Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-04-01 / 1052. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1939 április 1. rának történetét és a legszebb fejezeteket Írogatta benne saját vérével. E nagy történelmi idők nagy megpróbáltatásokat és terheket rótták a magyarajku ipari forradalmárokra is olyannyira, hogy esztendőkön át nem volt idejük betegsegélyző ügyekkel bíbelődni. Azután jött a világháború, az Egyesült Államok beavatkozása, soha nem ismert üldözések, tömeges letartóztatása a magyarajku iWW-isták- nak is. A Bérmunkás ötszöri betiltása, a lapbizottságok bebörtönzése, börtönbüntetések, deportálások, internálások és az elengedhetetlen védelmi munkák ellátása — melyek közben *nnak a kis csoportnak, akikből a magyar ipari forradalmárok tábora állott, bizony nem jutott ideje betegsegélyző ügyekre. De, hogy őszinték legyünk, nem is sokat törődtünk vele! Sokunknak az volt a nézete és meglátása — e sorok irójá nak is — hogy nagyon közel állunk az uj társadalmi rendszer megvalósulásához, amelyben a segélyzés ügyét feleslegessé fogja tenni a rendszer. Persze, tévedtünk — sajnos —. A forradalmi korszakot, ellenforradalmi megnyilvánulások váltották fel és közben ki- burj ázott Amerikában is az a felelőtlen kommunistának csúfolt üzérkedés, melynek gyáva “hősei”, mindent és mindenkit felfalni akartak, aki vagy akik nekik nem pariroztak. Ennek a mozgalomnak Sám- sonhaja, a Munkás Betegsegélyző önképzőben volt. Az onnan levágott: havonként és tagonkénti tiz centes támogatások, egyébb kivetésekkel és sápokkal, lehetővé tették ezeknek a kommunistáknak csúfolt kon- jukturalovagoknak, a terjeszkedést és szélesebb körű operálást. Akik a Betegsegélyző Önképzőből éltek, könnyen rájöttek arra, hogy ez a fejőstehén hamar leadja a tejet, de felis szárad, ha örökké csak a pár ezer tagságukat fejik és az adta meg az első betegsegélyző egyesitő mozgalomnak az alapot. A Munkás Betegsegélyző Szövetség volt az első, melyre kivetették a hálót és 1923-ban, alig nyolc szavazaton mullott ennek az intézménynek az elnyelése. Ezen a konvención szavazták meg először a “Bérmunkás” havi támogatását is és a “A Munkás” szintén kapott havi hetvenöt dollárt bár érdemtelenül. Úgy okoskodtak a Szövetség hűséges védelmezői, hogy kizárólag csak az IWW lapjának támogatásával a hatóság figyelmét vonnák magukra. Mert hát az IWW szervezet támogatása bizony felelőséggel, sőt súlyos következményekkel is járt. ’E forradalmi elismerés miatt, hasfájás és minden érdemnél- kül, az Sz.L.P.-isták kaptak és elfogadtak támogatást egy olyan intézménytől, melyet elpusztítani akartak és holtomiglan gyűlölnek. A magyar IWW-istákat akik a Szövetségen kívül álltak, felszólították a csatlakozásra. A Szövetség az által, hogy a magyar IWW-isták hivatalos lapjának havi hetvenöt dolláros támogatást megszavazott, pár ezer uj taghoz jutott. Megnyerte szeretetét és támogatását egy olyan csoport magyar munkásnak, akik gerincét képezték a Szövetségnek akik törhetetlen és bevehetetlenné formálták át az intézményt. Az IWW-isták tudatában voltak annak, hogy a nagy magyar betegsegélyzők a reakció fészkei és anyagi fentartói de annak is, hogy a politikai pártok fékerei szintén a betegsegély- zőből szívják a tápláló nedvet. De amikor felmerült annak gondolata, hogy az IWW mozgalom mögé is jóvolna