Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-01-14 / 1041. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1939 január 14. Kina folytatja a harcot Mi az eredménye a több mint másfél éve húzódó kínai hábo­rúnak Japán szempontjából? Kina nagyvárosai japán kézre jutották. A tengerpart, a nagy folyók hadihajókkal járható ré­sze japán ellenőrzés alá került. A legfontosabb vasútvonalak Japán birtokában vannak. Japán szerint a kínai terüle­teknek több mint egyharmada a japán hadsereg uralma alatt van. De a japán források meg­feledkeznek arról a nem egé­szen mellékes körülményről, hogy az állítólagos elfoglalt te­rület háromnegyedrésze nem lá­tott még japán katonát és kí­nai közigazgatás alatt van. Mégpedig olyan kinai közigaz­gatás alatt, mely Csangkaisek kormánytól, a központi kinai kormánytól függ. Ez nem is le­het másképpen. Nem is egészen egymillió főnyi hadsereg nem tarthat rendben több mint száz­millió embert. S azon a terüle­ten is ,amelyik japán fenható- ság alatt áll, folyik a gerillahá- boru. Az a gerillaháboru, ame­lyet részben 'a kinai rendes had­sereg portyázó csapatai, rész­ben pedig szabad csapatok foly­tatnak. Kanton körül, de egyéb elfoglalt kinai városok körül is kiújulnak a harcok. Az uj Kina a régi Kínában Folytathatja-e ilyen körül­mények között Kina a háborút? Kanton bevételével a kinai külkereskedelmi forgalomnak a legfontosabb forrása dugult be. Nem vitás, hogy a forgalom túl­nyomó réséze Honkong és Kan­tonon át bonyolódott le. Milyen utak maradtak meg Kanton eleste után? Orosz-Tur- kesztánon, az angol Birmán és a francia Indokinán keresztül kétségtelenül szabad még a for­galom, bárha a franciák erősen korlátozzák a fegyverszállítás lehetőségét. De ezek az útvona­lak nem elegendők Kanton pót­lására. Hadseregszállitó volna elég, nemcsak az oroszok, ha­nem, amint Churchill egyik cik­kében kifejti, a németek és ola­szok is szállítanak fegyvert Ki­na részére. De az ut, a járható u.t kevés. A helyzet ma az, hogy Kíná­nak modern részét a japán had­sereg megszállta vagy pedig el­vágta a kinai birodalomnak a nemzeti kormány kezén levő na­gyobbik felétől. Kina gazdasá­gilag és kulturálisan hátrama­radott részében kell felépíteni a kinai hadfelszerelési ipart. Ebből a célból Csangkaisek kor­mánya minden erejét megfeszí­tette. Közép-Kinából és Dél-Ki- nából Kina hátramaradott nyu­gati részébe nagy csomó gyá­rat szállítottak át, kohókat, me­lyeknek körülbelül 300 tonna a befogadóképességük. Abban a Kínában, amely még valósággal a közpkorhian él, amelynek életét a modern ka­pitalizmus igen kevéssé alakí­totta át, ma gőzerővel folyik nemcsak az indusztrializálódás, hanem a kultúra terjesztése is. Analfabétákat tanítanak irni- olvasni. Kina fejlettebb részé­ből, a Szecsuan tartományban fekvő Csinkungba, Kina uj fő­városába egyetemeket helyez­tek át. S miután vasútvonalak Kíná­nak e részében nincsennek, az egyetemi hallgatók gyalog^ voltak kénytelenek megtenni a vándorutat. Utak épülnek az autók számára rohamos gyorsa­sággal, néhány vasút is készül a modern forgalmat azonban elsősorban a repülőgépek képvi­selik. A repülőgépekről látni le­het az öszvérháton ülő embe­rek karavánjait. Kínának legnagyobb eredmé­nye, hogy sikerült megmentenie hadserege jelentékeny részét. A kinai hadsereg visszavonult, de nem semmisült megv S azo­kon a hegyes vidékeken, ame­lyeket ma Csangkaisek hadse­rege kezében tart, igen nehezen tudnak a japán csapatok előre­vonulni. A kinai haderő hely­zete ma Kemal csapatainak stratégiai helyzetéhez hasonlít­ható a török-görög háború