Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-08-27 / 1021. szám
1938 augusztus 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal Mi történik Mexicoban? ii. Akkor az olajkutak tulajdonosai a legfelsőbb bírósághoz vitték az ügyet mely bíróság 1938 márciusában jóváhagyta a F.L.- B. döntését. Az olaj érdekeltség ebbe sem akat belenyugodni és ezt rövidesen követte az olajkutak kisajátítása, kártalanítás Ígérete mellett. Az olajipar vezetése teljesen a szervezett munkások kezébe ment át. Hogy az olajipar irányítása a munkások által mit jelent, ezt a jövő fogja megmutatni. Az államosított vasutakat egy külön kormánybizottság intézi. Lehet, hogy ezt fogják tenni az olajiparral is, de a legfőbb ellenőrzés és irányítás teljesen a munkások kezében lesz. Az olajtársaságok összesküvése. Nem a munkások és munkaadók közti ellentét volt az egyedüli oka az olajkutak kisajátításának. A nagy olajtársaságok már hónapokkal azelőtt megkezdték aknamunkájukat és mindent elkövettek a gazdasági helyzet rontására és Cardenas megbuktatására. Az volt a tervük, hogy ha megbuktatják a liberális kormányt, akkor nem kell teljesíteniük a munkások bér javítási követelését. Ezt az egyik vezető tagja az olajér- dekeltségeknek nyiltan beismerte. mikor sarokba szorították. Az olajtermelést radikálisan csökkenteni akarták, ami a vasutak forgalmát nagyon megcsökkentette volna, mindezek pedig veszélyeztették volna a Cardenas kormány fennmaradását. Az olajkutak villámgyors kisajátítása készületlenül találta az olajérdekeltségeket, mert azt hitték, hogy ezt nem meri megtenni a kormány. A kisajátítás után az angol kormány egy “erélyes” jegyzéket küldött amelyben kijelenti, hogy kételkedik a Cardenas kormány jóhiszeműségében és nem hiszi, hogy szándékában van az olajkutakért kártérítést fizetni. Mexico azon kijelentésére, hogy hiszen Anglia sem fizeti a háborús adósságait amivel az Egyesült Államoknak tartozik, — megszüntette mexicoval a diplomáciai összeköttetést. A Standard Oil of N. Jersey Co. elnöke Mr. Tarish kijelentette, hogy nem fogják tétlenül nézni az oljakutak kisajátítását. És ez nem csak egyszerű kijelentés, mert már hozzá is fogtak, hogy mexicot gazdaságilag tönkre tegyék és megadásra kényszerítsék. Megtorló intézkedések Mexico ellen. A propaganda gyártás azonnal megkezdődött, a mexicoi árukra magas vámot és a diplomáciai összeköttetés megszakítását követelték. A Hearst lapok szerint Mexico a Japán militaristák ugródeszkája az melyen keresztül bejutnak az Egyesült Államokba. A fegyveres beavatkozást még nem kérték, de a közvélemény átalakítását már megkezdték. Maga az amerikai kormány is a megtorláshoz folyamodott és beszüntette a mexicoi ezüst vásárlást, ami viszont a peso áresését idézte elő 27 centről 22 centre. Mexico hajlandó tiz éven belül fizetni, évenkint törlesztve a 245 millió dollárt, (ennyire értékelte a lefoglalt olajkuta- kat stb.) de csak olajjal és nem pénzzel. De itt ki van téve a jól megszervezett nemzetközi olajkartel kénye-kedvének és ez ideig még képtelen volt az óriási mennyiségű olajára vevőket találni. Nem hivatalos jelentés szerint, ha Mexico nem lesz képes a demokratikus országokkal üzletet csinálni, akkor a fasizta országokkal teszi meg ezt, akik szívesen megveszik az összes olajat, amire a háborús készülődés miatt nagy szükségük van különösen Japánnak. Mexico nem enged. Az olajkutak társadalmositá- sának sikere