Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-08-27 / 1021. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio underJthgAct of March, 3, 1879

VOL. XXVI. ÉVFOLYAM.

CLEVELAND, 1938 AUG. 27

mely a horthy rendszer egyik alappillérje, zabolátlanabb, fé- keveszettebb lett. A numerus clasust, a 20 százalékos zsidó- törvény váltotta fel. A sajtó szólás és gyülekezési szabadság agyontiprásában, horthyék Mussolinit és Hitlert is megelőzték és legújabb sajtótörvényükkel, immár a gondolat szabályozását is meghonosították.

A Horthy rendszerben találjuk meg igazi okát annak, hogy milliószámra vergődnek magyarok a föld minden országában széjj elszórtan. Hogy az amerikai magyarság itt rekedt és inkább választja ma is a közsegély és közmunkán való tengő- dést semmint visszatérjen abba az országba, melyből végérvényesen elmenekült, vagy amelyet, önakaratából hajdanában ideiglenesen elhagyott.

A felsoroltakban nem mondottunk újat. Nem is volt ilyesmi szándékunkban. De el kellett mondanunk, meg kellett ismételnünk, mert olyan szédelgés, ámitás és csalás folyik ameri- kaszerte, amit nem tűrhetünk el szó nélkül.

Megszoktuk az évek folyamán, hogy önkéntes és fizetett ügynökök szédítették az amerikai magyarokat. Ezeknek munkáját minden időben leszállítottuk és az értéktelenség nevezőjére hoztuk le. S e téren nem voltunk egyedül.

Minden viselt dolguk, szélhámoskodásuk mellett és annak ellenére is, mostoha testvéreink folyton változtatott köntösükben, de mégis végeztek propagandát Horthyék és amerikai ügynökeik ellen. Még a közelmúltban is emlékünnepélyt rendeztek Sallai és Fürszt mártírok halálának évfordulóján. — Hogy kerestek rajta azt nem kívánjuk firtatni.

Sürgönyöztek, kábeleztek és mentőakciót rendeztek az elevenen eltemetett Rákosi Mátyásért noha az is igaz, hogy a sokezer tiz centes Rákosi levelezőlapokon szintén kerestek: de sajtó és hang utján vele kap(Folytatás az 5-ik oldalon)

Horthy és Hitler ölelkezése

AZ ÁLKOMMUNISTÁK BEHÓDOLTAK HORTHY ÉKN AK. MILYEN MÉLYRE SÜLYEDTEK AZOK AKIK HORTHYT KOSSUTHAL HASONLÍTJÁK ÖSSZE.

A terepszemlék és látogatások korát élik Európában. Uralkodók tesznek látogatásokat uralkodóknál, diplomaták és államférfiak adnak egymásnak légyottot és diktátorok borulnak egymás keblére a nagy nyilvánosság előtt. London, Párizs, Berlin, Róma és Budapest uccái szines pompába öltöznek. Levetik hét- köznapiasságukat, hogy egy egy város és ország megrendezze a rrjag nagy cirkuszát, mely mint látszik szükséges a népek bo- londitásához.

A magyar kormány képvise-^ let nemrég végbement olaszországi látogatásának folytatásaként, Horthy Miklós kormányzó és udvara augusztus 22-én kezdi meg németországi látogatását és lesz a (szép Adolfnak)

Hitlernek a vendége.

Bár forradalmi ipari unionis- ták vagyunk, mégsem ignorál- hatunk ilyen magyar ügyet.

Mert jóllehet, hogy a magyar dolgozókra egyenlőre nem lesz különösebb kihatással ami a látogatásból származik de az is megeshetik, hogy a nyilvánosság előtt nagy pompával megrendezett cécó kulisza titkaiban Magyarország és egész Európa sorsa lesz lepecsételve.

Ha véreskezü diktátorok találkoznak, csevegéseik nyomában országok sorsa pecsételődik meg. Mussolini németországi látogatása után, Hitlerék letörölték a térképről Ausztriát.

Hitler március 13-iki bécsi látogatásával egy időben, Ausztria aranyfedezéke, az Osztrák állami kincstárral valamint a páncélszekrényekben féltve őrzött Hapsburgh kincsekkel, és az alig felbecsülhető értékű császári koronával együtt berlinbe vándorolt. Ami mozgatható és elvihető értékkel és kincsekkel az Osztrákok rendelkeztek, az huszonnégy órán belül, egy kü- lönvonaton kigördült a bécsi Bánhoffból.

Mikor ilyen csirkefogók és világhírű szélhámosok — mint Hitler — a vendéglátó gazda tisztjét töltik be, sohasem lehet tudni, hogy melyik ország népével fizettetik ki a lakoma számláját.

Ha semmi más nem volna ami szkepsisünket füti Horthyék németországi vendégeskedésével kapcsolatosan ez is elégséges volna ahoz, hogy a legnagyobb kétellyel figyeljük. De van. Sok más okunk van a kételyhez és bizalmatlansághoz és indíttatva érezzük magunkat emlékeink felelevenítéséhez — elmondásához.

