Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-09-17 / 1024. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1938 szeptember, 17. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetni árak: Snbscription Rate«: c'(jy évre .................. $2.00 One Year____________$2.00 rélévTe .... 1.00 Six Months___________1-00 Egyes szám .»ra .......... 5c Single Copy------------- 6c Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders --------- 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland. O. Entered as seccad-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <*^*>42 ÉPÍTSÜNK Alig egy héttel ezelőtt zajlott le a magyarajku IWW.-isták országos értekezlete, mely mint mértföldjelző, uj munkatervek lerakásával, a beteljesülés és megvalósulás után, előbbre fogja vinni, nem csak az IWW., az Egyetemes Munkásmozgalom, de a magyar munkásság ügyét is. Midőn e sorokat Írjuk, már második napja ülésezik az IWW. huszonharmadik Egyetemes Konvenciója, amely felé nemcsak mi IWW.-isták nézünk, kik szerves részei vagyunk a mozgalomnak, de figyelmét a delegátusokra szegezve tartja az egész világ haladó szellemű forradalmi proletáriátusa, Canada, Mexico, Chilié. Argentina, Brazília, Ausztrália, Spanyolország nem kevésbbé a Skandináv államok dolgozói is akik lazább vagy szorosabb szervi összeköttetésben, vagy levelező viszonyban vannak Egyetemes mozgalmunkkal, erősen figyelik mindazt, ami az IWW. huszonharmadik Egyetemes Kongresszusán történik és végbe megy. Történelmi időket élünk. Az 1914-ben ránkszakadt vérözön, nemcsak embermilliókat pusztított el, nemcsak országokat törölt le a térképről, de közvetlen nyomában, országok munkásmozgalmai is belefulladtak a vérpatakokba — semmisültek meg. A katasztrófa súlyosságát a történések zajában roppant nehéz volt felmérni, Az Orosz forradalom látszólagos sikere viszont még zavaróbban hatott. A kigyulladt forradalmi tüzek és lángok mellett, kevesen voltak azok, akik tisztán látni bírtak, akik megőrizni tudták higgadtságukat és olyan tudással rendelkeztek, amely képesítette őket annak lemérésére, hogy egy feudálista rendszerben visszamaradt országból nem indulhat el egy olyan társadalmi forradalom, melynek előfeltétele a tudományos meg- álapitás és a történelmi fejlődés rideg szabályai értelmében, a tökéletesedett, kifejlődött kapitalista termelési rendszerben van meg. Az IWW. mozgalma s a benne helyet foglaló ipari forradalmárok csooprtja ama kevesek közé tartoztunk, akik az imént elmondott nézetet valottuk és a legnagyobb zűrzavarok idején is kitartottunk meggyőződésünk mellett. Hogy milyen árat fizettünk tudásfütötte forradalmi meggyőződésünkhöz való ragaszkodásunkért . . . ? Semmivel sem kevesebbet, mint mások, mint a világ forradalmi dolgozói bárhol. A tévtanok és tévhitek követéséért, nálunknál sokkal többet fizettek azon országokban a munkások, melyekben a nyilt diktatúra dühöng. S hogy a mérték nem teljes, azt igazolják az Európából jövő jelentések amelyek lábujjhegyre állítják a világ népét. Amelyek minden szépítés mellett is csak egy dolgot bizonyítanak és igazolnak: azt, hogy ma, az 1914-es világháború kitörése után huszonnégy évvel, csepet sem áll jobban a munkásság — még úgy sem — cseppel sem képvisel nagyobb erőt a vérözön megállításához, cseppel sincsen több beleszóllása sorsának intézésébe — még annyi sem — mint akkor volt. S hogy akkor kevés volt, azon már nem kell vitatkoznunk. Nincsen még egy olyan szervezet a világon, melynek tagjai olyan árat fizettek volna az osztálytudat és osztályszolidaritás gyakorlásáért, mint mi IWW.-isták a világháború alatt és után. Nincsen még egy olyan szervezet, melynek tagjai úgy megállották volna helyüket, mint az IWW.-isták. Annyi üldöztetést rágalmat és gúnyt, soha senkire sem szórtak, amióta a modern munkásmozgalomnak és az osztály harcnak történelmét jegyez- getik. De a tőkések és csatlósaik határtalan üldöztetése a börtönök, a lincselések és a gyilok sem hagyott rajtunk olyan sebet, mint az az úgynevezett testvérharc, melyet egy elhibázott forradalom amerikai zsoldosai — hibbant és becstelen követői velünk szemben elkövettek. Közel húsz esztendő telt el amig végre annyira tisztázódtak a dolgok, hogy nem csak lehullott rólunk a sok sár, de be is temette azokat akik dobálták, akik a munkán való szervezkedést nevetségesnek és időszerűtlennek minősítették, akik orosz csizmában addig taposták a munkásmozgalmat, mígnem az általuk épített zsilipek megszakadtak és a felgyülemlett szenny őket öntötte el. Nem mondhatnánk, hogy az IWW. huszonharmadik konvenciója uj szakaszt jelent. De alig felmérhető