hízelgő vélemény Stalin diktátor ságáról Szovjet Oroszországban, vagy érintkezés politikailag, szerintük nem megbízható egyénekkel elég volt, valakit árulással vádolni. Az Ogpu minden általa már kipróbált rendszert alkalmazott a vádlottaktól való beismerések kierőszakolására és a tömeges kivégzések végrehajtására. Nem tudom, hogy hány Stalin ellenes egyént végeztek ki Spanyolországban, ezek hosszú sorozatát közölhetném itt. De egy esetet azért irok le, mert az áldozat talán még életben vap. Azt akarom ezzel elérni, hogy az illető családja talán még segíthet raj-' I ta. Egy fiatal, Friend nevű angol nemzetiségű emberről van szó. Az illetőnek egy fivére Le- ningrádban tartózkodik és orosz nőt vett feleségül. Lelkes anti- fasizta volt és a Szovjet Uniót tartotta álmai megvalósításának. Sikerült neki beutazási engedélyt szerezni és Leningrád- don telepedett le. A spanyol közbelépéskor Spanyolországba lett rendelve, mint rádió technikus. 1937 elején egy moszkvai Ogpu jelentés szerint, Friend Trotzkyista hajlamokat mutatott. Én ismertem a fiatal embert és kétségen felül meg voltam győződve a spanyol loyalisták és a Szovjet Unió iránti hűségéről. Igaz, hogy érintkezett szocialistákkal és más radikális érzelmű emberekkel, de ez nagyon természetes. Nem tudta, hogy egy láthatatlan kínai fal választja el a spanyolokat a Szovjet rendszertől. Egy alkalommal kérdezősködtem felőle az Ogpu egyik osztályában, de a felelet kitérő volt. Tovább vizsgálva megtudtam, hogy Friend fogva van Odessában. Azt is megtudtam, hogy az Ogpu emberei Spanyolországban egy Szovjet hajóra csalták, azzal az ürüggyel, hogy ott a rádió készüléket meg kell javítani. Friend, nem gyanítva, hogy az Ogpu üldözi, készségesen engedelmeskedett. A hajón lévén fogságba vetették. Április 12-én a moszkvai Ogpu börtönbe zárták. Sem a fivére, sem a családja nem tudják, hogy mi történt vele, vagy hol van. Nekem sem sikerült megtudnom, hogy kivégezték e, vagy koncentrációs táborba van e. Számtalan esetben történtek ilyen és ehez hasonló eltűnések. (Folytatjuk) A MENEKÜLTEK ELLEN Oslo, Norvégiából az IWW hírszolgálati irodájának jelentik, hogy az ottani orvosok szövetsége, többségi határozatban kimondotta, hogy az ország területén nem engedi meg, a fas- ízta országokból kiüldözött kollegáknak a praktizálást. A határozattá emelt javaslat, arcul- csapása a szolidaritásnak, melyhez hasonló esetről alig tudunk professzionista, “intelligens” ember csoportok között. A norvég szindikalista lap, az “Alarm” vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy kik voltak az orvosok, akik a javaslat mellett szavaztak. Ha a vizsgálattal elkészülnek, bojkott alá készülnek venni a menekültek ellen fordult orvosokat, amit bizony meg is érdemelnek. KÁR HOGY KEVÉS VAN Felhördülve emlékeztek meg a kentuckyi kapitalista lapokban Mrs. Ruth Randolph bá- nyászosszonynak a kijelentéséről, amit a sztrájkzónában kirendelt kozákparancsnoknak C. E. Ball bírónak szeme közé mondott: “Ha az én uram sztrájktörővé aljasodna, elválnék tőle.” Nagyszerű egy asszony. De kár, hogy olyan kevés van belőlük. I