Nem bízunk, mert nem bizhatunk Hitlerben! Megvetésünk és olthatatlan gyűlöletünk kiséri minden szavát, minden mozdulatát. De ilyen érzelmek fü- tenek Horthy irányában is és mindaz iránt amit neve és nevéhez fűződő rendszere testesít meg. Ha gyűlöljük Horthyékat — és e gyűjtőnév alá tartozó rendszert — és gyűlöljük, akkor semmi jót nem várhatunk az Ő németországi látogatásától sem.

Hiszen közel húsz esztendeje már, hogy Horthy nevét Magyar-Amerika megismerte. Úgy ismerte meg, mint amely rendszer a magyar dolgozók összeségének, olyan nyomort, nélkülözést, megaláztatást, véráldozatot, börtönt és száműzetést hozott, melyhez hasonlót még nem jegyzett fel magyar történelem. é

Az államférfim öltözet sem pedig a kormányzói pálca nem hathatott reánk olyan varázserővel, hogy felejtsünk vagy megbocsássunk. Az elmúlt tizenkilenc esztendőnek, még véletlenül sem akadt olyan szakasza — mely alatt enyhült vagy könnyebült volna az a teher, amit az egy gyűjtő névvel ösz- szefoglalt és mindent kifejező horthy rendszer jelent Magyarországon rekedt testvéreinknek, a magyar dolgozóknak.

Három millióra emelkedett az éhhalálra Ítélt földnélküli parasztok száma. Százezrekre rúg az ipari proletárok munka- nélküli serege, akik szintén éhhalállal vergődnek. Megszaporodott a közhivatalnokok serege. A vallás és felekezeti gyűlölet,

országos Értekezlet

Az IWW. tagjai, a magyar nyelvű forradalmi ipari uniónis- ták, SZEPTEMBER 4-ÉN CLEVELANDBAN tartják meg szokásos értekezletüket, A BÉRMUNKÁS OTTHONBAN 2759 E. 79th St. vasárnap d. e. pont 9 órai kezdettel.

Felkérjük a csoportokat, hogy küldötteikkel képviseltessék magukat és úgyszintén a Bérmunkás lapkezelőit is, hogy a lehetőségekhez képest, minnél többen jelenjenek meg.

Olyan időket élünk és oly sok fontos ügyeink várnak elintézésre, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk mindazon munkástársaknak megjelenését, kik lapunk és mozgalmunk ügyét szivükön viselik.

A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA.

NUMBER 1021 SZÁM

California az ínségesek ellen

Éhhalálra Ítélik a kormány munkára vagy segélyre szorulókat — Kiszórják az idegeneket.

A californiai Citizens Association a legegyszerűbb megoldást ajánlja a vándormunkások ügyében. Egyszerűen sorsukra kell őket bízni. Ha nem bírnak magukon segíteni, hát éhen is felfordulhatnak.

Az Association, titkárján, Thomas McManuson keresztül, egy négy pontból álló tervezetet adott nyilvánosságra, ami által megszabadítani vélik az “örök napsütéses országot” a vándormunkások akute ügyeivel való foglalkozástól.

1. — A Farm Security Administration azonnal szüntessen be minden segélyt a vándormunkások és családjaik részére.

2. — Segélyreszoruló vándorokat ne alkalmazhassanak a WPA. munkán.

3. — A Szövetségi Kormány kezdjen egy határozott és fel- violágositó kampányt a Cali- forniába vándorlástól való elriasztására a vándorlásra hajlamosak között és adja tudtukra, hogy Californiában relifre nem juthatnak mint idegenek.

4. — A Californiába tartózkodó vándorokat — idegenek — buzdítsa a kormány régi otthonaikba való visszatérésre és értesse meg velük, hogy ott úgy sincsen keresni valójuk, ahol meglhetést nem találnak.

McManus az általa kibocsáj- tott felhívásban, figyelmezteti a californiai hatóságokat, hogy ha azonnal nem lépnek akcióba, úgy az országban csatangoló vándorok egy évi tartózkodás után a törvény értelmében California lakosaivá lesznek és mint az állam lakosaitól megszabadulni tőlük nem lesz lehetséges. Ez viszont olyan terheket róhat Californiára, hogy az adó felemelését lehetetlen lesz elkerülni.

A California Citizens Association fenti deklarációja, noha nem mondhatnánk, hogy virágnyelven van megírva — hétköznapi nyelvre fordítva azt jelenti, hogy mindenki idegen azon a tájon, még akkor is, ha ősei a Mayflower bárkán jöttek ide amerikába és irgalom segítségre nem tarthat számot, ha legalább egy évig nem lakik az államban. Az Association és szócsöve McManus szerint, — éhen dögölhet meg.