Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-04-15 / 1054. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1939 április 15. Az amerikai zsidók A zsidók kisebb-nagyobb számban már a koloniális időszakban is éltek Amerikában, de tömegesen csak mintegy 60 évvel ezelőtt kerültek az Egyesült Államokba, illteve azon időtől fogva vándoroltak ide a különböző európai államokból. A kolóniák idejében a zsidók főként Portugáliából, Spanyol- országból és Hollandiából jöttek. Később a “Napóleoni” háborúk és a 48-es forradalmak! után Németországból jött a legtöbb zsidó bevándorló. 1870 után Oroszország és Lengyel- ország voltak a zsidók bevándorlási forrásai. Ma mintegy 4,000,000 zsidó él az Egyesült Államokban, tehát az egész világ zsidóságának 26 százaléka. Mint minden más nemzetiség előtt, Amerika kapui nyitva voltak előttük és mert semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek, igyekeztek az amerikai életbe mihamarább beolvadni s ennek folytán az emberi fejlődés és kultúra minden mezején érdemleges eredményeket értek el. Az első zsidókat a nagy felfedezők legénysége között találjuk. Kolumbusz expedíciójában öt zsidó vett részt. Mint vallási üldözöttek huszonhármán érkeztek New Amsterdamba, — ahogy New Yorkot annak idején nevezték — 1654 szeptemberében. Kisebb csoportok Rhode Islandon és Mary- íandban telepedtek le. William Penn szabad kolóniája igen sok zsidót vonzott Pennsylvaniába. Zsidók az amerkiai háborúkban Az 1812-es háborúban a legnagyobb zsidó katona Uriah Levy volt, aki mint admirális az Egyesült Államok tengerészeiének legmagasabb rangú tisztje volt és akinek nevéhez fűződik, hogy a barbár testi büntetést a tengerészetből kiküszöbölték. A polgárháborúban 600 zsidó közlegény, 9 generális és több mint 60 más zsidóvallásu tiszt vett részt. A délen lakó zsidók egy része a déliek csapataiban harcolt. Egyikük: Judah P. Benjamin, mint hadügyminiszter s később, mint külügyi miniszter szerepelt. A világháborúban a zsidók tízezrével vettek részt az amerikai hadseregben. Több mint ezer kapott vitézségi érmet. A U. S. Marines főparancsnoka Charles Henry Lancheimer volt. A zsidók az ipari, kereskedelmi és földmivelési terepeken. Mire a zsidók nagyobb számban érkeztek ide, az ingyen földek nagyobb részét már kiosztották. A bevándorlók úgyszólván minden faji és nyelvi csoportban főként az ipari városokban telepedtek le. így tettek a zsidók is. Nagyobb részük ipari munkás volt — szabók, cipészek, asztalosok, vasmunkások, csővezetők stb. Igen sokan kisebb nagyobb telepek vezetőig vagy tulajdonosai lettek. Igen sokan a tüiparban keresték kenyerüket, valamint a szőrmefeldolgozó iparokban. Egyesek viszont a szórakoztatás terén találtak elhelyezkedést. Több mint 80,000 zsidó farmokon telepedett le, főként Conneiticut- ban, New Yorkban, Ulionisban. Összbirtokuk meghaladja az egy millió ötszázezer acret. Az utóbbi időkben mind többen engednek a “Vissza a Földre” hívásnak. Sok éven át a bevándorlók és ezek között természetesen a zsidók rengeteg nyomorúságot szenvedtek a sweatshopokban és rosszul szellőztetett gyárakban. Legnagyobb részük összezsúfolva élt a városi slums negyedekben. A munkásság helyzetén változtatandó számos zsidó munkásvezérről kell számot adnunk. Ezek között elsőnek kell említenünk Samuel Gompers, a zsidó