egy Betegse- gélyzőt építeni: a szélsőségesebbek két-kézzel tiltakoztak, mig azok akik a betegsegélyző ügyekben jártasabbak voltak, úgy okoskodtak, hogy a Szövetség ilyen magatartása mellett inkább annak adjunk meg minden erkölcsi támogatás ezzel viszonozzuk az anyagit. Abban az időben, — 1923-tól, ahogyan a magyar IWW-isták a Szövetség felszólítására mellé állottak, hat éven keresztül, átlagban 1000-rel szaporodott a tagság. Három évvel 1923. után, a belülről fúró pártfékerek szóhoz sem juthattak az 1926-os konvención. Egy hagy baj volt a Szövetségben. Súlyos hiba, ami később megbosszulta magát. A FÉLTÉKENYSÉG! Az önzetlen, szóképes és tehetséges ipari forradalmároktól a Szövetség tisztikara, féltette pozícióját. S hogy ezt megőrizze, mert ez célja is volt — strucc politikát folytatott. A felvilágositás és nevelés elől elzárta és elzárva tartotta a tagság zömét. A tisztviselőség képes sem volt, de nem is akarta a tagság öntudatossá nevelését. Megbámulta az IWW-is- ták erejét, képességeit, önállóságát és bámulatos harciasságát, de irtózott attól, hogy a tagság zöméből ilyen embereket neveljen a magyar IWW mozgalom. Betegsegélyző egye sületekben sem osztálytudatra sem önnálóságra nincsen szükség. EGÉSZSÉGES FIZETNI TUDÓKRA IGEN! Szavazó gépekre : yesmanekre. Ilyenekből áll minden betegsegélyző s ilyen akart maradni a Szövetség is! Nem lehet azonban teljesen általánosítani. Sőt! A magyarajku ipari forradalmárok itt fel nem sorolható okok és körülmények miatt, mind tömegesebben hagyták el a kisebb pléze- ket és falvakat. Amúgy is a magyarlakta városok arányában rendelkeztünk számbeli képviselettel. A nagy városokban, a Szövetség osztályai, alig egy két kivétellel, az IWW befolyása alá kerültek. A maghintés mint bebizonyosodott nem volt hiábavaló. Az osztályok tagsága, hosszú évek szorgalmas nevelő munkájának eredményeként, teljesen átváltozott. Ezen osztályokkal szemben, a Szövetség tisztviselősége, minden igyekezetével azon volt, hogy a polgári egyletektől át- csalakozott osztályok és a kisebb telepek tagsága, vezérimádó maradjon. így az egy tucat nagy osztályokkal szemben, közel kétszáz kis osztály küldöttjei szoktak a konvenciókon megjelenni és a tudatlanságban tartott tájékozatlan kisosztály küldöttek nagyrésze, biztos szavazatot jelentett az adminisztrációnak. Ennek okán kerültek még olyan indítványok is az asztalra, hogy Vitálist életfogytiglani titkárrá nevezzék ki és ezért volt lehetetlen megváltoztatni azt a minden tekintetben szégyenletes választási rendszert is, mely a konvenció delegátusaira bízza a titkár választást a referedum helyett. Három évtizedes korrupció, ez, amely miatt nehéz volt megkülönböztetni a Szövetséget, bármelyik polgári intézménytől. Ezért volt lehetséges az is, hogy huszonhat esztendős moha és piszok ülepedhetett le a központban. Klikket, csoportoka: tenyésztő melegágy az a formu la, amely már akkor megteremtette a Hitlerizmust a Szövetségben, amikor Hitler csak borotválkozni kezdett. Ezen dolgok voltak felelősek sok mindenért. Még azért is, hogy a “Bérmunkás” és az “A Munkás” támogatásokat kapott. Azért is, hogy egyetlen 'év alat: ötezer tagot veszített a Szövetség! És azért is, hogy csaknem belepusztult egyetlen operációba, amikor is Vitálistól véglegesen megszabadult. A bevándorlás megszüntetési és a