változás van a húsz év előtti és a mostani viszonyokban csak úgy, mint a munkásmozgalmi helyzetben. Roppant vérvesztességgel, húsz esztendős hézaggal, de megtisztult elméleti és gyakorlati viszonylatban, emberek és történelmi eseményektől igazoltan ,indul meg és vesz nagyobb lendületet a forradalmi munkásmozgalom, melynek hivatása elsősorban az erőgyűjtés, az építés. Ezt a hivatást kell és fogja betölteni az IWW. konvenciója és ettől várunk nem csak mi, de a forradalmi Ipari Unionisták szerte a világon sokat. Építeni kell, hogy rendszert változtassunk, hogy rombolhassunk. A MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSÁRA kirándult amerikai magyarok már útban vannak visszafelé. Hogy ki mit hoz a tarsolyában? Ki milyen talizmánnal kelt útra? azt pontosan tudni nem lehet. Egy azonban nem csak valószínű, hanem bizonyos: az önkinevezte amerikai magyar képviselők, az egyleti basák és lapszerkesztők, akik közköltségen de jogos megbízatás nélkül két könyökkel csináltak önmaguknak helyet, mint a Horthy-kormány spiclijei és zsoldosai olyan megbízatásokat vállaltak, melyeknek végrehajtása körül, szembe fogják magukat találni nemcsak a munkásmozgalommal, de a haladó szellemű magyar polgári társadalommal is. * * * KOZMA MIKLÓS MINISZTER (nyugalmazott) vitte el a pálmát mindazok között, akik a külföldről hazalátogatott magyarok közötti mákonyhintést, mint hazafias megbízatást magukra vállalták. Kozma Miklós olyan kozmás beszédet tartott, mint főszónok, melynek hallatára, még az agyonszájko- sarazott pesti sajtó is felhördült. Csonka-Magyarország er- deiben sem terem olyan bolondgomba, mint amilyent azon a bizonyos diszszónoklaton Kozma Miklós össze-vissza mondott. A legszomorubb ezzel kapcsolatosan az, hogy a szabadszóhoz szokott külföldi magyarok között nem akadt egyetlen egy sem, aki az odakozmált badarságokat, Kozma miniszter Urnák serpenyőstől fejéhez merte volna vágni. * * * TE JÓSZAGU ISTEN . . . hogy miket beszélt az a Kozma! Aki szerint, nem a latifundiumok, nem a nagy grófi uradalmak, nem a földnélküli parasztság féktelen kizsákmányolása, nem az ipari munkásság kiszorulása a termelésből, nem a militarista rendszer, nem a szolgabirói hivatalok és a csendőrszuronyokkal alátámasztott rendszer, nem az ázsiai állapotok kényszeritették a százezres és milliós magyar tömegeket a kivándorlásra, hanem a háború előtti LIBERALIZMUS! Ezt és ehez hasonló békákat nyelettek le a külföldi magyarokkal és ellehetünk készülve, hogy hivatalos utasítás szerint, egynéhány útban levő gyászvitéz, ezt fogja megkísérelni amerikában is Kozma után szajkózni. De várjuk őket . . . * * * FIFTY-FIFTY — vagy másszóval fele-fele. És ezzel kapcsolatosan eszünkbe jut egy történet — Valahol, (nem fontos hogy hol) két vadász annyi nyulat talált egy kerületben, hogy egy virstli gyárat nyitottak és az üzemet a nyulhusra építették Volt is keletje a virstlinek. Hire is elment a legmesszebb vidékekre és az üzlet felvirágzott. A vadnyulak kifogyhatatlanoknak látszottak és a két társ, a legnagyobb rendeléseket is pontosan szállította. Ez a pontosság gyanút keltett a hatóságokban és felülvizsgálást rendeltek el. A vizsgálaton árrá a kérdésre, hogy miből készül a virstli, az egyik társ azt fejelte a szakértőnek, hogy “fifty-fifty” nyúl és lóhusból . . . Milyen arányban? kérdi a szakértő. Egy ló, ' meg egy nyúl . . . volt a válasz . . . * * * S HOGY MIÉRT JUTOTT EZ ESZÜNKBE . . . Well ... hát elmondjuk. — E rovatban két ízben is megemlékeztünk egy clevelandi piknikről, melynek főatrakciója, egy Trenton, N. J.-i református pap volt. Másodszori megemlékezésünket Bugris Tóni szólaltatta meg, aki kételyt támasztott információink hitelessége iránt. Szerinte— akkor még nem volt benne biztos — hét vagy nyolcszáz volt a páter pikniki gyülekezete ... Mi sem voltunk biztosak. De most már azok vagyunk! A kimutatás nyilvánosan is megjelent a “Betyár Világ” egyik múlt heti számában, mely kimutatás három tételben 105 dollár és 15 centben állapítja meg a belépő jegy bevételt. Ezt 25 centes jegyekre felosztva, konstatáljuk, hogy sem nem hét, nem is nyolcszáz, hanem NÉGYSZÁZ- HÚSZ ÉS FÉL személy volt jelen, hogy a trentoni csuhás előtt leboruljon és kifejezze kommunista hódolatát. * * * E ROVAT ÉRDEME A KIMUTATÁS. Ilyesmihez nem voltak ők szokva. S ha voltak oly szívesek . . . hogy a kimutatást illetve végelszámolást nyilvánosságra hozták, engedtessék meg, még egy-két tétel idézése, hogy az mindenki által érthetővé válljék. A kiadási rovatban, “Rév. Ková:cs $46.00” számlácskája, kellene, hogy gondolkozóba ejtse azokat az Fricskázza: ..... r . . . . r