szivarkészitőt, aki Angliából vándorolt ide 1863-ban. A magyar származású Adolph Stras- serrel együtt szervezték meg a hatalmas amerikai munkásszervezetet. Samuel Gompers haláláig 1929-ig, elnöke volt az American Federation of Labor- nek. Kulturális és tudományos téren se szeri, se száma azoknak a zsidóknak, akik az amerikai nép és az emberiség javát példaként szolgálták: A Kongresszusban 58, a Szenátusban 6 zsidó polgár szolgált. Nyolc kormányzói hivatalt töltött be kettő napjainkban kormányzója New York, illetve Illinois államnak. Tizenhat, mint ambassador képviselte Amerikát. A legfelsőbb biróság tagjai között voltak vagy vannak: Bran- deis, Cardozo és Frankfurter. A tudósok között két nagy zsidó neve került a Nobel díjasok közé: Albert Michelson és Albert Einstein. A Magyarországról idekerült Dr. Béla Schick vezette be az anti-toxint a diftéria ellen; Dr. Goldber- ger-nek köszönhető a Pellagra leküzdése, aminek ő maga is áldozatul esett. Más hírességek: Franz Boas az antropológus, Simon Flexner az orvostudós, Jackues Loeb orvos tudós, Cyrus Adler, Paul Klapper pedig pedagógusok, Morris Cohen, Horace Kálién és Sidney Hook filozófusok. A művészet terén: Lorenzo da Ponte, a Grand Opera bevezetője, Ernest Bloch és George Gershwin zeneszerzők, Joseph Hoffman, Yehudi Mehunin, Mischa Elman muzsikusok, Jo Davidson, szobrász, Henry Mo- selr és Raphael Soyer festők, Waldo Frank, Edna Ferber, Fannie Hurst regényírók, Walter Lippman, David Lawrence, Walter Winchell újságírók, valamint a magyar származású ujságkirály: Joseph Pulitzer. A színház terén: David Belasco, Francine Larrimore, Paul Muni, Sylvia Sidney, Al Jolson, Bebe Daniels, Ricardo Cortez, Edward Robinson és sokan mások .... FLIS. A Foreign Language Information Service által összeállított kimutatáson nem akartunk változtatni, s mint olyant szó- szerint leközöltük. Mint történelmi megállapításokon, mit- sem változtat az, ami és akii ellen nekünk kifogásaink vannak. Ezek között első helyei van Gompers és Strasszer, va lamint a Walter Lippmanok é; Winchelek. Dé ha már lúd, ak kor legyék kövér — hadd fog laljanak ők is helyet azok kö zött a hitsorsosok között, akik nek sokkal több érdemük var és volt ebben a társadalomban mint a munkáltatókkal való bratyizás, a munkáltatóknak való falazás és a kétes jótékonykodás, amivel nevüket összefűzik. Szerk MEGOSSZUK A KÉVÉSÜNKÉT is a Bérmunkás fentartásáérí — irja lapunk egyik régi olvasója a gyüjtőivhez mellékelt levelében. És ez az akarás nyilatkozik meg a visszaérkező levelek legtöbbjében. A lapbizottság tudta, amikor a gyűjtés eszközéhez nyúlt, hogy ma az olvasók is szűkösen vannak pénz dolgában, de hisz- szük, hogy ha a kiküldött gyűjtői vek 50 centekkel jönnek visz- sza, a nyomda tartozásunkat kiegyenlíteni tudjuk. Ismételten kérjük mindazokat, akiknél ivek vannak, hogy azokat ennek a hónapnak a végéig küldjék be, akkor is, ha nem tudtak arra egy centet sem adni vagy szerezni. Az elmúlt héten a következő ivek jöttek be: 423. sz. ivén: M. Márkusz, Martins F. .50 460. sz. ivén: Wm. Munkácsy, Bethle. 1.00 A. Remenár ........................50 25. sz. ivén: G. Barcza, So. Norwalk 1.00 135. sz. ivén: St. Ehasz, New Brunsw. .50 B. Gellen ....................... 1.00 B. Goldstein ................. 1.00 J. Penyácska ................. 