ide­jén. S Kina hiszi, hogy Japán so­káig a gerillaháborut és a rend­kívül nehéz harcot a kinai had­sereg védte terepen óriási áldo­zatok nélkül nem vívhatja vé­gig. Egyedül Hankau ostroma többszázezer japán katona életé­be és egészségébe került. A ki nai háború Japánban nem na­gyon népszerű. Ezt a nésze- rütlen háborút még éveken át folytatni nem lehet. Ez a kínai­ak reménysége. Mi időre vál­tunk be területeket, mondotta, nemrégbien egy kinai tábornok. A nézők Bírja Japán kitartással? Ez a kérdés foglalkoztatja a nyu­gati hatalmakat. Mert ma már világos, a háború nemcsak Ki­na ellen folyik. Hankau jelesté­vel a Jangcze forgalmának el­lenőrzése japán kézre került. S a hajózás ma már európai és amerikai hajók számára nem szabad Kina legfontosabb vizi utján. Sangháj közelében japán erődöket építenek és Honkong­nak, Anglia legfontosabb kinai állomásának területére japán csapatok törnek be. A kinai- japán háború előtt Kina vámja­it s ezzel gazdasági forgalmát Anglia ellenőrizte, ma a kinai külkereskedelem japán ellenőr­zés alá kerül. A japán diplomácia a távol­keleti diplomáciának hagyomá­nyait megőrzi. Nem jelentette még ki, hogy radikálisan felszá­mol mindazzal a joggal, ame­lyet a fehér hatalmak Kina te­rületén gyakorolnak. De már fölemeli szavát Kina védelmé­ben! Kina gazdasági szuveréni- tását korlátozó rendelkezések ellen tiltakozik. Japán államfér­fiak sokat beszélnek arról az “uj helyzetiről, amely a japán csapatok előrenyomulása követ­keztében állott elő. S ez az uj helyzet Japán hegemóniájának elismerését követeli. A kilenc- hatalmi egyezményt, amely a nyitott ajtó politikáját biztosít­ja Kínában, Japán még nem mondotta fel, de a japán kül­ügyminisztérium egyik képvi­selője a tokiói sajtóértekezleten már kijelentette, hogy gyakor­lati jelentősége ennek az egyez­ménynek aligha van. Mi az európai hatalmak és az Egyesült Államok magatar­tása Japánnal szemben? A legenergikusabb az Egye­sült Államok. Gazdaságilag tő­lük függ Japán a legnagyobb mértékben. Igaz, hogy az Egye­sült Államok bojkottja kétélű fegyver. De halálos lehet Japán­ra nézve. Sokkalta óvatosabb Anglia. Chamberlain kinai poli­tikája igen hasonlít spanyol po­litikájához. November 1-én ki­jelenti az angol parlamentben, hogy a gazdaságilag kimerült Japán Kínában nem tud meg­mozdulni az angol tőke támo­gatása nélkül. Amint arra szá­mit, hogy Franco esetleges győ­zelme után Anglia pénzügyi tá­mogatására utalt épugy hiszi, hogy Japán, ha győz is, függő viszonyba kerül az angol kapi­talizmussal. S amint meg van arról győződve, hogy a hosszú háború Spanyolországot meg- gyöngiti, épugy reménykedik nemcsak Kina, hanem Japán ki­merülésében. A benemavatko- zási politikának a Távol-Kele­ten a legnagyobb engedménye­ket Franciaország teszi, amely fél attól, hogy Japán elfoglalja Hainan szigetét, a “Távol-Ke­let Szicíliáját” és ezzel veszé­lyezteteti a francia Indokína birtokát. Ezért nem enged olyan fegy verszállitmányokat Indokina területén át, amelyek nem erednek még a japán-kinai háború előtti megrendelésekből. A kinai nemzeti érzés ébredése De bárha nyugati hatalmak Kínát igen mérsékelten támo­gatják — az orosz segítés mér­tékéről tiszta képünk nincsen — s bárha Japán technikai fö­lénye Kínával szemben kétség­telen, Japán kinai előrenyomu­lása fnégis rendkívül nehézsé­gekbe ütközik. A legnagyobb nehézség: a kinai népesség ma­gatartása. Az a hatalmas biro­dalom, amely a legújabb időkig alig ismerte a nemzeti érzést, ahol a birodalom egyes részei­nek partikularizmusa sokkal erősebb volt az összetartás esz­méjénél, ma