Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-04-29 / 1056. szám

\ 1939 április 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal Ki is az a “büdös zsidó”----------------- / (Folytatás a 3-ik oldalról) ha a zsidónak még keresni sem lesz szabad. Hát az igaz, hogy nem kapál­tak, de mi csak tőlük láttunk pénzt. Ha a zsidónak nem lesz, nekünk sem lesz. Hej, gondoltam, de jó volna, ha ezt az egyszerű közgazdasá­gi megállapítást fent is ilyen jól tudnák. “Ha nekik nincs, nekünk sem lesz.” Pontosabban nem lehet­ne kifejezni. Gondoltam, ha már zsebi alapon ellene is van­nak a zsidótörvénynek, talán egy kis fajvédelemmel többre megyek. Hátha sikerül egyszer közelről megnézni, hogy is néz ki az a gyűlölet, mellyel a falu népe a zsidókat illeti. Hátha csak megtűri, mint szükséges rosszat, de nem tartja maguk közé valónak. Kezdtem nekik a zsidók kü­lön fajiságáról beszélni. Rögtön észrevették, hogy ugratni aka­rom őket. Olyan a mi népünk: a maga kárára elkövetett ugra­táson mulat, de az igazát azért nem hagyja még igy sem. Egy­kettőre szón fogtak. Pedig ösz- sze se beszéltek. Az egyik ki­surrant és annyi idő alatt, mennyi két Üdvözlégy közt van, már ott is volt a fiatalabbik Fürsttel. Látszott az arcukon, hogy diadalt ülnek. Tudtam, hogy mindgyárt olyasvalami törté­nik ami az én vereségemmel fog járni. Most a káröröm ült ki az arcukon. Szemüket sunyin ösz- szehuzták. Bajuszuk alatt alig észrevehető mosoly jelent meg. Egy sem nézett rám, hanem egymással váltottak szemet. — Na hát hogy is van az a beszivárgás? Meg az a külön fajiság? — vetette fel a szót az egyik gyerekkori komám. — Nézd, itt van a Fürst Karcsi. Ha te ki tudod mutatni hat ükö­det, akkor ő tizet. Az övé mind ebből a faluból való. — Úgy ám — hagyta rá só­gorom, a presbiter. — Menj csak be a tiszteletes úrhoz, az megmutatja neked, hogy a Kar­csi egyik édesöregapja ötszáz forintot adott annak idején a templom épitetésére. Erre már én is nagyott hall­gattam. Hiszen a templomunk­ban már Rákóczi is imádkozott. Ott is felejtette a botját. Most is ott őrzik. Hires bot ez. Még a kiállításra is felvitték muto­gatni. Éreztem, hogy jó lesz ta­karódét csinálni. Ezek képesek lesznek a másik három zsidót is idehozni, keresztlevelestül ősa­pástól. Ezért aztán már aján­lom is — hogy kibújjunk —, menjünk ki a pinceszerre. Na, nem nagyon kellett kommen- dálni. A Karcsi is velünk jött. Nem voltunk bor nélkül már mikor elindultunk sem, de mire a negyedik pincéhez értünk, mi hatan tetéztünk egy nótázó ba­kaszázadot. Karcsi fújta a prí­met. Az ivásban sem volt utol­só. Most aztán előhozakodtam újra. Jó, hát a Fürsték idevaló­siak. Meg magyarok is, de mi van a másik három zsidóval? Majd fölfaltak a szemükkel, hogy amikor a legjobb nótaszó­ban voltunk, akkor jövök már megint ezzel a marhasággal. El volt rontva az egész este. Morogtak is a foguk közt, hogy ilyen a pesti ember. Mikor mu­lathatna, akkor is hiábavalósá­gokon töri a fejét. Az ötödik pincénél aztán már nem is men­tünk tovább. Hátraarcot csinál­tunk. Azért a Karcsi után fúj­tuk a nótát mi is. Mikor leértünk a hegyről, az Los Angeles — A Bérmun­kásban közölt kimutatásokkal a gyüjtőivekkel elért eredmé­nyekkel, nem vagyok megelé­gedve, nem bírok belenyugodni és kibékülni vele. Ugyan mire nézik a napot azok, akiktől elvárhatjuk a baj­ba jutót lapunknak megmenté­sét ? Hát csakugyan kihalt az emberekből minden áldozatkész­ség, képesség és akarat? Avagy minden hiába volna? A Bér­munkás nagyszerű cikkei és vészt jelentő felhívásai mind megannyi f alrahányt borsó ? Nem tanulnak a nincstelenek? Nem akarják meglátni az iga­zi bajokat és azt a mélységes posványt, melybe az egész tár­sadalom elsülyed, ha a reakciót meg nem bírjuk állítani? A magamfajta proli helyze­tét megtudom érteni ... de azt már nem bírom felfogni, hogy országutat nagy fénycsóva se­perte végig. Mint a mesebeli tü­zessárkány, úgy zúgott el mel­lettünk egy hatalmas túraautó. — Hej a mindenit neki! — szakadt egyszerre fel minde­gyikünkből. — Ismeritek? Ki volt ez? — kérdeztem Karcsitól, akinek a torkán akadt a nóta közepe. A fiatalabb Fürst meg félre­hajtotta a