Betegsgélyzők állami ellen őrzés alá helyezése, uj szaka szokat nyitott meg az ilyen intézmények történetében, amelyekre kitérni nincsen szándé kunkban jelen értekezésünkben Az eddig elmondottakat viszont azért tartottuk szükségszerűnek, mert meguntuk már ázt a sok nyávogást, amellyel kórusszerüen önmaguknak hízelegve hozakodnak elő nyílt és burkolt ellenségeink! Támogatás! Pénz! Támogatás ! Mi életet adtunk a Szövetségnek. Mindenséget létezést és TÖBBET MINT AMIT LÉTEZÉSE ALATT VISSZAFIZETNI VOLNA KÉPES! NÉLKÜLÜNK MÁR RÉGEN FELFALTÁK VOLNA ELVBARÁTAIK ÉS A POLGÁRI BETEGSE GÉLY- ZŐK! MI VOLTUNK BENNE A LÜKTETŐ ÉLET ÉS CSEKÉLY SZÁZALÉKÁT SEM KAPTUK ANNAK AMIBE NEKÜNK KERÜLT! Az eddigiekben elmondottuk a jóviszony szakaszait és legközelebb ráfogunk térni a szakítás okaira. Nekünk nincsen elhallgatni valónk és a helyzet is eléggé megérett ahoz, hogy mindent nyíltan feltárjunk. NYILVÁNOS NYUGTÁZÁS Néhány nappal ezelőtt a Bérmunkás lapbizottsága felhívással, majd gyüjtőivvel fordult a lap olvasóihoz, hogy segítsenek átmenteni a Bérmunkást a depresszió okozta nyomdatartozáson. Minden összeget, amely erre az alapra jön, ezen a helyen fogjuk nyugtázni, hogy a legszélesebb ellenőrzésen menjen az keresztül, másrészt, hogy a posta költségeket is megtakaríthassuk. Március 25-ig az alábbi ösz- szegek érkeztek: 583. sz. gyüjtőiven A. Hülber, Richmond, Va. 3.00 254. sz. gyüjtőiven Mrs. G. Stana, Winfield, 111. 1.00 401. sz. gyüjtőiven J. Fodor, Cuyahoga Falls 1.00 Pete Toma ......................... 1.00 248. sz. gyüjtőiven St. Bukovszky, Cicero, 111. 3.00 133. sz. gyüjtőiven J. Dushek, Nutley, N.J. ...10.00 746. sz gyüjtőiven L. Lefkovits, Cleveland .. 3.00 Anna Szedlacsek, Astoria ..1.50 235. sz. gyüjtőiven P. Turutz, Chicago .......... 3.00 255. sz. gyüjtőiven J. Vanno, Zeigler, 111......... 1.50 524. sz. gyüjtőiven Mary Mayer, Phila............ 5.00 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. ívem leket béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a tér melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép felenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmává felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amelj lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérhari esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató ősz tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekei’ megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes nap munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a hérrend szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belüL SIKERÜLT TEAESTÉLY. Cleveland west sideon, március 18-án szép számmal jöttek össze munkástársaink és kellemesen elszórakoztak a korai hajnali órákig azon az összejövetelen, melyet Lakner és Kontz munkástársnők proponáltak és rendeztek le, szép erkölcsi és anyagi siker mellett. Az estély jövedelme, 16 dollár és tiz cent volt, amit a helyszínen át is utaltak a lapbizottsághoz a lap támogatására. Tudósitó. Magyarországról jelentik — a vasutakon uj árszabályokat vezettek be. Ezentúl, a kövér nők és férfiak, külön fizetnek. Ez az első intézkedése Horthy- eknak, ami olyan mint a szenteltvíz — nem árt és nem használ. A dolgozóknak nincsen miből gömbölyűre hízni, a nagyuraknak és papoknak meg saját autóik vannak és nem szorulnak a vonatokra.