teljesen attól függ hogy sikerül-e Mexiconak vevőket találni az óriási mennyiségű olajra. Suarez pénzügyminiszter szerint, ezideig még nagyon kevés eredményt értek el ezen a téren. De Mexico tisztában van azzal, hogy még a részletes visszavonulás is, az egész tervet összeomlasztással fenyegetné. Ugyanakkor a mi- litáns munkásság úgyszólván kényszeríti a kormányt a cselekvésre és ha egy ipar kisajátítása nem hozza meg a kívánt eredményt, ezt a többi iparok kisajátítása fogja követni. Amikor az olajkutakat kisajátították, a bányák és olvasztók tulajdonosai megrettentek, érezve, hogy rájuk is sor kerül. A New York Times Írja a következőket a julius 11. számában. “[Azon tizenöt bánya között, amit a Mexicoi bányamunkások szervezete minden nagyobb feltűnés nélkül lefoglalt, öt az amerikai tőkések tulajdonát képezte”. A lefoglalt bányákat cooperative alapon és a kormány ellenőrzése mellett fogják üzembe tartani. Közben a gazdasági helyzet nem javul és Mexiconak nagyon össze kell huzni a nadrágszijjat, ha a collectivizálással boldogulni akar. Hogy a már korábban átvett vasutakkal hogyan fognak boldogulni? — ez még talány. Az idei rossz termés miatt élelmiszer hiányra van kilátás. Mindezekhez hozzájárult Cedillo — a feudális lord fegyveres felkelése, akit a jelek szerint külföldi tőkepénzesek támogatnak. Egy ideig úgy tűnt fői, hogy Mexicoban is megismétlődik a Spanyolországi esemény, az érdekelt felek mind készen áltak arra, hogy Cedillo felkeléséből egy hosszú és véres polgárháborút csináljanak. De most kellemetlenül csalódtak, mert Mexico tanult és gyorsan cselekedett. Máról holnapra fegyverben állott 100.000 főnyi munkás hadsereg, amely felülmúlta az 55.000 főnyi rendes és nem egészen megbízható hadsereget I Cedillo seregét gyorsan széjjel verték és a külföldről kapott repülőgépjeit lefoglalták. Az ezüst, réz és ólom alacsony ára, az olajkutak tétlensége és a rossz termés nagyon megnehezítették a mexicoi munkások helyzetét és előidézték a legnagyobb gazdasági válságot. A nagy olajtársaságok, akik a föld olajtermelését uralják, kiéheztetéssel akarják Mexicot megtörni, mig bent az országban hatalmas ellenakciót kezdtek az ujjitások ellen. Folyik a vesztegetés mindenütt megpróbálják a munkások egyik csoportját a másik ellen uszítani, csökkentik a termelést, szabotálják a kereskedelmet. A mexicoi kormány hatéves tervének sikeres kivitelétől függ, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a küzdelemből. Ha sikerül a munkások életszínvonalát az előirányzott tervek szerint felemelni, akkor az olajtrust, dacára óriási hatalmának — vesztett. A közel jövő megfogja mutatni, hogy ki az erősebb. Mit tegyen a mexicoi munkásság? 4 Ha minket, az IWW tagjait kérdeznének meg, röviden válaszolhatnánk a kérdésre: Folytassák azt a munkát amit 1912- ben megkezdték s amit 1918- ban, az ellenük irányított aknamunka folytán abbahagytak. Tegyék ismét hatalmassá Mexicoban az IWW. szervezetet és iparilag megszervezett erejükre támaszkodva foglalják le az összes iparokat a termelő munkások részére — minden kártalanítás nélkül — ezáltal megszüntetve a bérrendszert. És akkor lesz Mexico, nem a Mexi- coiaké, hanem a munkásoké. Itt meg kell említenünk, hogy az IWW. a közelmúltban nagyon fontos szerepet töltött be Mexico történelmében és köny- nyen megtörténhet, hogy ismét fontos szerephez jut. Az IWW. Mexicoban. Mexicoban 1910 előtt alig volt