fejét és olyasfélét csinált, mint amikor az ember a szilvamagot löki ki a szájá­ból és csak úgy bökte oda: — A nyilasgróf most megy haza vacsoráról a “büdös zsidó­tól!” K. I. miért nem mentek ki a nép kö­zé? Miért nem agitáltok a gyüj­tőivekkel ? Vagy talán tudatlanabbak­nak érzitek magatokat, mint azok akiket felkeresnetek kelle­ne Akiknek érdekében folytat­juk harcunkat és a felvilágosí­tási küzdelmünket? Hiszen a Bérmunkás azoknak az érdekét is csakúgy szolgálja mint a mi­énket. Munkástársak! ne várjátok, hogy a katholikus papok, vagy a református pásztorok végez­zék el a rátok háruló munkát, mert amit azok végeznek, az a ti és mi bőrünkre megy. Ki a gyüjtőivekkel a nép kö­zé! Vonjuk be azokat is a lap- fentartó munkába, akiknek olyan nagy szükségük van a nevelő, felvilágosító szóra, mint ahogyan mi azt látjuk. Munká­ra fel öreg fiuk! G. Bakos Hol?Mikor?Mi lesz? CLEVELAND, east sideon, a spanyol szervezetek rendezésé­ben, április 30-án lesz műsoros mulatság, a védelem javára. A magyarok úgy határoztak, hogy a májusi ünnepélyt hét­főre halasszák és testületileg résztvesznek a Verhovay Hall­ban tartandó spanyol összejö­vetelen. CLEVELAND, east sideon, a Bérmunkás Otthonban, 2759 E. 79th St. MÁJUSI népgyülés lesz a magyar IWW-isták ren­dezésében, hétfőn este MÁJUS 1-ÉN 8 órai kezdettel. A NEW YORKI kerületi érte­kezlet,, április 30-áii lesz meg­tartva. AKRONBAN április 29-én az IWW tagjai társas vacsorát rendeznek a Bérmunkás javára a Magyar Házban. Programot a clevelandi Modern Színkör szol­gáltat. PITTSBURGHV és környéke kerületi értekezlete, május 7-én lesz a Internacional Socialist Liceumban, 805 James St. A CLEVELANDI kerületi ér­tekezlet május 21-én lesz meg­tartva. CHICAGÓBAN május 1-én hétfőn este nemzetközi ünne­pély a Bérmunkás Otthonban, 2419 Lincoln Ave. CHICAGÓBAN május 6-án, 3055 Roosevelt Rd.-i helyiség 3-ik emeleti termében a spanyol menekültek javára est lesz. MÁJUS 1 ÜNNEPÉLY CHICAGÓBAN. Az IWW chicagói összes cso­portjai, május 1-én hétfőn este pont 7 órai kezdettel nemzetkö­zi májusi ünnepélyt tartanak. Minden öntudatos magyar mun­kás velünk fogja ünnepelni a forradalmi munkásság egyetlen hivatalos ünnepét a Bérmunkás Otthonban, 2419 Lincoln Ave. Műsor és kiváló szónokok fogják május 1-ériek jelentősé­gét ismertetni. AKRONIAK FIGYELEM! az IWW akroni magyar csoportja gazdag műsorral, színdarabbal és tánccal egy­bekötött társasvacsorát rendez a Magyar Házban, áp­rilis 29-én, szombat este 7 órai kezdettel. Kitűnő csirkepaprikás és mellékételek. Jegyek előre váltva 50 cent, a pénztárnál 60 cent. A tiszta haszon a Bérmun­kás támogatására lesz fordít­va. Az IWW uj new yorki helyi­sége, 98 Third Ave. közel a 13- uccához. Az olvasóterem hétfő­től péntekig mindennap nyitva van d. e. 10-től d. u. 5:30-ig. Ugyan itt van a központja az ifjúsági mozgalomnak. Minden ifjúmunkást és felnöt munkást szívesen látunk. Barangolás az országban Csönd van és csöndben barangolok én E kis Guignol-országocskán keresztül, Hol füröszt mindent piszkos, őszi ár S ömlik a könny nádas, kunyhó-ereszbül. S e nagy halkságnak ül dombtetején Bizakodón s hencegvén, mint a páva, Gazemberek vadászó, nemtelen Puskás, bitorló úri társasága. Egy-egy városból gyárkémény s torony Bus-viaskodón a szemembe tűnnek: Mennyi rokkant sirója s koldusa Szolgál és hallgat itt körül a Bűnnek. S mint veszekedett, ős-barbár toron, Diszes leventék ember-szivet falnak S a régi, lázadt jobbágyok sehol, Ma is élnek, ha eddig meg nem haltak. Ma is élnek, de most lelkűk: a Csönd, Csönd van, igaz, de soha ilyen csöndet: Fél-ország nehéz melleiből Fekete és vörös bosszúk hörögnek. Falura város csönd-jellel köszönt S szörnyű szava lappang e néma jelnek: A titkos átkok halk tárnáiban Sohse hallott pokolgépek hevernek. A Csönd fog itt mindent megváltani, Süket ölén alusznak robbanások S ez a kicsi, ezerszer lekötött Ország robban. Mikor télbe beásott Bitorlói meg fogják áldani Meleg sarcát e hideg, csöndes rögnek, Váratlanul, taposón, hirtelen A titkos ágyuk dühvei feldörögnek. Ady Endre. Kimenni ax emberekhez Szívleljék meg, akiknek szól!

Next

/
Thumbnails
Contents