belekerül a nem­zetté olvadás kohójába. Ennek a kohónak a szerepét a japán háború tölti be. Az egészen természetes, hogy az értelmiségi középosz­tály, a munkások, szóval azok a rétegek, amelyek korábban is hordozói voltak a nemzeti gon­dolatnak ,felkelnek Kina meg­hódításával szemben. De az idegen hóditó ellen va­ló gyűlölet a támadó csapatok átvonulása, városok bombázá­sa következtében olyan rétegek lelkét is megfogja, amelyek az­előtt csak a maguk helyi érde­keivel törődtek. A Kvangszi tartományban fekvő Kvejlin városát például a bombák olyan tömege éri, hogy lakosságának egytizenketted része, több mim 5000 ember elpusztult. Japán számit arra, hogy a hosszú háború ki fogja váltam a kinai lakosság hagyományos békevágyát. S mindaddig foly­tatni kívánja a háborút, amig nem éri el, hogy Kina élére olyan kormány kerül, amely aláveti magát Japán parancsá­nak. A háború elhúzódása ed­dig azonban nem váltotta be a hozzáfűzött japán reménysége­ket. Japánnak csak a régi rend megvásárolható embereit sike­Német tőkések kezé­be kerültek a világ­hírű Skoda gyárak A jólinf ormát “Newsweek” folyóirat arról ad számot az el­múlt hét folyamán, hogy a vi­lághírű csehszlovákiai Skoda müvek fölött, német tőkések szerezték meg a kontrolt. E müveknek tulajdonosai főként francia kapitalisták és részben Angolok voltak 1920-tól. Fő- részvényesei az Union Europeé- ne Industrielle et Financiére francia társaság volt, amelyet viszont, egy Angol-Francia mu- niciós tröszt, a Schneider- Cre- usot, illetve Vickers érdekelt­ség ellenőrzött, mindaddig, mig a Skoda müvek egy ideiglenes tulajdonosnak, a cseh kormány ellenőrzése alatt operáló Angol- Csehszlovák és Prágai Hitel­banknak, $10,300,000 dollárért eladták a napokban. Amióta a német tőkések Csehszlovákiát elnyelték és a szó szoros értelmében bekebe­lezték, a gigantikus Skoda mü­vek kisajátítása győzelmük leg­jelentősebb gazdasági eredmé­nye. Mert, bár igaz, hogy a gyá­rak ideiglenes uj tulajdonosai csehek lettek, de ez nem egyéb szemfényvesztésnél. Mert a cseh kormány hitelbankja, csak az ügynöki szerepet tölti be a nagy üzleti transzakciónál és előzetes megállapodás sze­rint, a német nehézipart kont­roláló négyes mamuth tröszt- ne kadja át .Névszerint, a Sko­da müvek uj tulajdonosai lesz­nek : Krupp municiógyártó, a Göring vasipari tröszt, Rhine- metal Bursig és a Otto Wolff acéltelepek birtokosai. Ez az üzleti fogás számokban kifejezve azt jelenti, hogy a már amúgy is fölényes helyzet­ben lévő német fegyverkezési ipar, termelő képessége közel ötven százalékkal emelni fogja termelőképességét. A Skoda gyárak amellett, hogy ágyuk, gépfegyverek és más muníció előállításában vezetnek, Közép- Európa piacán az automobil, gőzmozdony és más gépek gyár­tása terén is mint verhetetle­nek ismeretesek. A francia tőkések gazdasági vesztességei, egyenlőre kiszá­míthatatlanok, mig az angolok hasonló helyzetüknél fogva, ne­vetség tárgyai is lettek, a tranzakcióval kapcsolatosan, mert a prágai Hitel Bank tulaj­donképpen, azt a $10,000,000 használta fel a vásárláshoz, amit az angol tőkésektől ka­pott kölcsön, az összetört Cseh­szlovákia újjáépítésére. BOJKOTTOT határoztak el a norvég tengerészek Franco ellen. Nem hivatalos, de meg­bízható forrásból jön az ér­tesítés, hogy közös megálla­podással nem hajlandók oly hajón dolgozni, amely Fran- coéknak szállít. Ezt nevezzük mi szolidaritásnak! rült megnyernie. Az uj Kina, a Jíoumintang Kínája, a nagy nemzeti forradalom birodalma folytatja a harcot. A budapesti “Népszava” tu­dósítása.

Next

/
Thumbnails
Contents