munkásmozgalom. Ha voltak is radikálisok, ezek halgat- tak egy néhány kivételével, mint Librado Tivera és Ricardo MÉG A HALOTTAKNAK SEM HAGYNAK NYUGTOT. A British “New Leader”-ből, az Independent Labor Party lapjából olvassuk, hogy Szovjet Oroszországban legutóbb egy sajtó kámpányt indítottak el Róza Luxemburg történelmi alakjának megnyirbálására. Azt írják az orosz lapok, hogy Róza Luxemburg, valamint Leo Jagiches, közel negyven évv^l ezelőtt a Lengyel Szociáldemokrata Pártot, az Orosz czári rendőrség utasítására szervezték meg. Ha tovább igy haladnak a martirbecslésmérlésben már a legközelebb Liebknechtre is találnak majd ki valamit. Mit lehessen tudni? . . . Rásüthetik, hogy a háborút gyávaságból töltötte a német börtönben mig a többi szocdem képviselők a bársonyszéket melegítették. Ha már Róza Luxemburgot lehet sarazni, akkor mindenkit lehet. Flores Magon, akik bátran síkra száltak a Diaz diktátorsága ellen, ennek következménye lett a Diaz elleni felkelés, amit Ma- dero, egy dúsgazdag földesur ügyesen kihasznált, élére ált a felkelőknek és Diaz megbukott helyesebben a Mexicoiak gubát cseréltek. Ebben az időben az Egyesült Államokban élő Mexicoiak közül több ezren tagjai vagy szimpatizálói voltak az IWW.-nak, egy városban Phonex, Arizona, 500-an voltak tagjai a szervezetnek. Mikor az első forradalom kitört, csaknem teljes számmal mentek át és vettek abban részt. Az 1911-ik évben egy másik csapata a Mexicoi IWW. tagoknak vonult be a Mexico nyugati részén fekvő alsó California államba és jan. 29-én elfoglalta Mexicali nevű városát. Ebben az évben több ütközetet vívott meg ez a csapat eredményesen, de végre kénytelen volt a küzdelmet feladni a túlerővel szemben. Folytonos harc és küzdelem között alakult meg Mexicoban 1912 júliusában, az IWW. a “Casa del Obrera Mundial” név alatt. Az 1917-ik évben ez a szervezet, a kisebb szindikalista csoportokkal vezető szerepet töltött be Mexico munkásmozgalmának az életében. De 1918- ban a reakciós szakszervezeti vezérek, a Carranza kormány támogatásával egyenetlenséget szítva, felrobbantották a szépen fejlődő ipari szervezetét a mexicoi munkásságnak. Ma, a szakszervezetbe tömörült és a kormány által “támogatott” mexicoi munkásság teljesen ki van téve a vezérek kénye-kedvének, akár csak az AFofL. vagy a Lewis által irányított CIO. tagsága. Hogy meddig? — ez a jövő titka. Mert a mexicoi munkások hamarosan ráfognak jönni, hogy foltozgatással, amit a jelenlegi Cardenas kormány végez — nem lehet a munkanélküliséget megszüntetni és a vele járó nyomort eltüntetni. Erre csak egy orvosság van, a BÉRRENDSZER ELTÖRLÉSE. Kisjegyekért beérkezett összegek aug. 23-ig. F. Takács, Pittsburgh, $1.00, A Heim, Buffalo, 3.00, A Kiss, Los Angeles 2.50, J. Farkas, Akron 2.50, P. Hering, Buffalo 2.50, G. Lutzai, Detroit 1.00, Ch. Kamenár, Cleveland 7.50, J. Lengyel, St. Louis 3.00, J. Sóos, Newark, N. J. 2.50, G. Vaszkó, New York 3.00, Pápay New York 1.00, F. Pelárgus, New York 2.50, St. Szilágyi, M. Ferry 2.50, G. Rauch, Akron 2.50, Roskovits, Homestead, Pa. 2.50, Réfi, Lodi, N. J. 2.50, Kris- tófik, Lorain, O. 3.00, Mrs Bécsi, Phila. 3.00, Mrs. Németh, Phila 3.00, Mrs. Silber, Phila 1.00, L. Rost, Phila 2.50, J. Reppman, Detroit 2.50, A. Toldi, Dearborn, Mich. 2.50, Ch. Ud- varnoky, Flirrt, Mich. 2.50, Urlaub, Flint, Mich. 2.50, J. Weid- inger, Manayunk, Pa. 2.50, L. Földi, Evergreen Pk. 111. 2.50. V. J.