1.00 S. Zsámboky ................. 1.00 E. Kovács _____ 1.00 Ch. Vass ....... 1.00 Takács Horváth _____ 1.00 J. Rád ........................... 1.00 S. Kovács ............................50 St. Gyuricz ........................50 433. sz. ivén: Mrs. S. Horváth, Raven. 1.00 485. sz. ivén: Jos."Starr, Manayunk .. 3.00 88. sz. ivén: John Kozsány, S. Sp. 10.00 Kifizetve (Folytatás a 3-ik oldalon) veszi esetleg duplán az odaajándékozott 8 falut a tótjaival együtt. Ezt a szégyenteljes szerepet ha kell, ha Hitlerék imperialista érdekei ugykivánják, még egy párszor eljátszassa a “dicső” magyar hadsereggel, ha pedig már nem lesz erre szüksége, vagy megunja ezt az önállósági játékot Hitler, akkor egyszerűen bekebelezi Magyar- országot, Szlovákiával együtt és ezzel megoldja a “két testvér nemzet” közötti határproblémákat. Sikeres gyűlés volt Martins Ferryben A hazug rágalmazó nem meri megjelenni a gyűlésen. Szép számban megjelent munkástársak előtt tartotta meg Takács munkástárs előadását “Az európai események tanulságai” cimen Martins Ferryben, (508 Main St.) Rosemont Hallban, vasárnap délután 2 órakor, április 2-án. Az előadó munkástárs az osztályharc alapján midvégig ostorozta a polgári társadalmat. Rámutatott a kapitalizmus fej lődésére, a fejlődésnének a mai fázisára az imperializmusra. Az imperializmus egyezkedésére, érdekeinek megfelelően, érthetővé teszi a nemzetközi tőke harcát a nemzetközi munkásság ellen. Kimutatja, hogy a spanyol polgárháború is a nemzetközi tőke alattomos támogatásával folyt le, azzal a vággyal, hogy a spanyol munkásság harcos szervezeteiket lehetetlenné tegyék. Nagy érdeklődéssel hallgatták a munkások amidőn a mai viszonyok tarthatatlanságáról volt szó. Megértették, hogy a jelen társadalom katasztrofális hullámzását nem a Hitlerek vagy a hozzá hasonló demogó- gok okozzák, hanem a mai termelőmód modern fejlettsége. Kimutatta, hogy az összes politikai pártok tulmagas hangú lármája is csak vészjele a tőkés termelésnek és hogy nagyon vigyázni kell a forradalmi munkásságnak arra, hogy meg- ne tévesszék mint azt a renegát kommunisták tették évekkel ezelőtt. Az egy és háromnegyed órás előadásnak csak az utolsó tiz percében foglalkozott előadónk a hazug Patakival és akkor is inkább védte és sajnálta, hogy még annyit sem tud az IWW- ről meg a szakszervezetekről amennyit egy polgári biró is tud. A gyűlés sikeresnek mondható úgy erkölcsileg mint anyagilag. Bár nagyban folyt az ellen- agitáció az álkommunisták részéről. Több munkástárs bemondásából tudtuk, hogy Neu- wald Jenő a “Magyar Jövő” főfullajtárja egy nappal előbb, még szombaton este megérkezett és futkostak minden irányban a munkások után, nehogy az általunk tartott gyűlésen megjelenjenek. De ugylátszott, hogy nem sok vizet zavartak. Nem érdekli a munkásokat Neuwald, Pataki vagy a “Magyar Jövő”. Jobban érdekelte őket a MUNKÁS Jövő. így az aknamunka nem sikerült. Végül Takács munkástárs buzdító és munkára serkentő szavakkal végezte be előadását. A kérdésekre mindenkinek megelégedésére válaszolt. Megmutatta Takákcs mun- cástárs a régi Kommunista Párt tagsági könyveit, a mun- .íástársak megnyugtatásra. Ez- által Pataki József hazugságai nyilvánvalóvá lett. A népgyülés ítézfelnyujtással szavazott és 3ataki Józsefet egyhangúlag hazug rágalmazónak bélyegezte. Tudósitó.
